Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-16 / 16. szám

Aprilis 16. К U N - H A L A S. 1899. Ez pedig nem is ördögség, mert az erre kiadott részvény ára, a jó lisztben, az állattartás­ban vissza fog fordulni. E javaslatom mellett a földmivelésögyi minister úrhoz azon kérést intézem, hogy ter­jessze ki figyelmét a kismalom ipar ezen elha- gyatottságára, a kisgazdáknak ebből származó igen nagy kárára, legyen kegyes egy törvény- javaslatot készíteni, mely a nagymalmok örle- tóse mellett, a kismalomipar boldogulását elő­segítené. Menjen el a miniszter ur a lehető leg­nagyobb kedvezmények adására, mert ezzel sok szegény embert boldogítana és a kisgazdát, az okszerű, belterjes gazdászat folytatására képessé tenné. . Továbbá szükséges egy őrlési törvény is, mely a mostani rendezetlen állapotot rendezné. Nem kis kérdés, ez az örletós ügye. Méltó ezzel foglalkozni, mert azt újra ismétlem, hogy a mostani kész liszt vétel nem felel meg a gazda érdekének. Gondolkodjunk csak felette. Vasadi Balogh Lajos. A gyümölcs fájának értéke és al­kalmazása. A kinek idősebb gyümölcsfaállagja van és ésszerüleg gazdálkodik, minden évben néhány fát kivág, de gyakran itt-ott néhány kiszolgált veterant is kénytelen kivágatni és nem veszi tekintetbe, bogy a fa erősebi) ágai egészsóge- sek-e vagy nem, mert hiába biztos termést már az oly idős fától nem várhat. Ily alkalommal tehát az a kérdés, hogy a kivágott gyümölcsfa fáját mire használjuk fel? A mig a gyümölcs fája nem teljesen szá­raz és nem halt el, tüzelőnek használni kár volna, mert a gyümölcsfának értékes fájuk van és nem lenne helyes azt eltüzelni. így például egy még egészséges idős almafa, ha mint ha­szonfa értékesíthető,, oly árban adható el, a mely sokkal felülmúlja a tüzelőfa értékét. Az alma fája különösen a mechanikusok által kerestetik, kitünően alkalmas finom eszter­gályos munkákra, gépkerekek, malomkere­kekhez. A körte fája jóság és tartósságra jelenté­kenyen az almafa mögött áll, de egy kiváló jó tulajdonsága van, az, hogy : „nem vetődik meg,“ nem görbül meg a levegőn, mint másféle fane­mek, azért rajztáblák, rajzeszközök készítésénél igen értékes. Páczolva ébenfa-utánzatra alkal­mazzák. A birs fája keménysége miatt finomabb asztalos munkákra igen alkalmas. A cseresznyefa mahagonifa-utánzatra használtatok az asztalosok által, kik igen jól fi­zetik azt. Szilvaíát technikai eszközök készítésénél alkalmazzák. Őszi baraczkfa finom asztalosmunkáknál igen keresett. Diófa, a mint tudva van, finom bútorok készítésénél használtatok fel, jelenleg nagy mér­tékben puskaagyak készítésénél alkalmazzák. * A rendkivüli időjárások. Pap István feljegyzései után, 1182-ik év­ben a gyümölcsfák február 2-án gyümölcs- csel voltak megrakva. 1186. februárban az alma diónagyságu volt. Májusban arattak, augusztus­ban szüreteltek. 1289-ben karácsony és vizkereszt napján búzavirágból, violából koszorút fontak. Január­ban a fák virágoztak, februárban a szőlő növé­sek nagyok voltak. 1332-ik évben vízkeresztkor szántottak. 1397-ben a fák márcziusban, a szőlők áprilisban virágoztak. Áprilisban cseresznyét, májusban érett szőlőt lehetett enni. 1424-ben karácsony és vizkeresztkor vi­rágot lehetett szedni. 1473-ban a gyümölcsfák októberben másodszor virágoztak. Márton nap­kor érett cseresznyét lehetett enni. 1530, 1537, 1572, 1650—8. februárban a legkésőbbi virágok is elnyiltak. 1707, 1712, 1759-ben egész tél nyár számba mehetett. 1759. február 12-én a legyek röpködtek. Szent-György előtt két héttel a kaszálókat le­vágták. Kánikullában oly meleg volt, hogy meg­ölte az embert, kutak, folyók kiszáradtak. 1778, 1790-ben Pál fordulásakor szabadban ftirödtek, sőt a gyümölcsfák harmadszor is virágoztak. 1787-ben deczember 3-áig a rozs ki­hányta a fejét 1788. januárban egész hónapon át szántottak, a fák levelezni kezdtek. 1790. de­cemberben és januárban salátát, ibolyát hord­tak a mezőről. 1792-ik óv februárban a bodzák levele­sek voltak. 1795, 1796. januárban több helyen másodszor szedtek almatermóst. I)r. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 1383/1899. tkv. sz. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. jbiróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy az Egyesült Budapest fővárosi takarékpénztár vógrehajtatónak Némedi Varga Mihály és neje Kanyó Erzsébet végrehaj­tást szenvedők elleni 2000 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a kis körösi kir. járásbíróság területén Tázlár község határában fekvő a tázlári 489. sz. tjkvben A I. sor 886. 887. 889—895. hrsz. alatt fekvő a végie­l/ny./2. hajtást szenvedők nevén álló telki düllőbeli ne­mesi birtok 313 frt ezennel megállapított kiki­áltási árban az 1899. évi május hó 20-ik napján d. e. 10 órakor Tázlár község házánál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kiki­áltási árón alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lanok becsárának 10%-át vagyis 31 forint 30 krajezárt készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-czikk 42. §-ában jelzett ár­folyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bá­natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt kiszolgál­tatni. Kis-Kőrös 1899. február 27. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. lehűlő cséplőgép Bikit Péter és társai kedvező feltételek mellett eladják teljesen felszerelt és jó karban levő 4 lóerejü cséplőgépüket. A gép 3 éves, Nicolzon- féle gyárból való. Értekezhetni Bikit Péter 4-ik tizedbeli lakásán. 1210/1899. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy kiskorú Oroszi Erzsébet és Weiszliaupt Jáuosnó végre- hajtatóknak Sáfár István és neje Kriskó Judit végrehajtást szenvedők elleni 200 frt illetve 75 frt 26 kr. tőke követelése s jár. iránti végrehaj­tási ügyében a kis-kőrösi kir. járásbíróság terü­letén lévő Páhi község határában fekvő a páhi 69. sz. betétben végrehajtást szenvedők nevén álló A 1.1—2. sor. 146. hrsz. alatti kert és 147. hrsz. allatti lakház és udvar egyszerre és együt­tesen 173 frt kikiáltási áron; — az ugyanezen betétben A II. 1—2. sor. 148. hrsz. alatti szántó és 149. hrsz. alatti szőlő, egyszerre és együt­tesen 331 frt kikiáltási áron az 1899. évi május hó 5-ik napján d. e. 8 órakor Páhi községházá­nál megtartandó nyilvános árverésen megállapí­tott kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának megfelelő 10°/o-át, vagyis 17 frt 30 krt, illetve 33 frt 10 krt. készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyam­mal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpa­pírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgál­tatni. Kis-Kőrös 1899. február 18. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Dr. Mihálfy kir. albiró. Dr. Mihálfy kir. albiró. iPlayton & Shuttleworth s> mezőgazdasági gépgyárosok Q) Budapest Va63." sz™* által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: "... I ШвШк Locomobil és gőzcséplőgép-készletek 2'LSLzLóz1k,ig’ továbbá járgány-cséplőgépek, lóhere-esépló'k, tisztító-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratógépek, szénagyüjtők, boronák. "Till „Columbia-Drill“ legjobb sorvetőgépek, szeeskavágők, répavágők, kukoricza-morzsolők, darálók, őrlő-malmok, egyetemes aezél-ekék, 2- és 3-vasú ekék és minden egyéb gazdasági gépek. Részletes árjegyzékek kivá- , natra ingyen és bérmentve küldetnek. Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és cséplőgép-gyára. Balas, 1899. Nyomatott Práger Ferencznél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom