Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-17 / 38. szám

e czélra tett koddal«ozásából 1400 korona az az egyezernégyszáz korona összegű isko lai ösztöndíj alapítványt tettünk, s ennek „Gaál Endre alapítvány“ czimen leendő kezelése ée felügyeletével a halasi ev. ref. egy házat mint az itteni főgymnasium fenfartás és kikötéssel, hogy az alapítványi töke érin tétlenül featartandó, a kamatok pedig évenként a főiskola egv helybeli és egy vidéki oly tanulójának adassák ki egyenlő részben, a kit a tanártestület, előmenetele, szorgalma és jó magaviseleté mérlegelése mellett arra érdemesnek nyilvánít, s az ösztöndíjban ieeD dő részesítésre ajánl.

Kelt Halason, 1899. szept, hó 9 napján.

Berki Antal, Dr. Babó Mihály, Dr. Hofmeister Jüda, Dr. Zilah Benő, Szekér Endre, Farkas Dezső, Kovács József, Vass Árpád, Hofmeister mór, Szekér Károly, Farkas Elek, Kovács Károly, Hofmeister Ignácz, Dr. Frank) József, Dr. Tapay József, Somogyi János. Pázsit Pál, Tóth Géza, Hirháger Károly, Dr. Kolozsváry Kis István, Tóth Lajos, Zseny József, Dí. Beck Sándor, ifj. Zilab István, Korda Imre, Hofmeister Géza, Fülöp Sándor, Kozma Dezső, Molnár Mihály, Hlatky Béla, Kristóf József, Klein N. Pataki Dezső, Grosz Adolf. Medveczky Károly, Bernáth Lajos, Musa Benő, Bátory Gábor, Dr. Haus József.

Oaál Endre könnyekig meghatva vette át az alapitó oklevelet, s aztán mélyen megin dúlt szavakkal következőként köszönte meg a hálás megemlékezést.

Szeretve tisztelt volt tanítványaim !

A szeretetnek, a megbecsülésnek ama fényes tanujelei, melyekkel engemet e mai napon oly pazarul elha’moztak. szivemből egy rég megrögzött hitet téptek ki, s lelke met, egy abban magát mélyen befészkelt meggyőződéssel tették szegényebbé, de épen annálfogva kimondhatlanul gazdagabbá.

A mint ugyanis a haladó életben egymás után láttam foszladozni az én ifjúságom ábránd képeit, a mint nap, nap után, stirüu hallatta hervadt leveleit az én szép reményeimnek élőfája t annál erősebben gyökeret vert keblemben az a keserű meggyőződés, hogy az én egész életem, nem volt egyébb, mint a csalódások hosszú iánczoiata; de ez a mai nsp más hitet érlelt meg az én lelkemben ! Azt bizonyitja neben ez a mai nap, — azt bizonyítják az önök szeretőiének és megbecsülésének fényes tanujelei, hogy az ember életének értéke, a melyet elérni törekszik, nem abban a néhány sorban áll, mely hirt ad fejtánkon a mi tetteinkről, hanem igenis abbban a néhány, de igaz könny cseppben, e melyet a velünk rokonszerető lelkek egykor к mi sírunkra hullatnak.

Ezt az édes hitet érlelte mag az én lel kemben ez a mai nap! Hiszen ott, a hol ennyien állják körül, szeretettel és megbecsüléssel a határ követ, a melyen egy emberöltő állított fel a múlandó életben, ott, azt kell hinnem, hogy az eltöltött élet, talán még sem volt teljesen értéknéiküli, talán még sem volt teljesen gyümölcstelen 1

Ezért a hitért, ezért a meggyőződésért, a mely befogja sugározni az én életemnek a! konyát, fogadják önök az én őszinte szívem örök háláját, fogadják az én forró köszöne temet. •— Nem akarok áradozó lenni, nem is adatott nekem tehetség, hogy kifejeani tudjam az erősebb értelmeket, csak az, a ki miként, én, a- kát töprengett az élet kérdésért,

csak az sejtheti, hogy milyen érzelmek hatják át e pillanatban az én lelkemet, csak az számíthatja ki, hogy mily sokkal tartozom én önöknek, a mai nap gazdag örömeiért, — pedig kevés az immár, a mi az én életem bői még hátra van, hanyaítló korom semmi szín alatt sem tudja betölteni azt, a mivel a férfi adós maradt; de vegyék az én fogadá soraat, bogy én hű maradok önökhöz, bará Iáimhoz, szeretve tisztelt volt tanitványaim hoz, kiknek a mai nap örömét köszönhetem! Az Isten áldja meg önöket legalább is annyi örömmel, a mennyivel engomet a mai napon elárasztottak, köszönöm még egyszer, 8 éltem végéig köszönni fogom az általam meg nem érdemelt, nagy szereteíöket!!

A hosszantartó éljenzés és taps lecsillapul tával a könnyekig meghatott ünnepelt benső seggel fogott kezet volt tanítványaival. Szép je!enoí volt, midőn a tanár és tanítvány 25 30—40 év múltán újra találkozva szemben állt egymással és szemoikbeu megcsillant az örömkönHyü, midőn némán szorongatták egy más kezeit.

Majd Vári Szabiü István átvette az alapító oklevél eredetijét a takarékpénztári betét könyvet, a ref főiskolai igazgatósághoz leendő bemutatás végett azzal, hogy az alapítvány ról a városi tanácsot is értesíti.

Midőn pedig mégegyszer kifejezte köszö netét az egybegyűlteknek, Isten áldását kérte a jelenlevőkre s azon reményét fejezte ki, hogy ezen magasztos ünnepélynek nemes emléke mindvégig kegyelettel lészen őrizve a szivekben.

Ezután a jelen voltak felállónak és a hym uus eiéneklésével fejezte be a mindvégig emelkedett hangú ünnepélyt.

*

Délután 1 órakor a nagyvendéglő nagytér méhen gyűlt össze a társasig, ahol 100 téri tékü tábla várta az ünneplőket.

A Gaál Endre tiszteletére rendezett ezen banketten jelen voltak a. kővetkezők:

Vidékről. Dr. Szuper Lajos főtörzsorvos (Bpest). Dr. Zámbó Géza tí-ryvéd (Félegyháza). Báthory István járásbiró (Nyíregyháza). Kozma Dezső községi jegyző (Feketehegy). Gruber Gyula szigorló orvos (Bpest). Kovács Sándor községi jegyző (Ordes). K'ein Dávid Antal tengerész kapitány (F ume). Somogyi János ügyvéd (Topolya). Dr. Tapay József orvos (Hajós). Dr. Hauz János ügyvéd (Lugos). Zseny József fö'dbirtokos (Budapest). Borbély Gyula máv. mérnök (Bpest). Biró János lelkész (Abauj-SzeszlK). J’ba Balázs kfizs jegyző (Patony Szabolcs). Hlatky Béla adótiszt (Szabadka). Dr. Franki József orvos (Kis Hegyes). Papp Lajos jogász ^Budapest). Bizy Elemér jogász (Budapest), Mészöly László állatorvos (Komádi). Tóth Géza, Tóth Lajos, Tóth Károly egyet, polgárok (Bpest). Piukovics István (Szabadka), Nagy Kálmán szobrász (Bpest).

Helybeliek • Vári Szabó István polgármester, Dr. Babó Mihály főjegyző, Dr. Zilah Benő jhitó, Dr. H< ffmeisz'er Juda ügyvéd, Dr. Hermán Fererez ügyvéd, Török István közjegyző, Dr. Farkas Imre orvos, Dr. Dibory István főorvos, Dr. Szabó János orvos, Dr. Beck /Sándor orvos, Dr. Orbán Gyula orvos, Dr. Kolozs Mihály orvos, Dr. Práger János orvos, Dr. Dobó Menyhért tanár, Bernáth Lajos tanár, Vass Á>pád tanár, Korda Imre tanár, Báthory Gábor tauár. Bartek Lajos

tanár, Fülöp Sándor tanár, Musa Benő árvsszéki ülnök, Kovács Károly jegyző, Fagyas Sándor nyilvántartó, Hirháger Károly pénztárnok, Stiinakovies István pénztárnok, Hoffmeiszter Géza bankigazgató, id. Mészöly István földbirtokos. Farkas Dezső, Farkas Elek földbirtokosok, Hoffmeiszter Mátyás kereskedő, Török Elek nyug. járásbiró, id. Gaál Lajos mérnö •, Martinyi József pénz- tárnok, id. Tóth János mérnök, Zilah István földbirtokos, Herman Dénes könyvvezető, Hoffmeiszter Ignácz bankigazgató, Kovács József h. könyvvezető, Krieszbáber Lajos kereskedő, Pázsit Pál jogszigorló, Szekér Károly bírósági jegyző, Szekér Endre pénztárnok, Szekér Pál rendőrkapitány, Tóth Imre tanító, Babó Benő földbirtokos,, S?ántay István könyvvezető, Kovács János számvevő. R/uszek Ui. Jenő kir, mérnök, Kolozsváry Kiss Sándor magánzó, Roucsek József főkönyvvezető, Turóezy Dezső joghallgató, Dományi Béla bírósági hivatalnok, Babó Sándor, Kolozsváry Kiss Lajos gazdász, Szentpétery József, Pethő József tanító, Bornemissza Benő tanító, Babó Gábor joghallgató, Nemes Sándor csendőrőrmes ■?, Szabó Sándor tanító, Györffy József kérkedő, Skutléty Bertalan kánlo', Dr. Kolozs- váry Kiss István, Dobó Kálmán joghallgató, Babó János tanácsnok, Kellner Báia, Szent- pétery József.

Az emelkdett hangulatban lefolyt társas ebéden több érdekes pohárköszöntőt mondottak, a melyek körülbeiöl a következőként hangzottak s

Vári Szabd István tóasztja.

Mélyen tisztelt uraim !

Korom jogosít fel arra, hogy első legyek, ki e díszes társaság előtt poharat emeljek. Lelkem őszinte örömével üdvözlöm önökéi, kik egybegyűltek Gaál Endrének főgymná- ziumank nyugalomba vonult érdemdús igazgatójának ünnepléséte. Az ünnepelt tanári működése ecclatáns példa arra, hogy a bébe idején is miként keli szolgálni a hazát ujy mint a hogy a becsületes honpolgárnak kötelessége. A tanári pályán az által, hogy az ifjúság szivébe leikébe nemzetünk történetének ismertetésével hazafias érzést tárna: z s az ifjúságot, honszeretetre tanítja, — Ea két időt ériem meg; egyet, midőn karddal a kézben a csatamezőn kellett szolgálni a hazát, s egy másik T; a jelent, — a midőn & béke áldásai között munkával kell teijesi teni bonpolgári kötelességeinket. —- Mind a kettő elismerést érdemel s kétszeres eiisrae» rést, ha az oly szorgalommal, oly lelkesült ügyszeretettel s oly hosszú időn át annyi önmegadáesai s fáradhatian lélekerövel véges telik az, mint ahogy végezte a mi Ünnepeltünk, kit e munkája közt tanultunk szeretni és becsülni. Ő reá emelem poharam ! Tart a meg az Isten hosszú időn át! (Éljenzés.) ^

Dr. Hofmeister Juda pohár köszöntője.

Mélyen tiszszteit uraim I A kegyeletes visszaemlékezés ünnepét üljük ; ez az alkalom hozott beouünket össze, Eivonuínak lelki szemeink előtt a letűnt ifjú kor képei. Es ott látjuk e képek középpontján a mai ünnep hösií, az ifjú-ágnak mindenkor igaz barátját, szeretve tisztelt tanárunkat, a mi jó Eudre bá’yánkat, szinte halljuk, amint az élet mesterének, az örök igazságnak, a törté leiemnek tanulságait lei-