Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-30 / 18. szám

KUN-HALAS. 1899. Aprilis 30. — A kedélyes látogatók. Futó István és ifj. Puskás Sándor halasi lakosok, e hó 23-án éjjeli 12 órakor — a szellemek órájában — bezörgettek Nagy K. Imréné III. tizedbeli lakására. A zakatolásra a házbeliek kimentek, mire azután a késői látogatók a háziasszony Mari nevű leányának fejét, vasas botokkal összeverték. A kedélyes látogatókat, kiket úgy látszik, valami bosszú vezérelt, a rendőrség még a helyszínén letartóztatta s most a dutyiban elmélkednek a szellemek órája által sugallt gonosz tett következményei felett. — A községi bírósághoz 1899. évben panasz beadatott január 1-től a mai napig 704 drb. Gyámi ügyben beadvány érkezett 1899- ben 1-től e mai napig 878 drb. — Majsai sajtóhiba. A „Majsa és vi­déke“ czimű laptársunkban *) alatt a kövezőket olvassuk: „Közöljük e czikket, bár annak tartal­máról sok tekintetben ép a szőnyegre hozott kérdés érdekében nem érthetünk egyet, a mint azt közelebb részletesen ki is fogjuk felejteni“. — Lehet, hogy ez a sajtóhiba egy másik hibá­nak az előhírnöke, a mennyiben a szőnyegre hozott kérdés a „majsai járásbiró- s á g“-gal foglalkozik, a miből aligha lészen más, mint pródikácziós halott. — Álldogálók. A rendőr-kapitány ifj. Orbán Ferenczet 2 írtra büntette, amiért a járdát elállta s az arra járó egyik polgártársunk felszólítására azt válaszolta: „az ur térjen ki.“ Két forintért pedig érdemes ám egy kicsit — el nem állni a járdát és egy kicsit kitérni. — Tűz. Harkai János tajó pusztai tanyá­ján f. hó 25-én d. u. 5 órakor a tanya épület eddig ismeretlen okból kigyuladt s porig le égett. A tűzvészben ben égett, 3 darab szarvas- marha és 30 darab lábas jószág is. A kár 460 frt, a mi kárnak marad, mert biztosítva nem volt semmi. — Fortuna. A Mészöly testvérek az osz­tálysorsjátékon nyert 80.000 frtot már felvették s a helybeli takarékpénztárnál helyezték el. Szép jellemvonás, hogy harmadik testvérüknek 10.000 frtot ajándékoztak a szerencsés nyerők. — A mint halljuk a kis-kőrösi vasút állomásá­nál levő egyik pinezér az osztály-sors­játék legutóbbi húzásán 31.000 forintot nyert. Elhatározta, hogy több spricceld — inni — iszik, fizet is, de nem szolgál ki. — „Krem- mássan“. — Három lopás egy héten. Mezőren­dőreink szép jelét adták a múlt héten hivatalos kötelesség tudásuknak, a mennyiben három lopási esetet derítettek ki és a hatóság kezébe juttatták a lopások elkövetőit. Ugyanis f. hó 19-én a mezőrendőrök több napi nyomozás után Gyenizse Gergelynél megtalálták a szabadkai törvényhatósági útról ellopott 7 drb gyümölcsfát. Ugyancsak 22-ére virradóra —- több éjjeli les után — a mezőrendőrök Sze­re z 1 a János jankováczi lakost éppen akkor csípték nyakon, a mikor Zseny István füzesi tanyáján a szénát lopta, kit azonnal le is tartóz­tattak és a város közházához bekísértek. A har­madik lopás pedig 23-án hajnalban Kohn Adolf és Pusztai József alsó-szállási birtokán követte­tek el Jaszanovics Béni és Szűcs Kacsó Károly helybeli lakosok által, kiket ugyancsak a mezőrendőrök éppen abban a pil­lanatban lepték meg, a mikor a búzát tépték fel és elakarták lopni. Valamennyi tettes ellen az eljárás folyanatba tétetett, a mely bizonysán szigorú büntetést hoz az „enyém és tied“ közt külömbséget tenni nem tudóknak. — Évzáró vizsgák. A pusztai iskolák­nál a szokásos évi vizsgák következő rendben tartatnak meg : csütörtökön május 4-én a Tajó és Bodoglár pusztai, szombaton május 6-án a Baluta pusztai iskolák növendékeinek lesz év­záró vizsgája, melyre a szülőket és tanügy bará­tokat meghívja a tantestület. — A közcbbi napokban több rendbeli haszonbérlet lesz árverés utján kiadva a város közönsége részéről. F. év május 8-á n d. u. 3 órakor a régi kaszinói épületben lévő 3. sz. (Schwarcz-féle) bolthelyiség, m á j u s 10-é n d. u. 2 órakor a nagyvendóglő bérlete, m áj u s 13-á n d. u. 2 órakor a kis-erdő-föld bérlete lesz árverés utján kiadva. Az árverési eljárás mindhárom esetben a város gazdai hivatalban tartatik meg. hol is a vonatkozó feltételek a hivatalos órák alatt megtudhatók. Mindannyira felhívjuk az érdeklődők és haszonbérelni szán­dékozók figyelmét. — Banquett. Tegnap este a Casinó — helyiségében vig társáság ült egybe, hogy megiinnepglje Hofmeister Ignácz előnyö­sen ismert borkereskedőnek hitközségi elnökké történt megválasztatását, minta mely körülmény egyszersmint az izraelita hitközség további ma­gyarosodását is jelenti s a hitközségi életben a szabadabb felfogásnak tórfoglalását. Abanketozó társaság vidám koczingatása csak a kora reggeli órákban ért véget, amikor is az ünnepelt ün­neplőivel együtt jó hangulatban oszlott szót. — Sebes hajtás miatt egy napi elzárás­sal és 5 frt pénzbüntetéssel büntette meg a ren­dőr kapitány Horváth Ferenczet, Schneider Mi­hály kocsisát, a ki e hó 27-én kocsijával a va­súti indóházhoz őrületes sebességgel zónázott. — Népesedési mozgalom az elmúlt két hétről. Házasság köttetett: 3. Született : 23. Elhaltak a következők : Vajda András 88 éves, aggkorban. Kmeth Sándor 71 éves, aggkorban. Nagy Oz. István 2 éves, tüdőlobban. Schön József 50 éves, tüdőlobban. Antal Cs. János 78 éves, tüdőlobban. Kovács Sz. Eozália 11 hóna­pos, vörhenyben. Babos István katona 21 éves, öngyilkos. Nagy Barna Imre 68 éves, tüdővészben. Bárány Imréné Paksi Lucza 38 éves, gyermekszülésben. Undi halva szülött. Kovács M. Péter 49 éves, tüdő vészben. Kovács Imre 2 napos, görcsben. Szabó Turzó Jánosnó Gömböcz Erzsébet 74 éves, aggkorban. Szőke Lajos 2 hónapos, görcsben. Tornán Rozália,! 1 éves, vizkórban. Turcsik Jánosnó Gusztos Éva 74 éves, aggkorban. Rokolya Mária 13 napos, görcsben. Kis Gy. József 42 éves, tüdővészben. Vörös Istvánná Marton Anna 83 éves aggkorban. — „Egy kis bigotizmus“ czimű multheti hírünkre vonatkozólag, holmi híreszte­lésekkel szemben kijelentjük, hogy annak köz­lésében Grosz Adolf urnák legcsekélyebb része sem volt.--Hidegvíz fürdő. Schön Sándor a gőzfürdő bérlője az általa felállítandó hidegvíz fürdő beruházási költségeikhez a város hozzájá­rulását kéri. Kívánatos lenne, ha ezen fürdő a kor igényeihez képest átalakíttatnék. — A „Pillangó“ művészeti ólczlap 17. száma megjelent 29 remek ilusztráczióval. szá­mos humoros költemény és adomával, különösen fölemlitendő, Nomen est omen, Egy kiss téve­dés, Fatális biliárdozás, Feltelálta magát. A pásztor bot (régi módi legenda a jelenkorból.) A párbaj, Moskovitz Abris zsidóbíró adomái stb. stb. Olvasóinknak a „Pillangóit legjobban ajánlhatjuk mert a legjobb és legolcsóbb magyar élezlap A „Pillangó“ előfizetési ára egész évre csak 4 frt, fél évre 2 frt, negyedévre 1 frt. Előfizetni lehet a „Pillangó“ kiadóhivatalánál Budapesten, VI., Terózkörut 35. NYILT-TER*) Nyilatkozat. Alólirott kijelentem, hogy a f. ápril 9-én megtartott közgyűlésen Dr. Beck Sándor volt trachomaorvos urra vonatkozó kijelentéseimet a mai tárgyaláson mindenben, teljes mértékben és szószer int f e n t ar­to 11 a m ; s miután a bíróság a bizonyítási eljárást nem rendelte el, Dr. Beck pedig reá vonatkozó állításaim bebizonyítását nem csak, hogy nem kérte, de azt határozottan megta­gadta: a jó Ízlésre bízom annak megítélését, vájjon ő a nyert elégtétellel tisztázva érezheti-e magát. Halas, 1899. ápril hó 28-án. Hr. Dobozy István ' városi tiszti főorvos. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal fele­lősséget a szerk. Szerkesztői üzenet. Schwarcz Izsó úrnak, Vadkert. Hozzánk- intézett levelét annak tartalma, stílusa ortográfi­ája miatt a hírek rovatában az ön érdekében nem közölhetjük. Abban pedig engendjen meg doktor ur, hogy munkatársainkat magunk vá­lasszuk meg, s hogy az ő szellemi tehetségeiket szerkesztőségünk bírálja el. Munka társaink megválasztásában szerencsésnek ismerjük ma­gunkat, önt pedig üdvözöljük. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a vértetü keresésére, megismerésére és irtására. (Folytatás.) Hogyan védekezzünk a vértetü ellen ? A vértetü ellen való védekezés megkezdé­sére legalkalmasabb ugyan a téli idő addig, a mig a fa meg nem lombosodik, de azért hozzá lehet és kell is fogni a védekezéshez azonnal, a mihelyest bizonyosak vagyunk abban, hogy almafánkat a vértetü bántja, tehát nyáron is. Hogy a vértetü irtására miért legalkalma­sabb a téli idő, annak két oka van. Egyik oka az, hogy télen, mikor a fán nincs lomb, köny- nyebben kereshetjük fel és találhatjuk meg a vértetves foltokat; továbbá ilyenkor rendszerint egyéb munkánk kevesebb s igy több időt szán­hatunk a vértetü irtására. A másik ok az, hogy télen nem szaporodik a vértetü ; holott nyáron már rohamosan gyarapodik és akkor nemcsak, hogy szétmászhatik a maga erejéből is, de széthurczolják azt a madarak, a szél, valamint ruhájukon az azt irtó munkások is ; végül azért is jó a téli irtás, mert akkor egy-egy helyen, a telelő helyén tehetjük tönkre a vórtetüt. Lássuk már most magát az irtást. Ha a fa igen nagy mértékben meg van a vértetütől, akkor első dolgunk legyen az, hogy az igen vértetves ágakat, gallyakat és fattyúhaj­tásokat, melyek a vértetiivel majdnem végig vannak borítva, vágjuk le és távolítsuk el olyan helyre, a hol azokat rögtön ellehesen égetni, Ha valamennyi vértetves fáról az igen tönkre tett égrészeket eltávoitottuk, következik a törzs és a megmaradt ágakon levő sebhelyek kitisztítása. Járványos betegség okairól. (Vége.) Ámbár a gerjnek sziilemlóse s ezért annak lényege előttünk titok — s valószínűleg az is marad, annyi mégis bizonyos, hogy a gerjnek létesítése alkotása s fentartása körül két^ónyező szerepel, t. i. a föld (talaj) és a levegő. És pedig a föld annyiban, a mennyiben különnemü álla­pota szerint — bizonyos, a rendestől eltérő gőz- nemű anyagot is fejleszthet, a melyet a második tényező, azaz a levegő felveri, s mely fajsulya szerint — vagy a légkörnek alsóbb rétegeiben marad vagy magasabbra is felszáll. Vájjon a földből származó anyag már ma­gában kész gerjnek elfogadható-e, (mely esetben a levegő egyedüli szállítónak volna tekintendő) vagy pedig inkább földi magnak, mely a leve­gőnek hozzájárultával fejlődik csak valóságos gerjjé? e felett a gerj lényegének ismerete nél­kül vitatkozni eredménytelennek s igy felesle­gesnek tartom. Annak igazolására, hogy a gerj fejleszté­sében e talajnak bizonyos minősége játsza a főszerepet, szolgáljon azon tény, miszerint is­tállókban — külső befolyásoktól függetlenül — néha oly kórok fejlődnek ki s uralkodnak folyvást, melyektől a kün járó marha egészen menten marad; sőt vannak oly esetek is, me­lyekben ily nemű kórok — ha t. i. nem ragá­lyosak — ugyan azon gazdaságnak csak egyik vagy másik istálójára szorítkoznak, ámbár a gaz­daságnak egész marha-állománya ugyanazon etetésben, itatásban s ápolásban stb. részesül. A gerjnek földi származását bizonyítják továbbá a betegségek azon nemei, melyek ős-idők óta bizonyos vidékeken szoktak ural­kodni, daczára annak, hogy azok támadásával s folytonos uralgásával sem az időjárási, sem egyóbb észrevehető légköri viszonyok nem hoz­hatók okilagos össze függésbe. Ha most már a gerjes kórok imént leirt fészkeit közelebbről vizsgáljuk, azt fogjuk találni hogy ily istálók tisztátalansága folytán, az alom s a takarmány maradékai, sőt néha már a fá­ból való padló is elrothadván, s az állatok hulla­dékaival elegyedvén, az innen fejlődő gőzök a levegőt az istállóban rontják sőt magukat a földbe és falakba is beveszik. Az istállók ezen minősége semmiben sein külömbbözik a gerj termő vidékek földminősé­gétől. mennyiben t. i. mocsáros és vizjárta he­lyeken ugyanazon rothadási folyamat következ­tében fejlődő gőzök nemcsak az egész tájnak a levegőjét befertőzik, hanem az e talajban tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom