Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-05-07 / 19. szám
Május 7. KUN-HALAS. 1899. emulziónál drágábbak, azokat csak egy-két fánál lehet alkalmazni. Hogy a fák valamennyi vértetves sebének tisztításával készek vagyunk, akkor következik, hogy a már petróleum-emulzióval, vagy egyébb zsiradékkal megtisztított sebeket akár fatapasz- szal, akár az arra a czólra külön készített kátránynyal bevonjuk, hogy oda vórtetü többé újból le ne telepedhessék. A sebek bevonásához használt anyagnak olyannak kell lennie, hogy azt egyrészt az eső le ne moshassa, másrészt, hogy az a fát ne bántsa. Ilyen fatapasz lehet az u. n. oltóviasz is, de jobb, ha azt kátrányból olyan módon készítjük, hogy egy vas- vagy cserépedényt 2/3-nyira bármiféle kátránynyal megtöltünk s azt szabadon, nyílt tiiz fölött addig melegítjük, mig jól meg nem sürősödig. E melegítésnek az u czélja, hogy igy elpárologhassanak a kátrányból azok az alkotó, vagy benne rejlő részek, a melyek a fára nézve esetleg romboló hatással bírnának. Az igy előkészített kátránynyal azutan bevonjuk a sebet úgy, hogy a kátrány annak felszínét, mint igen vékony réteg, teljesen védje. A seb eme bevonását semmi esetre sem szabad elmulasztani, mert a ki azt elmulasztja, az el legyen készülve arrra, hogy abban a sebben, a melyből a vértetüt ő ma kiölte, két hét múlva ismét újabb és nagyobb vértetüfoltot fog találni. A vórtetü ugyanis — bármilyen kicsi — mégis szerfelett szapora rovarfaj! Evenként 12—14 ivadéka van s egy-egy vértetünek 30—100, sőt 120 utóda lehet és pedig mind nőstény, mely hímet nem ismer, hanem párzás nélkül — folytonosan eleveneket szül, még pedig úgy, hogy a ma szülöttet vértetti 12 nap múlva maga is újra szaporít. Ez az óriási és gyors szaporodása teszi a vértetüt a fák veszélyes ellenségévé és az tiszi kötelességünkké azt is, hogy a vértetves fáinkat többször tisztogassuk végig. Nem szabad tehát az hinnünk, hogy a sebhelyeknek kátránynyal való bekenésével munkánknak már végére értünk. Ez végzetes hiba lenne, mert a munka javarésze, habár az már könnyebb lesz, csak ezután következik, Egy hót múlva az irtás után ugyanis újból végig kell vizsgálnunk a megtisztitott fákat s a hol újabb vórtetüfolt van, azt most is ug.y kell irtani, mint az első esetben. Ezen tisztogatást azután annyiszor ismételjük, mig a vórtetü fánkról végleg ki nem ‘pusztul. Az első évi irtás tehát sok munkával jár ugyan, de nem feledjük azt, hogy ha ez a munkánk alapos volt, akkor egy, vagy legkésőbben két évi munkával teljesen kiirtjuk a tetüt: de ha munkánk csak kapkodás és felületes volt, akkor tiz óv múlva is nyakunkon lesz a vórtetü. (Folyt, köveik.) Ingatlan forgalom — 1899. április 15—30-ig. — Keresztúri László és neje Szalai Gs. Juliánná megvették Hirháger Károly, Imre és Lucza 4 Vj szántóját 780 írtért. — Antal János és neje Keresztes Zsuzsánna átruházták gyermekeikre ifj. Antal János, Juliánná, Mária és Annára az összes ingatlanaikat -— haszon élvezeti joguk fentartásával. — Hegyi Károly és neje Kovács R. Rozália megvették Kiesis István és neje Nagy M. Mária IV. tizedbeli lakházát 300 írtért. —- Nagy Czirok Róni megvette Daczi Imre II. tizedbeli lakházát 330 írtért. — Szarka Kovács Péter megvette Szőke Rozália és társai majsai lakházát 500 frt vételárban. — Vikor Vincze és neje Herda N. Anna megvették Halász Lajos és neje majsai szőlőjét 24 írtért. — Kátai István megvette Csontos Márton majsai szántóját 200 írtért. — Fehér Imre megvette Harkai János és neje rekettyéi utón alóli szőlőjét 115 írtért. — Szucsán János és neje Bor Mária megvették Csapó Sándor és neje VI. tizedbeli lakházát 500 írtért. — Hunyadi Pálnó Gyenizse Terez megvette Gáspár Imre és neje II. tizedbeli lakházát 800 írtért. — Körösi Mihály Vida Mária megvette Kovács M. Károly és neje VI. tizedbeli lakházát 1400. írtért. — Nagy Erzsébet megvette Mezei János és társai majsai házát 100 írtért. — Dózsa Lajos cserébe adta rekettyéi utón alóli 607 n. öl szőlőföldjét Gyenizse Istvánná Fekete Máriának ennek egy 105 n. öl szőlője ellenében. — Gyenizse Erzsébet özv. Gál Józsefné megvette Bacsó Benő és neje Bulázer Mária III. tizedbeli lakházát 300 frt vételárban. — Babos Sándor és neje Nagy Juliánná megvették Antal Cs. Sándor 3 !/á kapás szőlőjét 110 írtért. — Palatinus István és neje Makrács Jusztina megvették Horváth B. Imre és neje Csendes Terézia VI. tizedbeli lakházat 500 frt vételárban. — Grosz Ferencz és neje Gyenizse Zsófia megvették Gyenizse Lajos III. tizedbeli házilletősógét 750 frt vételárban. — Monda Sándor megvette Borka István és neje Orbán D. Juliánná V. tizedbeli lakházát 400 frt vételárban. — Nagy Czirok Márton és neje Szabó Juliánná megvették Bacsó Rákosi Jánosné Róbék Judit 10 kapás szőlőjét 332 frt vételárban. — Dózsa Lajos megvette Beczé Sándor I. tizedbeli lakházát 600 frt vételárban. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 1/1899. Bízott. Hirdstmény, A kis-kőrösi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1899. évi ápril hó 29-én 3220. szám alatt kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Tázlár-Bocsa községre és ahhoz tartozó Harka-Kötöny pusztákra vonatkozólag az 1886.'XXIX., 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. t.-czikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, a helyszíni, még pedig első sorban az azonosítási eljárás nevezett községben 1899. május 23-án fog kezdődni. A kitűzött határnapon a telekkönyvi és kataszteri birtokrészletek azonosítása veszi kezdetét. A határnap, a melyen a betétszerkesztő bizottság a helyszínén a további teendőket megkezdi, a községi elöljárósággal külön fog közöltetni. Ennélfogva felszóllittatnak : 1. Mindazok, a kik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kiváltnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel: 2. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a tellekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886. XXIX. t.-cz. 15-18. és 1889. XXXVIII. t.-ez. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert külö in- ben jogaikat ezután nem érvényesíthetik és a bélyeg — és illeték — engedósi kedvezménytől is elesnek ; és 8. Azok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy meyszünt egyébb jog, van nyiivánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől is elesnek. Kis-Kőrösön, 1899. évi május 2-án. Bauer Ignácz Tepliczky Nándor kir. tkönyvyezető. kir. törméki biró. (3-1.)--------II II........... 1411 III 1 HI.....■ ■IIIIWI........ II fMayton mezőgazdasági & Shuttleworth g> mezőgazdasági gépgyárosok Q) Budapest Va6ítV szfUt által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: Locomobil és gőzcséplőgép-készletek továbbá járgány-cséplőgépek, lóhere-cséplők, tisztító-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratógépek, szénagyüjtők, boronák. „Columbia-Drill“ legjobb sorvetőgépek, szecskavágók, répavágók, kukorieza-morzsolók, darálók, őrlő-malmok, egyetemes aczél-ekék, 2- és 3-vasű ekék és minden egyéb gazdasági gépek. Részletes árjegyzékek kivá- natra ingyen és bérmentve küldetnek. Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és cséplőgép-gyára. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencznél.
