Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-19 / 12. szám
Márczius 19. К U N - H A L A S. 1899. M á r c z i u s 1 5. A függetlenségi körben. Mintha maga a természet is ünnepelni kívánna ugj virradt fel márczius 15-ike s valóban habár külső jelek nem mutatták is, a lelkek ün- nepies hangulatban voltak, különösen igaz lel- kestiltséggel ünnepelte meg a függetlenségi és 48- as kör a nemzet újjá születésének ötvenegye- dik óv fordulóját. A körben minden felhívás nélkül, önként jött össze a szép számú közönség. Az első beszédet Dr. F а г к a s I m r e elnök tartotta, méltatván 1848. márczius 15-ikót, utána Dr. В a b ó Mihály tartott beszédet, általánosságban rámutatva arra, hogy hazafiui szent kötelesség a márcziusi eszmékhez való ragaszkodás. Kolozsvár у Kiss István képviselő a napi események és jelenlegi politikai helyzetből indulva ki, tartott lendületes szónoklatot, melylyel az ünnepély befejezést nyert. Az ünnepély után este a függetlenségi körben mint egy 150 teritókü vacsorára gyűltek össze a párt-tagok. Régi szokás szerint megvendégelték a még élő és szegónysorsu 48-as honvédeket is, a kik közül mintegy 14-en jelentek meg — egymás között elbeszélgetve a rég letűnt nagy idők dicsőségéről. Az első felköszöntőt Dr. Farkas Imre a párt elnöke mondotta, lelkes szavakban buzdítva a jelenlévőket a hazaszeretetre és a történeti múlt megőrzésére. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Kolozsvár у Kiss István emelt szót, a ki a mai kort a régi zsidók ama korához hasonlította, a midőn a római légiók Jeruzsálemet ostromolták s jeruzsálemiek védték volna templomukat, védték volna városukat, templomukba vonultak s aranyaikra feküdtek. A mai korban is a magyar helyett, hogy véduó templomát: szabadságát s nemzeti függetlenségét, egyedül pénzére gondol s magán érdekeit védelmezi. A helyesléssel fogadott beszéd után id. Gaál Lajos emelkedett szólásra, a ki egy sziporkázós, fordulatokban gazdag szónoklattal kaczagtatta meg hálás hallgatóit. Az után az ünneplők hazafias dalokra gyújtottak és a jókedv a reggeli órákig tartott. A szabadelvű körben. Hagyományos kegyelettel ünuepelték meg márczius 15- ikét a szabadelvű körben is, hol a tagok nagy számmal gyűltek össze az ünnepi vacsorára. A polgári zenekar által kitti polgárok szentül hitték, hogy büntetésül halála után farkassá varázsolta a sújtó igazság. Végül a veszedelmes állat egy kútba esett. Nagy öröm támadt erre a városban. Megfogták a farkast és a polgármester ruháiba öltöztették, még parókát is húztak fejére. Aztán összeült a törvényszék és halálra ítélte, mire a hóhér átvette foglyát és minden időnek intő például az akasztófára függesztette. 1405-ben egy ökör a gazdáját agyondöfto, miért szintén akasztófán lelte halálát. Még 1621-ben is, midőn Lipcsében egy tehén fiatal asszonyt rúgott agyon, Lindenau Frigyes lovag panaszt emelt a lipcsei hatóságnál, s ez kimondta a sújtó határazatot, hogy a gonosz állat egy puszta helyre vitessék, hol golyó által vettessék vége bűnös életének, telemét pedig fedetlenül hagyják a kivégzés helyén heverni. Az ítéletet természetesen a legnagyobb pontossággal hajtották végre. Egy kutya Becsben oly merész volt, hogy a tanács egyik tagjának lábikráját véresre harapta. A tanácsos ur rögtön pert indított és mivel a jámbor állat semmi enyhítő körülményt nem tudott felhozni egy évi és egy napi börtönre Ítélték. Még az egerek sem részesültek kíméletben. 1519-ben Maisban Tirol egyik helységében Flisz Simon földműves Haszlingai Vilmos biró előtt azzal a kéréssel-jelent meg, hogy az egerek ellen törvényt tegyen. Mivel azonban az egerek még kiskorúak voltak a biró számukra egy védőt nevezett ki. A tárgyalás napját ki is tűzték, melyre számos lanu volt kihallgatásra megidézve, a kik hit alatt vallották, hogy az egerek évek óta nagy károkat okoznak a határban s miután az egererek tanukat nem küldtek: a bíróság, tekintetbe véve a védő által felhozott enyhítő körülményeket, kimondta a határozatot, mely szerint az egerek örök időre száműzetnek a helység határából és egy hót lefolyása alatt nőén előadott Hunyady nyitány után, Török István kir. közjegyző, mint a kör elnöke üdvözölte a megjelenteket s lendületes szavakkal üdvözölte a nagy nap emlékét. Majd bejelentvén a párt oszlopos tagjai (Péter Dénes, Tóth János, Dr. Hofmeister Juda, Szatmáry Sándor stb.) távol maradásának okát, a vendégként megjelent О r b á и Gyula orvost kérte fel az ünnepi toaszt elmondására, melyet feszült figyelemmel hallgattak inog s végül éljenzéssel jutalmaztak. Tóth I in re szép szavakkal emlékezett meg Széli Kálmán miniszter elnökről, kiért, valamint a szintén felköszöntött Török közjegyzőért lelkesen koczintott az ünneplő .társaság, mely az est folyamán többször is kifejezést adott azon őszinte tiszteletnek és ragaszkodásnak, melylyel elnöke iránt viseltetik. A bankettet, melyen a szabadelvű gazdák szine java vett részt, az ünnephez méltóan, bizo nyos felemelő magasztos iinnepiessóg jellemezte, mely a vacsora után is mindvégig fenmaradt. Elismeréssel kell megemlítenünk, hogy Csefregi ismert vendéglősünk, ki a vacsorát adta, azt nemcsak Ízletesen készítette, hanem élvezhetővé tette az által, hogy a másutt szokásos f ö r- telmes paprikázást csak módjával használta. Késhegyenként, a mint kell és nem marók számra. Az önképzö körben. Az önképző körben is összegyűltek vacsorára a kör tagjai, a kik kegyelettel ünnepelték márczius Idusának emlékét; a körben megjelent Kolozsváry Kiss I s t v á n is, a ki pohár köszöntőjében összetartásra s hazaszeretetre serkentette az üimeplőket. A polgári olvasó körben. A polgári olvasó körben is, mintegy öt- venen gyűltek össze vacsorára a nagy ünnepen. Zsoldos Lajos tanító emlékezett meg e nap jelentőségéről — pohár köszöntőben —■ a melyben összetartásra buzdította a kör tagjait, hogy a kör, mint pártonkivüli demokrata kör, minél hathatósabban szolgálhassa a deraokrátia ügyét. A vacsorán nők is voltak jelen s a vacsora után a fiatalság tánczra perdült, amely az éjfél utáni órákban ért véget. A Oasinóba n. A párt körből többen a Oasinóba siettek, hol márczius 15-ikót szintén közvacso- rával ünnepelte a nagyszámú társaság, élén kötelessek távozni. A védő kivitte, hogy az anyák és a zsönge gyermekeknek két heti idő engedélyeztessék. De hogy mi történjék azokkal, a melyek nem tesznek eleget a parancsnak, az iránt nem intézkedett a biró. Az egyház is követte e tekintetben a világi hatóság példáját. Midőn szent Pirrnin a 8-ik században az addig lakatlan Reichenau szigetén kitűzte a keresztet, onnan a kígyókat békákat és egyáltalában a mérges állatokat száműzte. Még ezer év múlva is hittek az ilyen ráolvasásban. Midőn 1732-ben Schweiczban a hernyók iszonyúan pusztítottak, szent Magnus botját kerítették elé és ünnepélyesen búcsúmenettel vitték végig a mezőkön. Midőn a churi püspökségben a kártékony cserebogarakat feljelentették, azok háromszor idéztettek a papi szék elé; de mivel kis korusá- guk miatt meg nem jelenhettek, gyámot nevezett ki számukra a biró. A gyám mindent elkövetett, hogy védenczeit megmentse. Elmondta, hogy azok is az Úr teremtményei és mérhetetlen idő óta laknak a lombok között, anuólkül, hogy valaha e joguk kétségbe vonatott volna. Végül egy távol eső völgyet jelölt meg a biró lakhelyül a cserebogaraknak, de nincs feljegyezve, hogy oda mentek-e. Egy bázeli kakas járt rosszul; eretneknek nyilvánítottak, mivel állítólag a hajnalt egy órávál előbb kukorikolta. Nagy számú közönség jelenlétében égették el a szegény állatot. De az intő példa hatott, mert azóta a bázeli kakasok pontosan kukorikolják a hajnalt. *) Y. dr. Valamikéntlen hogy a bagdadi tiilkészeb ugyanezt nem cselekszik. (Szedő.) D r. F а г к a s I m r ó v ó 1, a Casinó érdemes elnökével. Itt Dr. Hermán Fereu.cz szónoki hévvel elmondott szép toasztban dicsőítette az 5l-ikév előtti márczius 15-ikót, melynek időtlen időkig való megünnepléséért ürítette poharát Sándor Imre ügyvéd. Mindkót-toaszt nagy hatást ért el. De mennyire fokozódott ez, mikor mindnyájunk által annyira őszintén szeretet „sógor u r“ szentelte szavait a magyar haza dicsőítésére. R о e s e к József a szónok atyja 50 év előtt még a magyarok elleni harczban sebesült meg mint császárárának katonája, de már Rocsek Árpád, a sógorul- fia, mint királyának hű vitéze, a magyarok mellett, a magyar hazáért fog sikra szállani. (Nem nehéz megjósolnunk, hogy a kis Árpád, csak Isten megtartsa, annak idején be is hasítja egy nehány ellenségnek a fejét.) Az ünnepi hangulat e nagyszerű toaszt után csak még jobban fokozódott és szebbnél szebb hazafias dalokban nyert kifejezést. Mint a változó idők kedvező jelét kell felemlítenünk, hogy a Casinó választmánya, mely tavaly örök rébusznak maradóan nem tartotta teljesíthetőnek tizenhat rendestagnak azon kérését, hogy a jubiláns márczius 15-ik emlékére a Casinó is ünnepies közvacsorát rendezzen, az idén minden kérés nélkül nem csak kitárta a Casinó termeit, hanem maga is tekintélyes számban jelent meg márczius“15-nek ünneplésére. így van ez helyesen és nem úgy mint tavaly volt. * . A főginináziumi ifjúság márczius 15-ikót Kis-Kőrösön ünnepelte meg. Délután fél 5 órakor vette kezdetét az ünnepség, a mikor is koszorút - helyeztek a magyar Tyrteus szobrára. Először Az ifjúság vezető tanára Vass Árpád nyilvánította az ifjúság hazafias érzelmeit, akik eljöttek zarándokolni, hogy leróják kegyelet-adójukat. Ezután Ruth László szavalta el lelkesítő orgánumává! a Talpra magyart. Majd Szentpétery József méltatta e nagy napnak jelentőségét, megemlékezve a halhatatlan hősökről. Végül hazafias dalokat énekelt a lelkes tömeg. Ezek után Petőfi szülőházához vonult az ifjúság, hol Paprika Antal szavalta Sza- bolcska Mihály remek költeményét és Ruth László ismertette Petőfit, a lefutó meteort. Bementek a szent helyre is, hogy — Vass tanár ur szavai szerint — lelkesedést merítsenek, hogy elvigyék szerte a hazába, a kitörölhetetlen emléket. * A mi általános impressióink a 15-iki ünnepélyről nem valami vigasztalók. Volt lelkesedés, de nem olyan, amilyent szerettünk volna látni. Nem láttuk, hogy a lelkesedés általános lett volna s áthatotta volna a város egész közönségét. Csak az egyes testületekre szorult és ott sem volt az az igazi láng felcsapása, a melyet ily nagy ünnepen, ily magyar városban méltán elvártunk. Szomorú jel, amidőn a magyar szive egész melegével már lelkesedni sem tud. Adja Isten, hogy megváltozzék a kor és a magyar szivekben ismét elfoglalja ezer éves örökét -i- a hazaszeretet. _____ / hírek. —• Gyhszrovat. Hofmeister József, a Hofmeister-czég főnöke, földbirtokos, — ki a társadalmi életünk egyik közszeretetben és becsülósben álló tagja volt, — f. hó 14-ón hosszas szenvedés után elhunyt. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük a legjobb férj, a gondos hőn szerető atya és nagy atya, az önfeláldozó testvér, a gyöngéd rokon Hofmeister József birtokosnak e hó 14-én reggeli 8 órakor, hosszas kínos szenvedés után, munkás és áldásos életének 62-ik, boldog házasságának 37-ik évében történt gyászos elhuny tát. A boldogult hült tetemeit e hó 15-én d. u. 4 órákkor tesszük örök nyugalomra. Halas, 1899. márczius 14. Deutsch Mária mint özvegye, Hofmeister Sára férjezett Hirsehl Hermáimé, Hofmeister Mátyás, Hofmeister Juliánná férjezett Dr. Gesmai Józsefné, Hofmeister Juda, Hofmeister Judith, Hofmeister Zseny, Hofmeister Aranka, mint gyermekei. Hirsehl 4e
