Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-17 / 51. szám

III. évfolyam. 51. szám. Kun-Halas, 1899. deczember 17. Előfizetési ár: Egész évre — 5 frt — kr Fél évre — 2 „ 50 „ Negyedévre — 1 r i'o „ Egyes szám ára 10 kr. Közgazdasági és társadalmi hetilap. Hirdetések dija : 3 hasábos petitsor eléflze tőknek 3 kr., nem előfizetőknek 5 kr. Nyilttér: hárem hasábos petitsor 19 kr Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-utcza 1254. Belvizeink lecsapolása. üg;yi munkálatokkal volna kap­csolatba hozható Ennek a lépés- Általánosan ismeretesek élőt-; nek meg is lett a foganatja, a tünk azok a bajok és mizériák,; mennyiben a földmivelésügyi mi- melyek városunk határának keleti I nister a halasi belvizek rendezése részén, különösen felső-szállás iránt az intézkedéseket megtette, fekvő birtokokra nézve származtak; mint azt következő rendelete mu­abból kifolyólag, hogy Zarikovich Miklós ministeri biztos 1883-ik évben a határ déli részén fekvő pusztában összegyűlendő s innen a város belsősége felé és azt meg- i kerülve, keleti irányban felső­szállás s Bodoglár pusztákon át Majsa felé természetes lefolyással bíró víztömegek lefolyásának gyor­sítására készített levezető csatorná­kat elzáratta. Az Qinlitett birtokok nagy ré­sze e miatt csaknem állandóan el volt árasztva és bő vizű eszten­dőkben gazdaságilag teljesen használ háti an állapotba jutott. — E bajok orvoslására időközben történtek ugyan némi kísérletek, ezeket azonban ez ideig siker nem koronázta. A folyó év május havában végre Berki Antal és több érdek­társa közvetlenül mmisterhez fo­lyamodott. a belvizek rendezése iránt, különösen kiemelve e kér­vényben azt, hogy e rendezés a Szeged környékén tervezett viz­tatja: ,41975 1899 szám. Földmive- lósiigyi m. kir. Minister. Tekin­tetes Beniczky Lajos urnák, Pest-Pi lis-Solt- К is- К un várme­gye alispánjának, Budapest. — Berki Antal és érdektársai ha­lasi lakosok f. évi május 25-én közvetlenül hozzám benyújtott folyamodványukban a Halas város határában levő belvizek rendezése tekintetében való in­tézkedésemet kérték. Felhívom alispán urat, szíveskedjék ne­vezettekkel értesíteni, hogy a í IX. kér. kultúrmérnöki hivatalt, j melyet a kisteleki és dorozsmai valamint a szegedi határokban összegyűlő belvizek rendezésére vonatkozó tervezet elkészítésé­vel már előzőleg megbíztam, egyidejűleg utasítottam, hogy a tervezési a halasi belvizek ren­dezésére is terjeszsze be. Buda- I pest, 1899. augusztus 2-ikán. A minister megbízásából Ra- kovszky s. k. i/ I A földmivelésügyi minister e rendelkezése folytán folyó hó 9-ón városunkba érkezett Vesz­prémi József kultur-főmérnök, ki a szeged-sövény házai ártér ren­dezési munkálatokat vezeti és a folyamodók közül Berki Antal ügyvéddel, mint érdekelt birtokos­sal értekezett küldetése felől, kije­lentvén, hogy a halasi belvizek levezetési tervezetének elő munká­latait az ezeknek foganatosítására utasított IX. kér. — aradi — kul- turmórnökség a jövö év tavaszán megkezdi. — a tőle nyert értesí­tés szerint olyan csatornázás van tervbe véve, mely a halasi határ keleti részén s a város belsősége közvetlen környékén összegyű­lendő belvizeket, azok természetes befolyását lehetőleg * megtartva, egy tömegben, de állandó, szabad beöntéssel vezesse a Tiszába a nélkül, hogy ez által azon kör­nyék, hol a beöntés tervezte­tik, az elárasztás veszélyének kitéve lenne. — A terv azon­ban a lecsapoláson kívül az ön­tözés kérdését is felöleli s e őzéi­ből oly szikes területeknél, hol időszaki elárasztásra a gazda- I sági használhatóság szempontjából I szükség mutatkozik, a csatorná­zás megfelelő kivitele által gon­A „K U N-H A L A S“ tárczája. A NÉV FÉNYE. Az ifjúnak nem volt senkije. Szülei gazdag emberek voltak, de kőszivüek; a vagyonuk árán jutott élvezeteknek éltek és keveset törődtek gyermekükkel, kit kiadtak egy intézetbe s ott nevelődött fel anyai szeretet nélkül. És már az egye­temre ment Rovácsy Géza, mikor még mindig érezte szivében a be nem töltött űrt. Tekintélyes havi epanage, pompás gar­zon lakás, remek könyvtár, előkelő össze­köttetés s szép vagyon állt rendelkezé sere, de szeretetet, hiába keresett. Tudo-j mányos szomja kielégítést talált, ment előre, de hogy magányos estéit szeretet- ben tölthette volna, arra nem volt eset. Szülei egyik helyről a másikra utaztak, éltek, ha haza is jöttek kis pihenésre, a fiúnak mindebben volt része, csak szere- tetben nem. Állítólag — égy két irigye a gazdag családnak terjesztette — e hideg közönynek oka az volt, hogy Rovácsy Géza nem volt tényleg fia a Rovácsy i párnak, hanem csak úgy lett örökbe fo­gadva, mely örökbefogadást ismert arisz­tokrata család sarja egész vagyonnal fize-, tett meg, s innen származik Rovácsy gaz­dagságának alapja. Dehát ez csak mende­monda; a tény az, hogy a fiú szüleire nézve alig létezett, így jutott az egyetemi tanulmányok végére. Akkor azután egy-egy elhatározás j érlelődött meg agyában. Pályavégzett em­ber, pár hó választja el a doktorátustól, vagyona is van, csak az hiányzik, hogy betöltse azt az űrt, amelyet szivében érez. j Igen korán fog nősülni, családot alapit s igy kárpótolja magát a szeretet eddigi nélkülözéséért és igy talál szeretetet. De a sokat tanult ember kevéssé is-; merte az életet. Nem tudta, hogy az em­berek rosszak, és hogy nagyon lehet csa­lódni. Társaságokba vezettette be magát, j Megismerkedett aztán sok szép lánynyal, köztük Reményi Szidáva1, egy fekete szép­séggel, ki elég jó családból származott, hogy egy Rovácsy Gézának bemutassák. Szida alig tizennyolcz éves volt; kacér- sága lényéhez tartozott, mert úgy családja, mint nevelése és társalgási köre kitűnő volt. Szidának megtetszett az érdekes és előkelő külsejű, kissé melancholikus ifjú, és szívesen vette, ha vele többet foglal­kozott. És talán érvelődéséből szerelem fejlődött volna, ha meg nem jelenik a látó határon egy kopott gróf. Pedig Ro­vácsy olyan hatást gyakorolt a leányra, hogy az vele szemben a kaczérkodást nem is űzte, sőt már másokkal szemben sem folytatta. .....................................................................пни,», II .11 ;.4M .................................. A tönkrement Zsarnóczay gróf minden­áron beakarta aranyozni régi ezimerét és erre alkalmas és elégséges lett volna Szida vagyona. A grófnak, ki külömben tüzér főhadnagy volt, megjelenése forrongást idézett elő a leány lelkében és Rovácsy Géza kópét ki­szorította onnét. Hogy is ne! Régi leány ábrándjai Szidának nem akörül csoporto­sultak, hogy boldogfeleség, hanem hogy méltóságos asszony lehessen. És ennek a tervnek feláldozta a szép fiatal embert, kihez vonzódást érzett. A gróf czélját érte. A szülők ugyan Rovácsynak adtak előnyt, de az nem kérte meg a leány kezét, igy azután a grófnak nem adtak kosarat. Az eljegyzést egy epizód előzte meg. Rovácsy ott sétálgatott a kertben Szi- dával. Egyszerre a leány megállt s igy szólt az ifjúhoz. — Mondja, hogy tetszik önnek Zsarnóczay gróf? Rovácsy kelepczéba volt szorítva, be­szélnie kellett. — Nem alkottam róla véleményt még magamnak. — Úgy ? - nevetett a leány. Nekem tetszik és bárki felett előnybe részesí­teném. Rovácsy elsápadt, gyorsan távozott és hazament. A leány jól sejtette. Ép meg­akarta kérni kezét s ezzel a párbeszéddel Szida persze most elejét vette ennek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom