Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-05 / 6. szám
Február б. KUN-HALAS. 1899. N. 30 kr., Péter Dónesnó 1 frt., Czunterstein Vilmos 20 kr., Fischer Herman 20 kr., Krisz- haberné 50 kr., Pap К. Mihály ne 50 kr., Patai Henő 20 kr., Szántai István 50 kr., Hirháger Károly 50 kr., Pál Sándor 20 kr., Virginia '20 kr., Spitzer Salamon 20 kr., Deutsch Jakab 20 kr., Balog Mihály 10 kr., Pusztai József 10 kr., özv. Bábud Istvánná 20 kr., Molnár Gábor 30 kr., Id. Ván Sándor 50 kr., Darányi Antal 50 kr., Bornemisza János 20 kr., Figura Antal 50 kr., Kövecs Antal 30 kr., özv. Babó Sándorné 10 kr., özv. Tóth Sándorné 16 kr., Tóth Istvánná 30 kr., Bene Mária 20 kr., ifj. özv. Zilah Jánosnó 20 kr., Kun T. János 20 kr., Német Károly 50 kr., Pap Mihály 50 kr., Fazekas József 50 kr., özv. Fridrich Alajosné 50 kr., ifj. Gál Imre 20 kr., özv. Végh Istvánná 50 kr., Burián András 10 kr., Hamar Pálné 20 kr., N. N. 10 kr., Szűcs Ferencz 20 kr., Endrész Sándor 10 kr., Matkó József 50 kr., Biró István 10 kr., Vájná Mihály 20 kr., Buda István 50 kr., Berki Sándorné 50 kr., Biró Istvánná 30 kr., Darányi Sándorné 20 kr., Horváth Imre 30 kr., özv. Gyenizse Jánosnó 50 kr., Vas Imre 10 kr., Jakos István 10 kr., Klein Mór 20 kr., Győré J. 5 kr.. Bábud Antalné 10 kr., id. Horváth Sándor 20 kr., Pomozi Imre 20 kr., Szalai Sándor 10 kr., Rábák Sándor 20 kr., özv. Somogyi Sándorné 10 kr., Vili Imre 20 kr., Simon Sándor 10 kr., Silling Elek 40 kr., összesen: 26 frt 76 kr. iíl. és IV. tized gyűjtő ivén: id. Tóth János 1 frt, Tegzes Ignácz 50 kr., Martini József 1 frt. Berge! Béla 50 kr.. özv. Gyenizse Mártonná 50 kr., Szalai László 1 frt, Dr. Beck 1 frt, Kolozsvári Kis István 1 frt, Nagy Pál Sándor 1 frt Halász D. Sándor 50 kr., Makos Cz. József 50 kr., id. Halász D. Ferencz 1 frt, Zilah István 1 írt, Vájná Sándor 1 frt, Zámbónó 20 kr., Faókas Elek í frt., Győrfi József 50 kr., Práger Ferencz 30 kr., Gál Gábor 1 frt, Vájná János 1 frt, Topán Imre 1 frt, Nagy K. József 50 kr., Zilah János 50 kr., Fehér Károly 50 kr.. olvashatlan aláírás 50 kr., Kolozsvári Kis Lajos 50 kr., id. Nagy K. Sándor 30 kr., Nagy K. János 50 kr., Pázsit József 1 frt, Cseuz Imre 50 kr., Babó Béni 50 kr.. Pázsit Antalné 50 kr., Mucsi Mihály né 50 kr., Komlós Márton 50 kr., Babó János 50 kr., Simon Mihály 40 kr., ifj. Babó Sándor 20 kr., Beck Mór 20 kr., összesen 25 frt 10 kr. V. és VI. tized gyűjtő ivén: ifj. Orbán Sándor 50 kr., Szabadi József 50 kr., Grósz Adolf 50 kr., Groszman Helen-5 kr., Topán Istvánná 15 kr., Ván Balázs 1 frt., Szél József ifj. 10 kr., Kara Sándor 10 kr., Lakos Sándor 10 kr., Banga József 20 kr., Jakab Gergely 1 frt, id. Gyenizse Antal 50 kr.. Vilonya József 20 kr., Tallér József 50 kr., Király Gy. Mihály 50 kr., Árvái Imre 10 kr., Kis V. Károly 20 kr., Spitzer Mór 10 kr., Komáromi Mária 10 kr., özv. Glüskné 20 kr., Gyenizse Imre 10 kr., Gyigel Kálmán 20 kr, Árvái Lajos 10 kr., Halász I). Ábel 20 kr., Kis Lajos 5 kr., Farkas P. Imre 20 kr., Pataki István 20 kr., Világos Katalin 10 kr., Kubinyák Ferencz 20 kr., Fér- csák G. Imre 5 kr., özv. Nagy Józsefnó 10 kr., Rozmaring Sándor 20 kr., Nyitrai István 5 kr., Paprika Gergely 10 kr., özv Bábos Istvánná 20 kr., László István 40 kr.. Csónyi József 10 kr., Kovácsik Lajos 10 kr., Dr. Babó Mihály 2 frt, összesen : 11 frt 35 J;r. Főösszeg: 261 frt 68 kr., a megye alispánjához, illetve a megye főpénztárához beszállittatott. Kelt Halason, 1898. deczember 30. Vári Szabó István, polgármester. KÖZGAZDASÁG. A szőlők trágyázása. A szőlőtőke, mint minden más növény, a talajból egy bizonyos mennyiségű tápanyagot vesz fel, melyek a levegőből felvett anyagokkal egyetembenazegyes szervek felépítésére felhasználtatnak. A mondottakból kitűnik az, hogy ha azt akarjuk, miszerint talajunk kellő erőben megmaradjon, vagy más szóval szőlőnk termóst- hozó képessége állandó maradjon, kell, hogy a talajnak visszapótoljuk mindazon anyagokat, a melyeket a szőlőtőke abból elvont. A szőlőtőke évente ismétlődő ápolása alkalmával különféle szervek vétetnek el a növényből és anélkül, hogy az ezen szervekben foglalt oldható ásványi tápanyagok a talajnak visszaadatnának, a szőlőből eltávolittatnak. Ilyenek mindenekelőtt a zöldhajtások, melyek megrövidittetnek, illetőleg kitöretnek, a visszavágás alkalmával kapott egy éves hajtások, azonkívül számításunk keretébe vonható a termés és esetleg a visszavágás alkalmával kiszivárgó könnyek. Mindazon felemlített szervek és anyagok, kiváló mennyiségben tartalmaznak káliumot, foszforsavat és nitrogén vegyti- leteket és okszerű borgazdagságnál okvetlenül szükségesnek mutatkozik oly trágyafóléket alkalmazni, melyek mindazon anyagokat tartalmazzák. Habár a szőlőtőke nagyobb mennyiségű nitrogén vagyületeket felhasznál, még sem czólszerü nagyobb mennyiségű nitrogént tartalmazó trágya- féléket használni. A nitogén ebben az esetben nemcsak a termés minőségével gyakorol káros befolyást, kanem magára a növényre nézve any- nyiban mutatkozik káros hatásúnak, hogyr a nyári hajtások növekedése túl buja lesz, a fája nem érik be tökéletesen és a tél hidege jelentékenyebb kárt okozhat. Kell tehát, hogy a káli és foszforsav vegyületeknek szenteljünk nagyobb figyelmet. Hogy a trágya a talaj fizikai tulajdonságaira is befolyással bir és ez okból is használtabb, ezt alig szükséges külön felemlíteni. Nézzük már most az egyes trágyafóléket különös tekintettel e szőlőkre: mindenek előtt felemlítendő a marhatrágya, ez egy teljes trágya, a mely az összes fontos növényi tápanyagokat oldható és könnyen felvehető alakban tartalmazza és részint ezen okból, részint pedig mivel a legtöbb esetben könnyen megszerezhető, használtaik. Marhatrágya mellett lótrágyát is használhatunk, ennek használatánál azonbap bizonyos elővigyázat szükséges, mivel a lótrágya közvetlenül a tőke gyökerére mellé hozva, könnyen káros hatást idézhet elő. Hogy minő állapotban használtassák a trágya a szőlőben, az függ első sorban a talaj minőségétől, továbbá a szállítási költségektől is. Nehéz talaj kevésbbó elkorhadt :ragyát igényed, inig könnyű talajt, tekintetbe véve tulajdonságait,j jobban elkorhadt trágyával kell megjavítani. A felhasználandó trágya minősége több körülménytől függ, elsősorban a talaj minőségétől függ és a szőlőfajtól. Gazdag tápanyagot tartalmazó talaj mely ezenkívül könnyau elmálló káli és foszforsav dús kőzetrészecskóket tartalmaz, kevesebb trágyát igényel, mint egy olyan talaj, a mely az említettel ellenkező tulajdonságokkal bir. Mindezekből kitűnik, hogy a szőlők megtrá- gyázására mindenesetre "érvényes előírások nem adhatók, csak megemlíthető, hogy hektároukint 3 évre számítva 4—500 métermázsa közepesen elkorhadt trágya jó közepes trágyázásnak tekinthető. Hogy mikor trágyázzuk a szőlőt, ez attól fiitrg, mennyire vagyunk egyéb munkáinkkal és minők az éghajlati viszonyok. Délen a trágyázás télen történhetik, nálunk ellenben vagy a kora tavaszt, vagy az őszt választjuk. A trágya alá- takarása a szőlőben különös nehézségekbe ütközik és ez az oka annak, hogy ritkábban, de erősebben trágyázunk. Egészen könnyű talajokban a szétterített trágyát ásóval takarjuk alá, vagy bekapáljuk, ott ellenben, hol a talaj nehezebb, vagy minden tőke körül egy gödröt ásunk, vagy pedig a sorok között árkot készítünk, melybe a trágyát rakjuk. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a trágyát ne nagyon csekélyen, se pedig túlságos -mélyen alá ne takarjuk. Első esetben nagyon elősegíti a gyomnövények kifejlődését, utóbbi esetben pedig a növény tápanyagok legnagyobb része az altalajba mosatik és így veszendőbe megy. A trágyalé, miután folyékony halmazállapotú, épen ezen tulajdonsága miatt bajosan szállítható és ezért legczélszerűbb komposztrakás • megöntözésére felhasználni. A szőlőben felhasználható trágyafélék között még megemlíthetők a műtrágyák. A bortermelő képes ezeknek segélyével a trágyájából esetleg hiányzó egyik-másik alkotrószt kellőkép pótolni, azonkívül a műtrágyák azon előnynyel bírnak még, hogy könnyen oldhatók és könnyen szállíthatók és alátakarásuk egyáltalában nincsen nehézségekkel egybekötve. Sz. Sz. Őszi vagy tavaszi metszés oltott szőlővesszőknél. A mi nézetünk és tapasztalataink szerint a metszés idejére nem gyakorol különös befolyást az a körülmény, hogy valamely szőlővessző oltott-e vagy gyökeréből fejlődött. Déli vidékeken, a hol langyos telek uralkodnak, ősszel lehet Halas, 1899 Nyomatott Práger Fereneznél. metszeni, a nélkül, hogy attól kellene tartani, hogy a metszett szőlő elfagy. Máskép áll a dolog az északi vidékeken, a hol gyakran kemények szoktak lenni a telek és még a nem mettszett vesszők is elfagytak. Az őszi metszésnek meg van az az előnye, hogy azt, különösen busszu, szép ősz alkalmával, könnyen lehet elvégezni és igy nem marad ez a munka tavaszra; hogy továbbá a szőlő könnyezóse majdnem teljesen elmarad s igy a tőke nem gyengül, a nedv pedig a későbben beálló növekedésre szolgálhat.. Hogy ezen előnyöket ki lehessen használni, a szakféríiak az őszi metszést még az északíbu vidékeknek is, ajánlották bizonyos módosításokkal. Lényegében a kővetkezőben áll. Az őszi metszésnél általában szükséges hoszan metszeni, azaz egy — két szemmel hosz- szabbra, mint rendesen szoktuk, és hogy néhány tartalékvenyigét is meghagyjunk. Ha ától fagya ártott, akkor rendszerint csak a venyigének felső részei (egyéves fa) fagytak le, a mig alsó részei egészségesek maradtak. Az épen maradt hajtások szolgáltatják a termő fát, a mit rendes metszésnél meg szoktuk hagyni. A mint látjuk, az őszi metszést csak tökéletlenül végezzük és az csak tavasszal lesz teljessé. Hogy ugyanis a szőlőtőke nagyon ne gyengítessék azáltal, hogy túl sok és tulhosszu termő vesszőt hagyunk meg és hogy az alakja is megfelelő legyen, azért ta- vaszszal pótmetszést kell végezni, a mi a csapok és karikák bekurtitásában, a tartalékvesszők . és az esetleg lefagyott fa eltávolításában áll. — így tehát tulajdonkép két metszéssel van dolgunk : egy kisebb tavaszi és egy nagyobb őszi metszéssel, a mi mellett tavaszszal nem sok munkaidő látszik megtakarítva lenni, habár a tavaszszal eszközlendő metszés hamar végezhető el. Az elmondottakból kitűnik, hogy az őszi metszés pl. a délkeleti Stájerország és a vele határos Horvátország és Magyarorszságban vakmerő kísérlet számba menne, a mit e fekvéseknek ajánlani nem merünk. Mi tehát nemcsak a példaképen említett vidékeknek, de általában hazai bortermővidóke- inknek sem ajánjuk az őszi metszést, épen a tél fagyai miatt. Metszők csak tavasszal továbbra is szőlőinket és tartsuk szem előtt ezen elvet: „minél gyegébb a tőke, annál korábban, minél erősebb, annál későbben kell metszeni.“ Minthogy oltott tőkék, legalább az első években, dúsan tenyésznek, azért ezeken szintén későbben fog kelleni metszeni. — r. — a. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetés. 55/1899. tkvi szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kis-kőrösi kir. járásbíróságnak 8196/p 97. sz. végzésével Gróf Degenfeld József debreezeni lakos javára Braun Ferencz páhi-kaskantyúi lakos és társai elleni 2400 frt tőke és járulékai erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalkalmával biróilag lefoglalt és 2172 írtra becsült sertések, jármos .ökrök, gazdasági eszközök, takarmány, satöbbiből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a kis-kőrösi kir. járásbíróság 1899. évi V. 35/2 ügyszámú kiküldetést rendelő végzése folytán a helyszínén, páhi- kaskantyu pusztán Braun Ferencz tanyáján leendő eszközlésére 1899. évi február hó 17-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz 108. §-ában megállapított feltételek szérint lesz kifizetendő. Kelt Kis-Kőrösön, 1899. február hó 2-án. Peternell József, kir. bir végrehajtó.
