Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-01 / 40. szám
Ili évfolyam. Kun-Halas, 1899. október 1. 40. szám. Előfizetési ár: Egétz érre ... 5 írt — kr. Fél évre ........2 „ 50 „ Negyedévre... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Megjeleli minden vasárnap KUN-HALAS. Közgazdasági és társadalmi hetilap. Hirdetések dija: 3 hasábos petitsor előfizetőknek 3 kr., nem előfizetőknek 5 kr. Nyilttér: bárom hasábos petltsor 10 tr Szerkesztőség és kiadóhivatal. Fő-utcza 1254. eljárásával rossz szolgálatot tett az egyház nak. A'litásunk sokkal előbb bizonyult be, mint gondoltuk, most már nem egyesek, hanem a közönség vette az ügyet kezébe, e folyó hó 27 én dr. Farkas Imre, a higgadtságáról és türelmességéről ismeretes köztiszteletben álló bgyik vezéremberllnk által egybehívott népes értekezletén foglalkozott az egyházi ügyekkel, s azt egy a Duna mel- léki egyházkerület főgondnoka dr. Szilágyi Dezsőhöz intézett emlékiratban ismertetve bér sürgős intézkedést az összekuszált ügyek rendezése, s a béke és nyugalom belyreálli. tása czéljából. Az értekezletet Dr. Farkas Imre követ kező szép bestéddel nyitotta meg : Aggódó lélekkel, nyugtalanító gondolatok és érzelmek között, de azzal az elhatározással és jó akarattal, hogy református egyházunknak szolgáljak bátor voltam önöket egybehívni, s megjelenésükért fogadják szi vés üdvözletemet. Hiúság lenne részemről, ha azt hinném, hogy kedvemért jöttek össze, hanem bizo nyára az egyházunk ügyeinek ismerete ve zérelte önöket, s ezért meleg szívvel mondok kösfönetet, mert szép számuk meggyőz, hogy érzik, miszerint egyházi ügyeink feletti eszmecserére szükség van, s ebből látom hogy ami nekem fáj, az fáj önöknek is és köszönetét mondok azért, mert látom, hogy önökben is él a protestáns szellem, s lelkiis meret és ez immár inegszóla*. Midőn ezt mondom, nem azt a protestáns szellemet és lelkiismeretet értem, mely hit ágazatokba beczikkelyezve van, hanem azt, mely a tévelygéseket látja, kutatja és bírálja, — azt, mely meg volt a nagy reformátorok Kálvin, Luther és a többiekben. Tisztelt értekezlet 1 Ki kellett jelentenem, hogy minket a protestáns szellem és lelki- ismeret hozott össze, mert az egyház féltett kincsünk, mint volt Kálvinnak, de aki nem szűnt megkereste a jobbat. De a megtisztított vallásnak mindig sok ellensége volt, az egyházi fejedelmek és barátai és igy most, midőn bennünk felébredt a prot stáns szellem, tud sunk kell, hogy sokan vannak, kikből nem halt ki a papi előszeretet és azok iránti túlságos jóakarat. Ногу mi fáj, elég lesz felemlíteni azt mit elfogadni nem lehet, t. i. Régi közmondás, hogy „Halas hatalmass ez a reform egyházra vonatkozott és nem egészen alaptalanul, mert csak évtizedekkel kell vissza menni, amikor voltak az egyháznak tekin télyes alapítványai, volt pénze és adója kevés, ha a jelent összehasonlítjuk most van adósság nem kis mérvben, adó pedig tekintélyes. Ami önöknek is fáj, annak hangot adni keil az egyház ügyei iránti meleg érdeklődésből. Már maguk az anyagi ügyek indokolnák az eszme cserét, de ezzel vele jár a protes táns szellem sfilyedése, mi nyilatkozik abban, hogy mint a patkányok a silly edtí halót elhagyják, elhagyjuk sokan egyházunkat is, mert a sülyedés erkölcsi és anyagi téren bedllt !. . , Előfizetési felhívás A jelen számunkkal nyitjuk meg a a negyedik évnegyedet. Felkérjük előfizetőinket, hogy előfizetésüket szíveskedjenek megújítani, hogy a lap szétküldése körül akadályok ne merüljenek fel. Akik előfizetéseikkel hátralékban vannak, azok szíveskedjenek a hátralékos előfizetési dijakat még e hét folyamán beküldeni, mert elleneseiben a lap további küldését beszüntetni és a hátralékokért be fogjuk őket perelni. Akik újonnan kivánnak előfizetőink közé belépni, szíveskedjenek erről minket értesíteni, hogy a lapot czimünkre haladéktalanul megindíthassuk. Az előfizetési árak a lap fején olvashatók. Á „KUN HALAS“ kiadóhivatala. A református egyház bajai. Múlt számunkban „A főgondnok és presbyte- rek választási ügye“ cziin alatt közöltük az egyházmegyei bíróságnak, az éideklettek által adott panaszra kitűzött tárgyalás alkalmival követelt eljárását, melyet maguak részéről s törvénytelennek voltunk kénytelenek nyilvánítani, s kifejeztük azon meggyőződésünket, hogy az egyházmegyei biróság jogosulatlan A „KUN HALAS“ TÁRCZAJA Vatt-e asszony a menyországban ? Eszmecsei élgeti áziebenburger Károly. Szép holdviiágos estén az én egyetlen kis leányom czimbalmán fülbemászó magyar népdalokat játszott; oldalbordám, a „Sárkány Katám“ pedig utána dudolgatta : „Föltekintek a csillagos szép égre“! . . . „Hejh! — mondok neki — édes anyjuk, de kegyetlen is vagy irántam, nem jobb volna már igy nótázni: „Letekintek a csillagos szép égből* » » . de ti nők itt az Alföl dön — kevés kivétellel — igazán oly kétségbe ejtöleg egészségesek vagyok, hogy az emberfia soh’se maradhat Özvegy 1“ „Ha én egyszer a menyországban leszek, akkor rósz csont I rád sem nézek“ vágott vissza a — mama ! „Nem ám, mert oda asszony be se ч juthat.“ „Mit, tán nincsenek nők a meny országban ?“ „Még sz kellene csakl — kötüdék ón kz Oldalbordával — még papok sincsenek»" atíogy Иу ?* „Hát csak úgy, hogy a jó múltkor is, a midőn onnan a Füzfás u'czából Kardos néne oldohá a kanalat s a menyország kapuján kopogtat valá, a jó Péter bácsi jelen tést tett a menynek Uránál, hogy a Füzfás részből kérnek beboosáttatást, ámbátor a jámbor nénsber gyovonás délkül mula ki az árnyék világból; hát az a parancs hangzott, hogy a néne csak zónázzek vissza, hisz В'ross, ki itt a meny bili granadai kapunál vasúti bibetákat lukaszt, gondoskodók már oleve, hogy ne legyék méregdrága az ut; nagy sóhajjal szabódek az idáig jutott nénike, hogy nagy a homok innen odáig oszt a Kukacz Uraság bukfenczes uradalmán is át kell menni,“ „Lredj hát Péter szógá in, keress egy papot, hadd gyóntassa meg a kapun kivül 1“ Naplementéig szaladgált Péter, de végre is csak azzal téré meg, hogy az egész meny országban nem talált — papot 1 . . . „No látod ágostai hitvallással hozzám lánczolt kedves о'dalbordám, ha már pap nincs, hogyan volna akkor asszonyi állat oda főn ?* „Mese, lári fári az egész; 62 mitsein bi zooyit.“ „Nem ? jó ! mordok még egyet. Tarai mikor Pista szomsaéd nyel vés kedves fele* ségét hántoltuk el Pista bá’ ugyancsak búnak eresztette a fejét; tudod, hogy kijövet a temető kapujánál hogyan vigasztaltam : „Ne emésztéssé magát, ne búsuljon P sta gazda, hisz élete párja oda kötözött, hol Örök béke és csend honol.“ „Hát hiszen épen azért búsulok, hogy akkor a boldogult, ha béko és csend van ottan, nem marad egy árva mirutáig sem 1 Mert egész élete perpatvarból állott.“ „\nyjnk látod, egy éve már annak és azóta a szomszéd asszony nem téré vissza I tehát ö sincs a menyországban.“ Kezdtem az asszony sánczaiból kirrdek lődni akkor egy fogadást ajánlott nekem (kiíi e'i minden adósságomat, ha a szentirás hói bizonyítom be, hogy a menyországban nincsenek asszonyok.) Hitelre megvettem az Ö meg az Uj tea 'amentumot Károlyi Gáspár fordításában, forgattam, lapoztam elölről hátulról ; betűztem, olvastam jobbról balról ; betűztem, olvastam a sarkoknál hol itt. hol amott; kékkel vörös sei aláhúztam a cicerós és petit sorokat —« mindhiába I Nap nap után múlott, a beteket hónapok követték, semmi positiv adat. Pedig milyen bkos könyv a szentirás 1 Annyi neme«, Annyi magasztos eszme vonul kerct-Stlll rajta j
