Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-01 / 40. szám

Varnak itt, akik egyházunk ügyeit ná la műi! jobban ismerik, nagyobb tehetséggel bonczo'ják mint én, kik as egyházi ügyek­ben velem és azokkal, kik nézeteimet oszt­ják — ellenkező felfogásban élnek, ezeket felkérem, hogy az eszmecserében vegyenek részt, biztosítom, hogy szívesen meghallgat juk, czéinnk lévén az ügyek, tárgyilagos megvilágításával, feltalálni a kibontakozásra vezető utat, melyen együtt baladva, egyhá­zunkat mindanynyian szolgálhatnánk. E'után elnökül Dr. Farkas Imre, jegyzőül Szekér Endre felkéretvén felolvastatott aDr. Szilágyi Dezső egyház kerületi főgondnokboz intézni szándékolt terjedelmes emlékirat, s elnök jelenvoltakat hozzá szólásra felkéri. Mészöly lttvdn, a kérelmi részben különösen kiemel etni kívánja, hogy az egyház és fő gymnázium vagyonai s erre vonatkozó ügyei választásának külön. Qdl Lajos megyjegyzi, hogy a múltban ftry voP, most azonban össze van a leltárba“ foglalva, s ha az egyháznak nincs pénze el veszi a főgymnáziumóból. Vdry Szabó István polgármester a kérelmi részben Mészöly István javaslatát beigtatha- tÓDak véli annál inkább, mert ugyan sít ő és másik presbiterek már az egyháztanács ban követelték, de sikertelenül. Kolozsvári Kiss István országgyűlési kép viselő, pártolja Mészöly javaslatát, az egyház bajának oka — úgy mond — a pap és fő gondnok, kik rosszul gazdálkodtak, я az, az embert kiemeli a mindennapiasság lég­köréből, megtisztítja a föld göröngyeitől.. . Hogy örült a hitvestárs ennek, hogy én már hónapok óta, mint valami francziskanus bnvom a szent könyveket — és nem kurizálok a czirkus kisasszonyoknak sem. No de én az asszony részéről észre sem vettem a becsapást hogy elvont minden földi dolgoktól s velem hónapokon át csak szentirást olvastatott. Keresztelő János napja volt, hát én is úgy találomra megteszem, az az telütöm sz. János „Jelei tések könyvét“ olvasom ... olvasom .. . „Hallod 1 asszony, anyjuk, mama, Sárkány 1 a k*i rész mit mond : „Mit mond az irás ?“ „Es aiidőn felbontotta volna az Ur a hetedik pecsétet, lön nagy csendesség menyben úgy mint félóráig 11“ Abá 1 ime itt a bizonyíték és pedig a szentek könyvéből, mert ha a menyországban csak félóráig is csend volt, akkor lehetetlen, hogy ottan asszonyok létezzenek. A Katának vesztett fogadása volt 1 Az érv bizonyító erővel hatott. Kopogtattak az Ajtón. „Szabad I A református Tisztelettel tisztelgett; persze hogy hamar a domináló thémára került a Bor, в a tiszteletes Összegezvén a téuyálladékot következő salamoni ítéletet hangoztatta: „Szórul szóra igaz János jelentésének 8 része: hogy lön nagy esendesség menyben, úgymint félóráig, — de ebből még nem következik, hogy asszonyok nem volnának a mennyben, mivel tudva vagyon az is, hogy az asszonyoknak „kimenőjük" is leheíett“! „No kedves életem párja, ba az asszonyok n&k még a menyországból is kimenőjük van, akkor marsdj csak te itt lent nálam, légy te itt e földön az én — Menyországcm I“ „Amen Г mondta rá a Tiszteletes 1 hogy presbyteriumban a pép egyedül gyako­rolja az olnöki jogokat, akaratát forszírozza, ha néha sikerül is leszavaztatni, a hozott határozat teljesedésbe nem mehet, mert má­sik gyűlésen másként határoztak Aliitja, hogy a számvizsgáló bizottság a főgymnasiutai szá madást nem csak jóváhagyatni nem j vaso!- ta, do sőt azt újból készítendőnek nyilváni tóttá és pedig a jelenyoltak (ö, Kuti Sz. Imre és Gyulai István) egy érteimüieg, s miután ezt jngyzőkönyveztetni kívánták, Pé tér Dénes őket ott hagyta. Félre téve a politikai és személyes sérelme két, annak óhajt érvényt szerezni, hogy saját ügyeiben a közönség maga intézze a gazdálkodást. Gyulai István részietekbe terjeszkedő panaszokat sorol fel, de meg győződvén, hogy azok az értekezlet tárgyát nem képez hetik — egyszerűm elfogadja az emlék iratot. Dr, Zilah Benő kir. járásbiró sajnálja, bogy az emlékirat felolvasásakor nem volt jelen, s igy azt most tekintvén be, csupán azt kéri, hogy abból az egyház megyoi bíróságnak a főgonduok s preubyterek válasz tása elenni panaszos ügyben követtek eíjá rásánzk felemlitése is hagyassák ki, nehogy arra a feltevésre adjon alkalmat, hogy pre- sziot akarunk gyakorolni, mert igaz, hogy az indokolásában is szűkszavú egyházmegyéi ítélet bírálatra adott alkalmat, de az felébe zés alatt állván, nekünk abban állást fog­lalni nem volna helyes. Dr. Babó Mihály főjegyző megjegyzi, hogy sem biráiat, sem kérelem az egyház- megyei bíróság iíéiete és eljárására nézve az emlékiratban nem foglaltatik, aminthogy abban helye nem is lehet, de fel kelleti em­líteni, mert az abban elbírált ügy az egyház beléletét legközvetlenebbül érinti, egyébbiráat az a rész (pár szó), mely személyi ronatko zással van fogalmazva, szerinte is kihagyandó, s az értekezlet által ki is hagyatott; ezután még Dr. Babó Mihály emeli ki, hogy az emlék irat illetékes helyről kér intézkedést az egy­ház és a főgymnasium érdekében, s a közön­ség nyugalma szempontjából. Ezt tenni keli a jövő érdekében, mert meg van győződve, hogy miud-n jóravaló rofos uiátus ragaszkodik egyházához, s annak szeme fényét : a főgym- nasiumot fenntartani kívánja, aminthogy ér. telmes ember a főiskola ellen sóba szót nem emelt s most is csupán a-; a jogosu l, kifogás teszi bogy annak szükségleteiről vagyona és jőve delmeiröl a közönség tájékozva nincsen, s az hogy az építkezés íitokszcrtt eszközlésével, a közönség hire, tudta nélkül, oly addóssá- gok keletkeztek, melyek felvétele óvatos előrelátással kikerülhetők lettek volna, s az hogy tulajdonképpen ma sem tudja senki, hogy az adósság mennyi, mily uton-módon és mennyi idő alatt lösz i iűzetve. Ismétli, hogy a fögymnaslom ellen senki szót nem emel, s megvan győződve, bogy ami annak fennállására szükséges, azt a maga rendes u-ján a közönség mindig kész­séggel megadja mindany yiszor. a hányszor kellő felvilágosítássá! meggyőződtek a kiadás szükséges és hasznos voltáról. Ezen meggy Ölödéiben, hogy egyházunk, főgimnásiumunk és városunknál is jó szolgá­latot tesz sz értekezlet — sz emlékiratot el-ogadásra ajánlja, Ellene ezó nem, emeltetvén elnök az emlék iratot sz értekezlet által elfogadottnak kije­lenti. Az emlékirat befejező része ebként hangzik ; Nagyméllóságu Főgondnok Ur! Kegyelmes Urunk 1 Előadtuk azokat a körülményeket, melyek hitközségünk lelkészének és fögondnokának jogtalan, törvénytelen és önkényes eljárása folytán adósságtól mentes egyházunk anyagi ügyeit összekuszálták, tarthatatlanná tették, s egyházunk életében tűrhetetlen állapotokat teremtettek ; beigazolták az elnökség állal nyilvánosságra hozott főgymnssinm építési számadására vonatkozó bizonyítékainkkal, hogy az elnökség a presbyterium jóhiszemű­ségét kiaknázva tetemes, pontosan meg sem határozható adósságokat csinált, bebizonyí­tottuk, hogy a főiskolai alapítványok túlnyo­mó részét jogellenesen felhasználta, s tette mindezeket a törvények semmibe vételével a hitközség közgyükének megkérdezése s beleegyezése nélkül : s kimutattuk, hogy a hitközség határozata ellenére egyházi adót vetett ki, még pedig oly évtől kezdve, a melyre vonatkozó költségvetés hiányt fel nem tüntetett. Kiemelésével annak, hogy a számadás szerint 75,751 írt 84 kr. adósság jogilag az egyházat nem terheli, — tudatában annak, hogy az egyház, ily teher kiegyenlítésére képtelen, hangsúlyozásával annak, hogy a kibontakozás iránti érzék és akarat elnöksé­günkben fel nem található, — s figyelembe ajánlva azon elégé uem sajnálható, de vi­szonyainkra jellemző tényt, hogy már a •/. alatti bizonyitvásy tanúsága szerint is egy­házunkból kilépve 63 család lett felekozott uélkülivé az egyházi adó kérdés miatt s rámutatva aira, hogy e szám az adóvégre­hajtás elrendelése esetén ijesztő mérvben emelkedni fog s ezzel bizonyítva azt, hogy egyházunkban egyházi vezető férfiaiuk hibó jábói az erkölcsi kötelékek mindinkább 1-. zulnak; nehogy hallgatásukkal az egyházat fenyegető veszély előmozdifisnak mondathas­sunk — immár elérkezettnek látjuk az időt szavunk felemelésére és alázattal kérj ük Nagyroéitóságodat miszerint: magas hivatása és még magasabb hivatott* ságánál fogva kegyeskedjék ezen emlékira­tunkat figyelemre méltatni, s zsinati törvény 175. § ában biztosította jogával élve közgyű­lési törvény 484. §. alapj iü intézkedést té­tetni az iránt, hogy: a halasi ev, ref. egyház főgyamasium anyagi ügyeinek pártatlan és részletes vizsg gáiata egyházközségünk arra hivatott több tagjának bevonásával felsőbb egyházhatósá gilag felül vizsgáltassuk, s áiiapitassék meg, hogy a főgymnásium épitése körül követett eljárás során kit és mily mérvű felelősség terhe!: vétessenek számba és pedig külön az egyház s külön a főgymnasium alapítványai (az utóbbiak száma eléri a buszát) azok ál* !agának tettleges létezése kezelésének helyes­sége konstatáltassói, egyház és iskola va­gyonai elválasztatván külön kezelés rendel* tessék e!; derittessék fel, hogy sz egyház és főgymnasium jövedelmei mily módon szá molSaítak el és fordittattak előirt ezéjaikra, az esetleg felelősséget megállapító mulasztá­sok elkövetői ellen a törvényes eljárás sür* gösen és szigorral foganatositíassék és tétessék intézkedés a közönség megnyugtatására, arra nézve, hogy egykázuuk vagyoni helyzete a maga valóságában megállapittatván, illetékes

Next

/
Oldalképek
Tartalom