Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-19 / 12. szám

Márczius 19. KUN-HALAS. 9 1899. Hermán, Dr. Gesmai József, mint vejei. Hirschl Ilona, Hirschl Illés, Hirschl Imre, Hirschl Sán­dor, Hirschl László, mint unokái. Dr. Hofmeister Benő, Hofmester Páni férjezett Eeich Ignácznó, mint testvérei és a nagy számú rokonság. Áldás és béke lebegje körül a drága hamvakat. — Állaga Gáspár né szül. Cseri Juli­ánná a casino vendégléglősónek neje, e hó I6-án d. u. 5 ólakor, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultat özvegye és 3 gyermeke si­ratja. Áldás lebegjen porai fellett! — A halasi kereskedők e hó 12-én tartották meg a báljukat a városi vendéglő nagy­termében. A mulatság szép számú előkelő kö­zönség részvétele mellett r eggeijg tartott. A négyest negyven pár tánczolta. Általában véve mindvégig kitűnő jó kedv uralkodott, mely csak díszére válik a derék, buzgó rendezőknek. A bál tiszta jövedelme: 241 korona 88 fillér. Felülfizettek: Dr. Babó Mihály 10 koro­nát, Halasi Gazdasági bank 10 kor., Győrfi Jó­zsef 10 kor., Hoffmeister testvérek 10 kor., Kladek István 10 kor., Dr. Hodossy Géza 5 kor., Krisháber Lajos 5 kor., Kanitzer Mihály 5 kor., Práger Ferencz 5 kor., Weisz Ignácz 5 kor., Kohu Lipót 5 kor., Holländer Dávid 5 kor., Holländer ^dőlf 5 kor., Spitcz Gyula 4 kor., Práger Mór 8 kor., Schwarcz Adolf 3 kor., Dr. Hofmeister Juda 2 kor., Payer József 2 kor., Andrasafszki Pál 2 kor., Bergl Albert 2 kor., Ingusz Dániel 2 kor., Gussmann Sándor 2 kor., Bergl Béla 2 kor., Lövi Jenő 2 kor., N. N. 2 kor., Dr. Zilah Benő 1 kor., Dr. Szabó János 1 kor., Özv. Oláh Józsefné 1 kor., Zámbó Jánosné 1 kor., Babó Ferencz 1 kor., Végh Istvánná 1 kor., Weisz Emil 1 kor., Czunterstein Vilmos 1 kor., Deutsch Márk 1 kor., Fleischer Izidor 1 kor., Holländer Gyula 1 kor., Kohn Benő 1 kor., Klein Ignácz 1 kor., Benedek Albert 1 kor., Klein Mór 1 kor., Kohn Antal 1 kor., Kellner Ignácz 1 kor.. Stern József 1 kor., Csincsák Sándor 1 kor., N. N. 1 koronát. A mulatságon jelen volt hölgyek névsora a következő. Asszonyok: Dr. Beck Sán- dornó, Babé Ferenczné, Bergl Albertné, Ozun- terstein Mártonná, Győrfi Józsefné, Güttler N. Gusmann Sándorné, Dr. Hodossy Gózáné, Hol­länder Áronná, Holländer Dávidné, Holländer Adolfné, Krisháber Lajosné, Kiss Lászlóné, Kohn Lipótnó, özv. Katona Béláné, Klein Mérné, Kanitzer Mihályné, Kohn Antalnó, Kellner Ig- náczné, Kellner Sámuelné, Modok Sándorné, özv. Oláh Józsefné, Patkós Benőné, Práger Mérné, Eóbók Imréné, Eeich Sándorné, Dr. Szabó Jánosné, Szekulesz Jakabné (Kis-Kőrös), Schwarcz Adolfné, Schwarcz Mártonná, Stern Józsefné, Tömösközi Sándorné, özv. Végh Ist­vánná, Végh Juliska, Weisz Ignácznó, Weisz Emilne, Dr. Zilah Benőné, Zámbó Jánosné. Leányok: Babó Juliska, Bergl Ernesztin, Fleischl Mariska, Győrfi Matildka, Holländer Iduska, Kiss Mariska, Kohn Ilonka (Nagy-Kő­rös), Kellner Otilka, Mildschütz Adolfin, Oláh Zsófika, Patkós Juliska, Eóbók Erzsiké, Eeich Friduska, Eeich Sziduska, Schwarcz Herminka, Schön Bella, Stern Eeginka, Zsigrai Lidiké. — Adakozás. Néhai H о f m e i s- ter József elhunyta emlékére, a gyászoló család 70 frtot ajándékozott a helybeli szegé­nyeknek. Ez összeg a koldusok, a közsególy- ben és kórházi ápolásban részesített szegények között kiosztatott. — Bál után. Minek utána elhangzottak e hó 13-án egyik helybeli kurta korcsmában e bájos keringő dallamos ütemei s a felkelő nap sugarai árnyékolták be a miiezzimektől elha­gyott utczákat, Özv Sándor Istvánná szül. Bikit Juliánná is megkívánta a puha fehér ágynak hullámos redőit. Alig lépett azonban ki a bál­teremből, hol a jelen volt szépek számát szapo­rította, egyik tüzes tánezos ifjú, G ö c z Já­nos, keszthelyi illetőségű kalapos segéd, utána lopózott s az utczán tőle erőszakkal csókot rabolt, segély kiáltások és erélyes tilta­kozások daczára is. A heves vérű szeladon nemcsak csókot rabolt özvegyünktől, hanem az özvegynek bál meghagyta nehány w e к e r 1 ó- j ó t is. E miatt azután Göez úr a bál után nem e kanapé, hanem a rendőrség karjai közé került, mely miután a vizsgálatot befejezte, legközelebb kesztbelyre tolonczoltatja a századvégi férfiút, ki a jót a hasznossal igy egybekötni tudja. Meg­említjük, hogy Göcz gazdájától Nyiry Imre helybeli kalapostól is több rendbeli ingóságot lopott s igy böjtben lesz mi felett vezekelnie a bál után. — Húsvéti mulatságok. A Oasinó 3 ik reunióját husvót második napján tartja. Husvét első napján a függetlenségi és 48-as kör, a kör nagy termében, a szabadelvű kör pedig ugyan­csak e napon a nagyvendéglő nagytermében tart tánczmulatságot. — Schaffer Mór helybeli pénzügyőri szemlész, nevét Szabadosra magyarosította. — Kopár területek erdősítése. A földmivelésügyi minister fölszólítja a birtokoso­kat, hogy a jövő évben beerdősitendő kopár terü­letekhez szükséges csemeték adományozása iránt folyamodjanak. Áz elkopárosodott területek bir­tokosai a csemetéket kivétel nélkül mindnyájan teljesen ingyen kapják, sőt a szegényebb köz­ségek közbirtokosságok, egyházak iskolák és a jó példával elöljáró kisbirtokosok helyet a vasúti szállítás költségeit is az állam viseli. A kormány oly vágásterületek beerdősitéséhez is ad cseme­téket. amelyeknek birtokosai nincsenek abban a helyzetben, hogy az ültetéshez szükséges cse­metéket külön költséges csemetekertekben ne­veljék. A kis- és középbirtokosok a csemetéket ilyen czélre is ingyen kapják s csupán a szállí­tás költségeit viselik; a nagybitokosok azonban a csemeték önköltségi árát is megtérítik. V E G Y E S E K. * Vendéglőben. Vendég: Nőm szeren­csésen lebetegedett. Másik: fia lett? — Ven­dég: nem! — Másik: tehát leánya született? — Vendég: az hát! De honnét tudja? * A jogász egy muri után következő reg­gel, teljesen felöltözve ébredt fel s azt veszi észre, hogy az ágyban megfordítva feküdt, va­gyis lábai ott nyújtózkodtak a párnákon. — Az ördögbe is! — kiált fel — egész éjjel azt képzeltem, hogy a fogain fáj, pedig csak a tyuk szememet szorította a czipő. * Pistika: Édes apám ! — No! — Azt mondom, hogy vagy asszony), vagy dobot adják ked, mert szörnyen üthetnó- kem van. * Primadonna: Kedves igazgató, elbo­csátásomat kérem, mert legközelebb egybe ke­lek grófommal. Igazgató: De, kedves nagysám, mire való az elbocsátás? Azt hiszem, nehány havi szabad­ság idő elég lesz. * Egy előkelő bécsi ur ‘meglátogatta Munkácsyt Párisban és előadta, hogy szeretne tőle nehány festményt venni. „Hanem — tette hozzá - nem olyan áron minőt ön most kér érte. Kérem meg tudná mondani, hol kaphatnék nehányat mérsékelt áron ? Különösen olyanra reflectálok melyeket még ifjú korában Magyaror­szágon festett, szóval valamit olcsó pénzen. — Persze — válaszolta a művész — lesz még talán 2—300 tulipános láda szülőföldemen, Munkácson, miket még akkor festettem, a mikor Miska inas voltam. * Mondja csak tisztelt tanár ur, minők azok a hülyék, kikről a lapban említést tettek? Azok is emberek? — Minden bizonynyal, .bará­tom, olyanok, mint ön és ón. Köszönet nyilvánítás. Istenben boldogult férjem elhunyta alkalmából a vigasztaló részvét és fáj - dalomban való osztozás annyi igaz jelé­vel és oly sok oldalról találkoztam, hogy egyenként külön-külön lehetetlen azt megköszönnöm. Fogadják a jó emberek ez utón legforróbb hálám kifejezését. Áldja meg őket az özvegyek és árvák atyja! Halas, 1899. márczius 17. Özv. Hofmeister Józsefné szül. Deutsch Mária. Bagdadi élet. Instantia. Zengő berkit, pálma ligetes kincses Bag­dad városában nagy az elégületlenség a mezei basi-bozukok mián. A budim memleket-metszüsz (országgyűlés) ugyanis Kamm-ba (törvénybe) iktatta, hogy a bagdadiak is megzsinórozás ter­hével kötelesek mezei basi-bozuk-ok&t (őr) fel­állítani, — ami azután sehogy se tetszik azon szabad bagdadi muzulmánoknak, akik eddig szóltében járták Bagdad pálma ligeteit jószágod- magukkal együtt. A rettenetes haragú basi-bozuk-fő ezzel azonban nem sokat törődik, hanem szigorúan végrehajtja a fermán-1, — akár tetszik ez a mu­zulmánoknak, akár nem. Egy ilyen megzsinórozandó muzulmán nem nyugodván bele a rettenetes haragú fő- basi-bozuk sententiájába, a vármegyéhez a kö­vetkező instantiát nyújtotta be, bagdadi kacskaringós betűkkel imigyen vetvén gondo­latait a pergmentre: Kívülről: Fónyös orczájú czász. kir. vármögye úrho Os Budavárába — — alázatos foljamodása Mányi Estány bagdadi tajigásnak, — — a bent tisztőt 3-om eltévejedett lú erányába. В é V ii 1 r ő 1: Fónyös orczájú vármögye úr! Sött ha mán a fent tisztőt lovajim a gyű- di-sik gyöpös háttyát tsipkötték is a lett vóna az röngye, hogy Kis Pótör basi-bozuk né hajtotta vó­na be az e részbe ártatlany lovakat, hanem aszonta vóna hogy: de mán ezöket az bitang jó­szágokat béhajtom a város estállójában, de a mint az Lukodi komám lú után lyárú gyeröke mongya Kis Pótör basi-bozuk erőszakossan efogta az gontalanul legelésző szögény ál­latokat. Tennap oszt ammint úgy déli ebíd tájba haza felé balagok mer hát tecczik tunni ottand lakok a nadrág fenékben gyiin nassietve a Pesta gyérük osztóng aszszongya hogy hát ódös apám uadrágos embör gyün a mi házunkhó, alig hogy kimongya a gyerök, bétoppan Bódi- / tsi effendi a pereferencs. Agygyon isten jó na­pot, mondok dicsértessék — azaz hogy ejval- lah! mi lyóban kereste föl szerónyös hajlékun­kat! Erre benyú az kabátytya besö zsebjibe osztán kivösz abbú a kulimászos vászonbú egy írást oszt aszongya, hogy égy kis baj órközött, hanem hát rögvest menyikk ke főazbék-házhon. Én is magamra kapok egy pruszlit mer hátt melög a zájjer nem kő ujjas osztán sietök az bók-házhon. Aliig hogy bótöszöm a zajtót aszongya a röttenetös haragú fö-basi-bozuk effendi, hogy kendöt hijják Mányi Estánynak. igönis szógá- latytyára. nohát akkó fizössik ke minden darab híér 3-om ezüst forintot, mögkövetöm alássan az leherim fö-basi-bozuk effendit én nem fizethe­tők enyit, mikor a kökiny lú aki a pihös melet tsak lógóra szokot gyárai a zárok parton a zöreg fűzfa allat bogarászot és öreg tsontyaitól kitelhe- tölleg keröste a zű élőimét a többi két luvaim is tsak egyett tsiphetek az tilalmassbú mer a min az Estok gyerök mongya mingyán elejbéjók tsa- pott, na hanem azór fizetők mindön darab lúér 2-ót bangó forintokat de hogy én estempelt, kormánt finántzot basi bozukot gazdagilyak. ojan turpiságotnem tseleködhetök fónyös orczájú vármögye úr. Sött ha itt nem sikerű a zirvóny, — О fölsóge — la i la Allah — a szultány háza tályó- kát sem átallom mög keresni bötsös személjisó- gömmel, de hogy igy bányának vélem a ki 25-t esztendők utátú fogvást hun 3-om hun 4-gy lú. fiúi mög magam hűségévé szogátam nömös Bagdad várossát mán, abban tsak nem ógyezhe- tök belé. Hát a Pótör К á 1 m á n у úr ól-e még a zám a zembör, Mejök után fónyös orczájú vármögyó- nek minden Iyókat kóvánok. költ Bagdadba 1899-czedik esztendőbe s fojó hónapba. Tiszteletté Mányi Estvány fuvaros U. i. Hát arra felé jár-ó eső! 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom