Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-30 / 18. szám
Aprilis 80. KUN-HALAS. 1899. melt takarmányra is gyakorolják káros katásu- kat. A gerjnek ezen nemét közönségesen pos- ványgerjnek (maláriának) hívják, mely az embereknél váltólázt, az állatoknál a vizvérüsóget stb. idéz elő. Ha most már az imént rajzolt körülmények fennállása mellett, a gerjes kórok mind tisztátalan istállókban, mind pedig a mocsáros vidékeken folyton megújulnak, ellenben pedig az istállók megtisztítása és fertőtlenítése, valamint a mocsárok kiszárítása után a járványos betegségek az istállókban, úgy mint a vidékben teljességgel megszünnnek; akkor csakugyan való a fentebbi állítás, miszerint a gerj fejlesztésében a föld (talaj) a főtényező. A földnek különféle rétegeiben végbemenő rendes szervi folyamatok terményei mindenütt s mindenkor a föld bizonyos minőségének felelnek meg, mit is legjobban a bizonyos talajhoz kötött növényzetből láthatunk, úgy hogy uj növények keletkezéséből, vagy a megvoltak elmaradásából minden bizonnyal a föld minőségének megváltozására következtethetni. Valamint a földnek rendes életfolyamából eredő termények a földnek alkatrészei szerint változnak; szintúgy annak kóros mivoltánál meg- szülemlett anyagok is kiilömbözni fognak a földnek mindenkori kóros átváltozása szerint; minélfogva bátran állíthatjuk, miszerint számos járvány különfélesóge a gerjnek kiilönnemüsé- gén alapszik. Ámbár a gerjnek lényegét s alkatrészeit egyáltalában nem ismerjük, mindazonáltal — forrását tekintve — annyi bizonyos, hogy a gerj növényi és állati alkatrészekből álló bizonyos szervi anyag, mely forrásainak minősége s az ezáltal feltételezett alkatrészeinek egymáskö- zötti arányossága szerint, lényegét is változtatja, s ennélfogva különféle kórokat is idéz elő. A gerj ezek szerint valamely közelebbről meg nem határozható, s egyedül befolyása által létre hozott eredményekből megismerhető ha- tány, mely az állatokra való hatását -—• szálló- kony ragály gyanánt — gyakorolja; ez utóbbitól azonban az által külömbözik, hogy (a gerj) az állati szervezeten kiviil jön létre, s az általa előidézett betegséggel rendesen megint elenyészik. A gerjnek a levegőben rejlő szállékony ragály gyanánt elfogadása tökéletesen igazolható; annyival is inkább, mivel ismerünk oly kórokat, melyek eredetükre nézve minden bizonnyal a gerjes betegségek közé tartozván — lefolyásuk közben ragályt termelnek, mely aztán fertőzés utján terjed tovább. A gerjnek ezen tulajdonsága, úgy látszik, nem annyira a gerj lényegétől függ, mint inkább egyrészt annak tömöttsége, sűrűségétől s innen eredő belerejélől, másrészt pedig az állati test fogékonyságától; úgy hogy ugyanazon betegségek némely esetekben megtathatják eredeti gerjes minőségüket, mig máskor megint ragályt is fejlesztenek. Ily gerjes kórok némelyikénél a kifejlődött ragály csak addig bir fertőző érővel, mig a légköri gerjes befolyásoknak az állatokra folyton gyakorolt hatása fennáll, minek megszűntével a járvány is, a mily rögtön támad s hamar elterjeded, éppen oly rögtön s tökéletesen minden állatorvosrendőri intézkedés nélkül is — megszűnik, mi pedig nem történhetnék, ha az egyszer már kifejlődött ragály önállósággal, illetőleg saját erővel birna; mivel akkor bizonyára mindaddig terjedne, mig a befertőzésre még egszséges állatok tárgyul szolgálhatnának. Elmúló hatású, ragályt fejlesztő járványok közé számíthatók: a száj, lábfájás és a bujakor. Vannak ellenben oly gerjes járványok is melyek a légköri befolyások megszűntével elvesztik ugya a járvány jellegét, mennyiben t. i. a járvány szemlátomást fogy, de még sen szűnik meg egészen; mivel az ezen kór lefolyása alatt fejlődött ragály önerővel bírván s egyes állatokat egymásután megtámadván, a kór a ragályosjárvány jellegét veszi fel, amint ez legjobbban az anthraxnál tapasztaljuk. Az előbbi kifejtettek szerint két tényező szerepel a gerj létesítése s fentartása mellett t. i. a föld s a levegő. Az utóbbi azért, mert a földben kifejlődött gerjt magába felvéve, azt a fajlagos súlya szerint — a légkörnek a légkörnek alsóbb vagy felsőbb rétegeibe szállítja. Mennyiben a fel nem szálló gerj bizonyos helyhez mint egy kötve van, mig a magasra emelkedő messze elterjedhethet; az elsőt helyi, a másodikat vándor gerjnek nevezték. __________ Hogy a gerjnek ezen megkülömböztetése korátsem alapszik a gerjnek bizonyos lónykgén bizonyítják azon számos esetek, melyekben az egyes istállókban kifejlődött helyi (helyi) gerj ugyazon gazdaságnak minden —■ bármily szorosan is elktilömitett — helyiségre elterjeded ; bizonyítja azon körülmény, hogy az évek hosszú során egyedül egy vidékre szorítkozott gerj, bizonyos, előttünk nagyobbrészt ismeretlen körülmények között, betegitő hatását más vidékekre, sőt egész országokra is gyakarolja. D r. Z 1 a m á 1 Vilmos. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 1621/1899 tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Hartmany Antal végre- hajtaténak özv. Somogyi Györgyné és társai végrehajtást szenvedők elleni 400 írt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a kiskőrösi kir. jbiróság területén Vadkert község határában fekvő s a Vadkerti 2075. számú betétben Somogyi György és neje Tamás Erzsébet nevén álló 6408/1., 6408/2., 6408/3., 6408/4., hrsz. alatti ingatlan együttesen a Magyar Földhitelintézet 120.000 frtos követelésével terhelten 815 frt becsórtókben az 1899. évi junius hó 3-ik napján d. e. 10 órakor Vadkert községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10%-át, vagyis 81 frt 50 kr. bánatpénzt készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 8333. sz. a. kelt igazságügy- ministeri rendelet 8 §-ában kijölölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t-ez. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kis-Kőrös, 1899. évi márczius hó 10-én A kis-kőrösi kir. jbiróság, minttjkvi hatóság. Dvihally, kir. aljbiró. 2274/1998. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir .jh . t<r, mint H hatóság közhírré teszi, hogy dnlnár Ju és társai végrehajtatóknak Molnár K. L és társai végrehajtást szenvedő elleni tulajd közösség megszüntetése s jár, iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. törvényszék a kun-halasi kir. jbiróság területén lévő Halas város belterületén fekvő a halasi 955. sz. tjkv- ben A + 1 sorsz. 1057. hrszám alatt felvett ház és 416 n. öl udvarra, — A C 2—3 tétel alatt id. Molnár K. Imre és neje szül. Nagy Erzsébet javára bekebelezett holtig tartó haszonélvezeti jog fenntartása mellett az árverést 2000 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1899. évi május hó 27-ik napján d. e. 9 órakor ezen kir. jbiróság helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog, minthogy azonban a holtig tartó haszonélvezeti szolgalmi jog bekebelezését megelőzőleg a kalocsai takarékpénztár részvény-társaság javára О 8. alatt 8000 frt tőke és 300 frt költség átalány követelése van bekebelezve, kimondatik, hogy amennyiben az ingatlan a szolgalmi jog fentartásával olyan árban adatnak el, mely a szolgalom tkvi bejegyzését megelőző 8300 frt tehertételt meg nem üti. Az árverés hatálytalanná válik és az ingatlan a haszonélvezeti szolgalmi jog fentartása nélkül ugyanazon határnapon újabban elárveztetik. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 200 irtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-czikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Halas, 1899. márczius hó 7-én. A halasi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Patay kir. albiró. íjHlayton чъг mezőgazdasági & Shuttleworth s) mezőgazdasági gépgyárosok Q) Blldcip6St Va63.’ksz.r' által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: •VT*.. ■’T':D' -A- \ i- . - A : ’W , - ; Щ7Ш Locomobil és gőzcséplőgép-készletek szalmakazalozók, továbbá járgány-cséplőgépek, lóhere-cséplők, tisztító-rosták, konkolyozők, kaszáló- és aratógépek, szénagyüjtők, boronák. „Columbia-Drill“ legjobb sorvetőgépek, szecskavágók, répavágók, kukoricza-morzsolók, darálók, őrlő-malmok, egyetemes aczél-ekék, 2- és 3-vasú ekék és minden egyéb gazdasági gépek. Részletes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb , locomobil- és cséplőgép-gyára. Halas, 1899 Nyomatott Prager Ferencznél
