Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-19 / 25. szám
II. évfolyam. 25. szám. Kun-Halas, 1898. Junius 19. KUN-HALAS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Fő-utcza 1254. Meg-jelen minden vasárnap. HIRDETÉSEK DIJA : 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 kr., 8 hóra 1 írt 25 kr. Nyilttér: 3 hasábos petit sor 10 kr. Közgyűlés. Folyó hó 16-ik napján a város képviselete közgyűlést tartott, a melyben a városatyák vajmi csekély számban jelentek meg. Pedig a napirendre kitűzött 19 tárgy között nem egy volt olyan, a mely fontosságánál fogva nagyobb érdeklődésre tarthatott igényt. Különös jelensége a kornak, ismertető jele az embernek, hogy szép jogokkal a kezében, nem él jogaival és nagyhorderejű kötelességekkel állásában, nem teljesiti kötelességeit. Jogokkal kezében, a kötelességérzet hiánya miatt hátra marad, valamikor csak közügyről van szó. A képviselőknek alig 2/5 része vett részt a közgyűlésen. Szomorú tapasztalat, midőn az emberek szive oly immunis a közügy iránt való érdeklődéstől, mint Debeák homokja a fíloxerától. Szomorú tapasztalat, midőn a városatyák 3/5 része mintegy spanyol hidalgó, büszke önérzettel veri mellét, mondván, hogy „én képviselő vagyok“ s midőn kötelességeit kellene teljesíteni, még azt is átalja, hogy a közgyűlésen egyszerű megjelenésével részt vegyen. A ki érzi, hogy állásának nem tud megfelelni, a kinek lelkében nincs meg az érdeklődés a közügyek iránt, a kit nem buzdit a tettvágy, akit nem serkent a kötelességérzet, az minek vállalja el a képviselőséget, miért nem enged helyt azoknak, kik több szeretettel vannak e város ügyei iránt s kik hivatásuk teljes tudatában végeznék kötelességüket?! Persze, ha minden közgyűlésre kivolna tűzve egy kis csendes korteskedéssel egybekötött választás, a mely némelyeknek még talán anyagi haszonnal is jár, akkor látogattak lennének a közgyűlések, mert a választási mozgalmakkal járó izgalmak jobban tetszenek, de a komoly munkától borsózik a hát. ügy, hogy ha tekintjük a képviselő- testület nagyobb részét, — tisztelet a kivételnek, — alapos okunk van kétkedni annak megbizhatóságában, önzetletlensé- gében, elfogulatlanságában, munkaképességében és a közügyek iránt való szereteté- ben. A hol n i n c s m e g а к ö t e 1 ességérzés, a tapintat és nincs szótartás szentsége, ott bizonyta- alanná válik a jó megalkothatása, mert fertőben imbolyog a legszebb polgárerény. Értsék a kik értik! . . . Az eszmék társulása révén szólunk egy-két szót — pro domo is. Mert a czél, a melyért küzdünk, indokolttá, sőt kötelességünkké teszi. Ha betekintünk előfizetőink lajstromába, szomorúan kell tapasztalnunk, hogy lapunkat a mintegy 200 képviselő közül csak mintegy 40-en járatják, pedig úgy kellene lenni, hogy a képviselő-testület a város lakóinak elejét képezze, s a képviselő.testület tagjai — kivétel nélkül — oly szellemi nívón álljanak,, a melylyel legalább azt megítélni tudják, hogy ily városban helyi s a j- t ó r a szükség van ; hogy a sajtót a ,városi képviselőknek anyagilag is támogatni erkölcsi kötelessé- g ü ky mert ez a közvélemény hőmérője, mert ennek létele teszi lehetővé azt, hogy a nagyközönség a város ügyeiről pontosan értesüljék s a sajtóban hathatós védelmet és szószólót talál a közérdek ! Szánalom fog el bennünket, midőn a legtöbb képviselő működésében csak Lucifer, a tagadás szellemét látjuk, a nélkül, hogy hivatásának magaslatát még csak meg is közelitenó, a nélkül, hogy áldozni tudna a közért. Ezen kis reministentiák után rátérünk a közgyűlés napirendjének illetőleg annak főbb pontjainak ismertetésére, hogy azon 100 — 120 városatya is, a ki távollétével tündöklött, tudja meg az ott történteket. ha ugyan valamelyest érdekli őket. „Senatus consultum Kellnerianum“ czim alatt pünkösdi számunkban megemlékeztünk arról, hogy a tanács Kellner Samu városi írnoknak 100 frt jutalom dijjat folyósított. Ezen tanácsi határozat megfellebbeztetvén, a képviselőtestület a tanács határozatát megsemmisítette, mondván, hogy 100 frt nagy pénz, s a város nincs azon anyagi helyzetben, hogy az összeget megadhassa. Úgy, hogy ez időleg a megjutalmazottnak nincs más haszna az egészből, mint a tanács elismerése, a mely azonban nem jogerős. Elfogadta a képviselő-testület Csef- reginek azon kérelmét, hogy a vasút mentén történő építkezéshez társul és kezesül Krishaber Lajos az obligóba bovétessék. A többiek fölött kiemelkedő élénk érdeklődésben részesült a napirend 5-ik pontja. A munkás törvényből kifolyólag ugyanis a múlt gyűlések egyikén a polgármester jelentette, hogy a munkások és munka-adók között felmerülendő panaszok elbírálására ideiglenesen a rendőrkapitányt nevezte ki helyettesnek s hogy ezt jóváhagyás végett a íöldmive- lési ministerhez fel is terjesztette. Már akkor hangoztatva volt, hogy a polgár- mester ezen eljárása nem szabályszerű, mert hiszen a városi szabályrendelet szerint az ő „törvényszerű“ helyettese az első helyen választott tanácsnok, s igy a rendőr-kapitány az ő helyettese annál kevésbbé lehet, miután a rendőr-kapitány a városi közigazgatási hatóság végrehajtó közege lévén, mint ilyen bírói func- tiót e tekintetben nem végezhet, — az összeférhetetlenség esete forogván fenn. De az akkori közgyűlés a polgármester ezen intézkedését jóváhagyta, a melyet azonban a földmivelési minister csakugyan a most felhozott okok alapján megsemmisített. Ennek következtében a tanács azon határozatot hozta, hogy munka-adók és a mezőgazdasági munkások közötti kérdések elintézésére a polgármester állandó helyetteséül D r. В a b ó Mihály főjegyző jelöltessék, kinek részére külön 400 frt fizetés állapíttassák meg. E tárgynál elsőbben D r. Hermán F e r e n c z szólal fel, a ki a tanács végzés elvetését indítványozta. Indítványát megokolta azzal, hogy a tanács a városi szabályrendelet mellőzésével hozta meg határozatát, midőn a szabályrendeletben megjelölt helyettes polgármestert mellőzte. Szerinte annál kevésbbé lehet a főjegyző a polgármester helyettese, mivel összeféri) etle n- s é g esete is forog fenn. Ugyanis a múlt gyűlések egyikén a képviselő-testület a z aratási szerződések kiállításával a főjegyzőt is megbízta, s ösz- szeférhetlennek tartja, hogy oly ügyben Ítélkezzék, melyben már az alapul szolgáló szerződésnek kiállítója, megmagya- rázója és szellemi létrehozója volt. Egyébként is a főjegyző hivatalos és hivatalonkivüli dolgokkal annyira túl van halmozva, hogy ezen uj munkakörnek a
