Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-07 / 19. szám
Május 7. KUN-HALAS. 1899. Az 1894. évi XII. t.-cz. 48-ik §-a úgy is elrendeli, hogy a község tartozik az iskola részére kertet adni s azt bekerittetni. Ilyen ugyan városunkban még nincs, mert e ezólra a minta kert egyrósze lett volna, de az már a megyei gazdasági egyesületnek át adatott. De mert fenti törvény szerint ennek lenni úgy is kellene, a berendezés volna még kérdéses. Azonban a gazdasági ismétlő iskolákról szóló tervezet 13. §-a biztosítja a községeket, hogy az ily iskolákban a gazdasági tanításhoz szükséges taneszközöket a földmivelési minister úr О Nagyméltósága ingyen adja. Egyóbb esetleges kiadások fedezhetők lennének: 1., a mezőrendőri kihágásokból befolyó büntetés pénzek fele részéből, — 2., a tánczvigalmak engedélyezési dijából, — 3., iskolai büntetés pénzekből, — 4., egyébb bíróságokból stb. Sőt az állam is bizton nyújtana segélyt, a mennyiben e czélra kisebb- nagyobb összeg az állam költségvetésben mindig van felvéve. El kell ismerni, hogy az iparos tanoncz iskola nagy jelentőségű az ipar és kereskedelemre s ennek szükségessége elvitázhatatlan. De a miként erre nagy súlyt kell fektetni s folyton szólesbiteni az ipar és kereskedelem érdekében, úgy városunk nagy kiterjedésű, — a szőlő és gyümölcs termelésre alkalmas, — határát tekintve megkívántainak, hogy a gazdálkodással foglalkozó nép-osztály gyermekei is, foglalkozási águkban több oktatást nyernének, mint a mennyit ez ideig. Szem előtt tartva azt a példabeszédet, „a jó pap holtig tanul“, nem csak a jó papnak, de a jó gazdának is tanulnia kell, hogy termékével versenyre kelhessen. A népiskola a gazdasági ismereteknek nyújtását, — habár dióhéjban — megkezdi, de e kezdet azután végezett is marad. A tovább oktatás a népiskolából kilépéssel megszűnik, pedig ezután lenne a jó alkalom a 13—16 éves gyermekeket, - kik a gazdaságnál már úgy is segédkeznek, okszerű vezetés és oktatás mellett, gyakorlati ismeretek elsajátítása után értelmes és helyesen gazdálkodó munkásokká kiképezni. Haladnunk kell minden téren, mert a leghatalmasabb és műveltebb ország is ha meg áll, lassankint pusztulásnak indul. Kovács Antal. HÍREK. — Fürdő megnyitás. Sóstó fürdő városunkban ezen egyetlenegy üdülő helye ma délutánra nyittatik meg, amint halljuk, a megnyitáson számosán vesznek részt. Jó kiszolgálatról képet szemlélve, melyhez a történet iró azt a magyarázatot is hozzá fűzi, hogy a tatárok betörésekor „Mindjárt elvált, hogy a döntés pillanatában nem állnak a magyarok részén“ a kunok. „A tatár megjelenése miatt egy ideig megfeletkeztek a Kunról. De most egyszerre ellenünk fordult a közgyülőiét, ük azok, kik ezt a csapást hozták Magyarországra. A király Kut- lienhez küld, hogy magához idézze. A kun fejedelem látva a nép dühét, csak úgy hajlandó elmenni, ha az a kit a király érte küld, megvédheti a nép dühétől. A mint ezt az udvarban hallják, azonnal Kuthen szállása felé indult a felbőszült tömeg, magyarok és németek együtt halált kiáltva a kunok fejére. Kuthen és társai fegyvert ragadnak, de a sokaság erőszakosan behatol, fejőket veszi és ledobja az ablakon a lent várók közé.“ „Mihelyt a kunok meghallották, milyen sors érte fejedelmüket, fegyverüket, mely addig a király rendelkezésére állt, a magyarok ellen fordították. Csapataik Buda felé tartottak, hogy ott a magyarokkal egyesüljenek ; most visszafordulnak, elszóllednek, tűzzel, vassal pusztítanak és irtó háborút folytatnak az ellenük mindenütt fölkelő parasztság ellen. A kun szövetség az országra nézve sem bizonyult nagyon értékesnek ; nem csak vad volt ez a nép, hanem megbízhatatlan és ingatag. De minden esetre jobb lett volna a magyar ügyre, ha akkor Béla mellett állanak és nem rontják az országot, versenyt a tatárral.“ „A magyarság nem sokra becsülte ezt a kárt.“ (Folyt, köveik.) a fürdő bérlője, Állaga Gáspár gondoskodik. Melegen ajánljuk közönségünk pártfogásába ezen fürdőt, a melynek fentartása már csak azért is kötelessége a város lakosságának, mer a sóstó fürdő,- köztudomásúlag — gyógyhatásá is, tehát gyógyfürdő. — Uj orvos. D r. G e s m a i József tisza-szent-imrei volt küzs. orvos városunkban letelepedett és orvosi működését a kath. templom mögötti Nyúl-féle házban megkezdette. Üdvözöljük az uj doktort, akiről sok szépet volt alkalmunk hallani. — Mezőrendőrség ujabb sikere. Múlt számunkban már közöltük, hogy mezőrendőrsó- giink a szolgálat terén mily czéltudatosan végzi feladatát, a mennyiben egy hót alatt 3 lopást derített ki. E hót folyamán pedig még egy ujabb lopási eset kiderítése és a tettesek kézre kerítése is a mezőrendőrség érdemének tudható be, mivel a város tulajdonát képező Bodoglár pusztai faiskolából ellopott 12 drb 2 éves őszibaraczk- fát több napi nyomozás után megtalálta Sárközi Antal bodoglár pusztai haszonbérlőnél, és a lopás elkövetőit, nóvszerint Márkus Mihály és Márkus János cselédeket valamint Sárközi Antalt is a hatóságnak feljelentette, hol az eljárás irányukban már folyamatba is tétetett. — Adakozás. A pancsovai ref. egyház fölópitési költségeire a tanács 10 frtot adományozott. — Pénztár vizsgálat. A múlt hót folyamán a városi közpónztárnál vizsgálat tartatott, a mely alkalommal a pénztári hivatalt rendben találták. — Előléptetés. Kolozsvári Kis Ferenczet orsz. gyűl. képviselőnk fiát a honvédelmi minister tiszt helyettessé léptette elő. Gratulálunk. — Acetylén-kongrcsszus. Az acefy lón-világitás érdekében Budapesten legközelebb kongresszus tartatik, a melyre városunk közönsége is meghivatott, mint a melyről kitudódott, hogy közvilágítását újonnan akarja berendezni. Villam-világitás meddig bujdokolsz az éji homályban ? — Katonák. Tegnap délelőtt városunkon egy csapat tüzér vonult keresztül, megszemlól- tetvón az épen álló piacz publikuma által. — Kétéves énekesnő. Az amerikai lapok sokat írnak most egy csodagyermekről, a kótesztendős Mildred Esteliéről, akinek bámulatos zeneérzóke van. Az első hallásra a legnehezebb dalt énekli ; s emellett hangja oly édesen csengő, s oly kifejezósteli, hogy megremegteti a sziveket. A csöpp teremtés, akinek rendkívüli fényes jövőt jósolnak, már nyilvános hangversenyt is adott, most pedig, természetesen szüleivel, hagverseny-körutra indul. Ennek a csodagyermeknek közölte az arczkópót a „Budapest“ egyik közelebbi száma. Egyáltalán a „Budapestének nagy érdeme, hogy nemcsak a napi eseményeket illusztrálja, hanem a hazai és külföldi nevezetesebb egyének arczinásaival is megismerteti olvasóit. Ezrekre rúg évenként a közlött illusztrácziók száma. Tagadhatatlan, hogy ezen a téren egyedül áll a „Budapest“ a napi sajtóban. Aki tehát az eseményeket művészies kivitelű illusztrácziókban óhajtja látni : annak bátran ajálható a Budapest képes pol. napilap ; annál is inkább, mert terjedelméhez képest rendkívüli olcsó : egy hónapra 1 frt; negyedévre 3 frt. A megrendelések és előfizetések a „Budapest“ kiadóhivatalához Budapest, IV. Sarkanytyus utcza 3. sz. a. küldendők Ugyanott kívánatra mutatványszámokat is lehet kapni. — Adóügyi tárgyalások. A III. osztályú kereset adó tárgyalások f. hó 2-án bevégeztettek, az adó megállapítások ellen 10 községből a kincstár részéről 22, magánosok részéről pedig 41 felebbezós adatott be. — A krajczár végnapjai. A in. kir. pénzügyminiszter elrendelte, hogy ausztriai értékű egykrajczáros és félkrajczáros váltópénz magánforgalomban csak 1899. évi junius hó 30-áig fogapandó el, az állampénztárnál és hivataloknál pedig csak 1899. évi deczember 31-éig, 1899. évi deczember 31-ike után azokat sem névértékűkben, sem anyagórtékiik megtérítése mellett, sem fizetésképpen többé el nem fogadják, sem be nem váltják. — Foot ball. A szabadkai sport egylet 11 tagja ma egy hete délután mérkőzött a labda versenyben gymnasiumunk 11 tanulójával. Az érdekes versenynek — a kedvezőtlen idő daczára — számos nézője volt. Győztes egyik fél sem lett, a mennyiben mindkét félnek 8—3 pvintje volt. Az eredmény dicséri a verseny derék rendezőjét Boucsek József torna tanár urat, ki rövid egy heti tanítás alatt, ily szép eredményt tudott felmutatni sport kedvelő derék gymnasiumi ifjúságunk által. — Adomány. Scheider Róza a részére megítélt 3 frt 15 kr. perbeli követelést a kórház alap javára adományozta. VEGYESEK. * Jól számított. Egy fiú koldult az utczán és alamizsnát kérve, ezt a feleletet kapta egy úrtól: „Várj, mig vissza jövök, akkor adok öt krajczárt“. — Oh uram ! — felelte a fiú, nem is képzeli, mennyit vesztettem már az e fajta hitelezéssel. * Vasúton a jegestengerig. Kola-félsziget keleti partján az orosz kormány támogatása mellett egy Jekaterinszk nevű város alakult, amelyet jelenleg már legszükségesebb kulturális intézményekkel, többek közt villamvilágitás- sal és vízvezetékkel is ellátták s közelebb Kola városból a nagy félsziget közigazgatási hivatalait is ideköltöztetik. A város jógmentes s jól használható kikötő mellett fekszik, amelylyel már külön vasút köti össze s e mellett azt is tervezik, hogy ettől a sarkvidéki várostól Oroszország belsejébe is vigyen vasút. Ilyen módon a sarkutazók rövid idő múlva kizárólag vasúttal juthatnak el egész a jeges tenger partjáig. * A bálban. Hírlapíró: mondja csak nagysám, kihez menne inkább nőül: szülészhez, vagy költőhöz ? — Kisasszony: ha a kettő közt szabadon választhatnék, úgy mulhatlanul huszártiszthez mennék nőül. * A becsületes férfin. Sareey mondja el a Figaróban a következő esetet. Szebasztopolnál egy katona tisztre volt bízva az egész hadtest minden levelezése. Egy este megbízták, hogy revideálja és osztályozza az egész anyagot a rend érdekében. E célból két laggyu gyertyát utalványoztak ki neki, amelynek világánál dolgozhassák. A tiszt neki is ült a munkának, s éjfélig rendbe hozta a hadtest papírjait. Azonban kedve kedve kerekedett a maga leveleit is rendezni. Mit csinál tehát ? Eloltotta az állam két faggyugyertyáját s elővette a zsebéből a saját magáét, hogy ennek a világánál intézze dolgát. Erre a becsületes férfiúra hivatkozik Sareey, miközben megrójja az államót zsaroló, kiszipolyozó képviselőket. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a vértetü keresésére, megismerésére és irtására. (Folytatás.) Hogyan védekezzünk a vértetü ellen ? Ez a petróleumnak szappanos vízzel való keverékével, u. n. petróleum-emulzióval történik. Ezt a petróleum-emulziót akként készítjük, hogy egy liter vízbe fölaprózunk 15 dekagramm közönséges mosószappant és azt fölforraljuk. Akkor kozzá öntünk két liter kissé langyos petróleumot. Az igy összeöntött petróleumot és fölforralt szappanos vizet azon melegi- ben közönséges zurbolóval (lyukas fakanállal, habaróval) annyira jól és erősen összeverjük és kavarjuk, hogy az 8—15 perez múlva tejföl- sürüségüvó váljék. A fákon lévő vórtetves sebek bekenósóhez már most ezt a petróleum-emulziót használjuk, de nem tisztán, hanem úgy, hogy annak egy-egy részéhez 4—5 rész tiszta (kissé langyos) vizet veszünk és kettőt egymással jól összekeverjük. A bekenyés kézi ecsettell (pemzli- vel, pamacscsal) történik úgy, hogy ezzel, a mennyire csak lehet, egyszerre az egész sebet fogjuk fel és borítsuk be, hogy igy a vértetü a sebből a földre ne hullhasson. Használhatunk a petróleum emulzió helyet a fák vórtetves sebeinek takarításához bármely növényi olajt (repeze- és faolajat, terpentinolajat), halzsirt, disznózsírt, sőt még faggyút is, ha az annyira puha, hogy a sebre még tél idején is felkenhető. Az ilyen hig zsiradék szintén megöli a rovart és légmentesen elzárja a sebet. Minthogy azonban ezek az anyagok a petroleum-