Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-27 / 13. szám

Márczius 27. KUN-HALAS. 1898. Ezen-ördög lelkű agitátorok izgatá­sainak hatása alatt olzüllik a munkás, <lo- I og t a 1 a n n á I esz s vág г о m I ás b a d ö n ti család - ját. -- Ám nézzenek a munkások saját otthonukba s látni fogják, hogy ott sincs béke; — családi életük feldúlva van. — Meg van mételye/,ve családi boldog­ságuk is! Nézzék meg Halason a szoczialis munkások családi életét. Az e ш I) e г nem aolgozik. kiáll a piaczra agitálni, munkát nem vállal, otthon nincs kenyér, az asszony, a gyermek éheznek, sira­lom ház az a hely. a mely pedig az élet megkönnyítésére és az emberi örömök otthonának szánva. — Örökös családi perpatvar színhelye a szociális munkás otthona; mig az a munkás, a ki nem hajt a „nép-bolonditók “ szavára s naponként megkeresi kenyerét, mindannyiszor bol­dog tudattal tér meg családja közé. P e- d i g őneki sincs több vág у о n a a két kezénél! Csakhogy gondolkodása, lelke tiszta; családját nem hagyja éhezni; van hazája, Istene s nem tették reményvesztetté, el­keseredetté a szoczialis izgatok. — Nem gyűlölködik s nem gyűlöli senki; mun­kájának megadják bérét, nem vágyik a más vagyona után s nem kívánja felfor­gatni. fejtetőre állítani az ősi jog­rendet. Az a szomorú külömbség, a melyet látunk egy szoczialista és egy nem szo- czialista munkás között, annak lelkületé- ben, vagyoni viszonyaiban, családi életé­ben. egész felfogásában, munkájában : az mind-mind a szocialista agitátorok békét­lenségének a bűne. Ha majd eljön az idő, a bűn meg­torlására a társadalmi bajok orvoslására, a fekélyek kiirtására: bizva-bizom a ma­gyar nép józanságában, hogy el fogja kergetni magától a farizeusokat s a bűnt érdeme szerint — büntetni fogja. Es ez időnek niinél hamarabb be kell következni, mert természet-ellenes állapot az. hogy néhány oroszlán-bőrbe bujt szamár so­káig rugdoshassa a, társadalmi jogren­det, a magyar társadalmat, a mely az együtt-érzés nemes versenyében mindig csak jut akart és hasznosat teremtett. V á 1 a s z az „alapítvány és felügyeleti jog" czimű qzikkekre. Л jelzett, összefüggő két czikk, mint az kö/.tndomásn a képviselő-testületben felvetett azon indítvány folyománya, mely arra irányult hogy a gazdasági iskolára, közbirtokosság és Péter Zsigmond által tett, a reform, egyház kezelése és felügyelete alatt álló alapítványt a városi tanács, a kezelő halasi ref. egyháztanáes- tól kérje számon; a c/.ikkeknek ezéija pedig az indítvány helyességének, s az ellenkező felfogás helytelenségének kimutatása. Minthogy a kópvisolőt-estületben az indítvány elfogadása ellen elsőként ón foglaltam állást, s ott akként nyilatkoztam, hogy „a felekezeti alapítvány kezelésébe a v áros n e m a v a t к obz liat, s azokat csakis az а I a p i t ó k, vagy jogutódjai k, ezeken k i v ü I p e d i g a közalapít­ványi ügyészség, illetőleg a v a 1- 1 á s- ó s közoktatásügyi minis t e r kérheti számon“ nekem úgyszólván kö­telességem a czikkekre .válaszolni, s kimutatni azt, hogy állításom helyes voltát azok meg nem czáfolják, sőt határozottan igazolják. A czikk-iró szépen, s általam is helyeselt elvek szerint fejtegetve.az alapítványok jogi ter­mészetét, azon állítás igazolását, hogy a tanács, illetőleg a város polgármestere a felekezeti alapítványokra felügyelni, s azokat számon kérni is jogosult, sőt köteles, —okadatolni próbálja a király főfelügyeleti jogával, továbbá az 1886. XXII. t.-ez. 3. §-ában foglalt azon rendelkezéssel, hogy „a község hatósága kiterjed a község terü­letén létező minden vagyonra“ és azzal, hogy a magán alapítványok sem lehetnek Csáky-szalmája. Röviden felelek mindegyik érvre. Hogy a király főfelügyeleti joga a kérdés alatt lévő magán alapítványokra is kiterjed két­ségtelen ; csakhogy e jogot a felokezettel szem­ben ő felsége közoktatásügyi ministere utján, nem a politikai, —• hanem egyházi hatóság; nem a községi, — hanem az egyházi elöljáróság utján gyakorolja; mert a király által szentesített, reform, egyházi-zsinat által alkotott törvények 3. §-a értelmében „az evang. reformált egyház alsó és felső iskolái m i n d e nőst ő 1 az egy­ház testéhez tartoznak s a z e g у h á z i h a- t ó s á g о к alatt álla n a k,“ tehát az isko­lai alapítványok is egyház hatósági felügyelet és ellenőrzés alá tartoznak, s azok ügyébe a városi elöljáróság, vagy annak feje a polgármester bele nem avatkozhat. A községi törvény fentebb idézett 8. §-ában foglalt rendelkezés az egyházi törvényt nem érinti, azzal szemben nem alkalmazható, a köz­ségi törvény 21, éá általam a közgyűlésen is fel­olvasott 146. és 147. §§-aiban foglaltak alapján, amennyiben a 21. §, mely a község jogait meg­határozza az abban fel nem sorolt jogokat csak törvény alapján biztosítja a községnek, már pe­dig olyan törvényt a czikk iró sem idézhet, mely az egyházi ügyekbe való beavatkozást biztosí­taná, s a zsinati, szintén szentesített törvénynyel szemben alkotni sem lehet addig, mig a ref. egyház törvényben biztosított önkormányzati joga fenn áll, — a 146. és 147. §§-okban pedig világosan ki vau mondva, hogy a község (város) felügyeleti joga, csakis a község kezelése alatt álló alapítványokra terjed ki, s hogy csupán azon jótékonysági és közművelődési intézetekre ügyelhet, melyek a község által tartatnak fent; de mert az egyházhatóság gyakorolja az ellen­őrzést, a felekezeti alapítvány sem Csáky- szal­ma, s mint a község területén lévő vagyon baj s jogosult panasz esetén a maga rendje és módja szerint szintén részesül elől járósági, valamint bírói védelemben is, a nélkül azonban, hogy akár felügyelet, akár ellenőrzés czimón az alapítvá­nyok számon kérésébe a városi elöljáróság, vagy a polgármester beleavatkozhatna. A város jogait én is féltékenyen őrzöm, s mint elöljáró inkább ki terjesztőig, mint meg- szoritólag magyarázom, de azért mások jogai tiszteletben tartásáról sohasem feledkezem meg, mert hiszen a köznyiigalom c'sakis úgy tartható fenn, ha mindenki törvény szerint jár el s hatás­körét túl nem lépi. Állítom tehát njból és ismételve, hogy sem a polgármester, sem a tanács az egyházi — bár­mely felekezetről legyen szó — alapítványok ügyébe jogosan bele nem szólhat, s igy az indít­vány elfogadásával a képviselő-testület olyan megbízást adott volna a tanácsnak melylyel az gyakorlatilag nem élhetett volna úgy, hogy eljá­rásának к ö z jót előmozdító eredménye legyen. Г) г. В a b ó M i h á I у főjegyző. H I R E K. — Ügyész választás. A múlt évben megtartott tisztujitás tárgyában leérkezett a m. kir közigazgatási bíróság Ítélete, melylyel — az ügyészi választás kivételével — a tisztujiiást jóvá hagyja. Az ügyészi választás — a mint ér­tesültünk — április hó 28 - á n íog meg- ejtetni, a mikor is a két legtöbb szavazatot nyert jelölt: Dr. Hofmeister Juda és Hr. Hermán Fe- rencz között fog uj szavazás történni. — Dienes Bálint m. kir. álmm-reridőr- sógi nyugalmazott ellenőr a koronás ezüst érdem kereszt tulajdonosa elhalálozott. — Hymen. Spitz Gyula közjegyzői hivatalnok, cs. és kir. tartalékos tiszt-helyettes e hó 20-án tartotta eljegyzését К о h n Paula kisasszonynyal Kohn Pál városi képviselő bájos és szereletro-méltó leányával. — Tartós boldog­ságot a kötendő frigyhez. — Zsoldos Lajos és Gaál István tanítói dijlevele jóváhagyólag leérkezett. — Szünidő. A közoktatásügyi miniszter 70680/1897. sz. körrendeletében „oly végből, hogy egyrészt a tanuló-ifjúság a húsvéti pihenő alatt újabb erőt meríthessen a szellemi munka folytatására, másrészt, hogy az iskola helyisé­geinek alapos tisztogatására elegendő idő jusson — elrendelte, hogy a községi elemi iskolákban a folyó tanévvel kezdődöleg a húsvéti szünidő minden év virágvasárnaptól husvét utáni keddig tartson bezárólag.“ — Sztíry László rendőr-biztos lemondó kérvényét visszavonta s igy az állás betölttósó feleslegessé vált. — Az Ínségeseknek a megye 2000 frtot küldött, melyből azok a szegény sorsa munkások dijáztatnak munlcájokért, a kik a közutak ópite sénél és jókarbau tartásánál szükségessé vált s közhírré teendő, munkálatok teljesítésében részt vesznek. — A professor Leon-féle készülék elá- rúsitását a belügyminiszter betiltotta. (Bővebb felvilágosítást ad Kellner úr.) — Ujonczozás lösz április hó 5-én d. e. 7 órától kezdődöleg, a mikor is az 1877. 1870. és 1875-beliek kötelesek — tisztán megmosa­kodva — előállni, úgy szintén a múlt évben trachomásoknak talált védköteiesek. ­— A betegségéiyzö egylet ma d. e. 10 órakor az újonnan épült tanács-termében gyűlést tart. — A mezőgazdasági termény-ezikUek hamisítása tárgyában utasította a hatóságot, hogy a magterményeket elárusító üzleteket időn­ként — különösen tavaszszal és őszszel —- vizs­gáltassa meg, nehogy a közönség hamisít >lt csira-képtelen magokkal megkárosittassék. — A bérkocsi-ipar gyakorlatáról alko­tott városi szabályrendelet jóváhagyólag vissza­érkezett, a melyet a liakkeresek figyelmébe ajánlunk. — A sertés miskárolók a jövőben iga­zolvánnyal illetőleg bizonyítvánnyal látandók el, mert különbén a heréléstől eltiltatnak. — Hármas ikrek. S.-né bibicz pusztai lakos f. hó 24-én hármas ikreket szült, kik azonban nem lévén életképesek, elhaltak. Az asszony férje vigasztalhatatlan, hogy ekep a' ritka szép és bő családi áldástól megúsztatott. Az érdekes és rendkívüli nehéz orvosi operativ beavatkozást igénybe vett esetnél Dr. Beck Sán­dor helybeli orvos ur segédkezett, a ki orvosi segélyével az anyát vissza adta az életnek. Ér­dekes tudni, bogy a nevezett nő 5 éves házas, minden évben egy gyermeket, az ötödik évben hármat s igy 5 év alatt hót gyermeket hozott a világra. — A munkások jogviszonyának sza­bályozása tárgyában hozott életbe-lóptetési ren­delet ismertetését legközelebb megfogjuk kez­deni, — hogy annál nagyobb tájékozottságban részesítsük az érdekelteket. — Népesedési mozgalom az elmúlt hétről. Házasság kötés: 1. Születés: 12. Halálo­zás: 17. Elhaltak: Hatházi Mária 1 éves, görcs­ben, Kmeth László Ernő 2 hónapos, hörghurut­ban, Csorba Görgy 8 napos, veleszületett gyengeségben, Fáncsi Mihály né szül. Szakács Zsófia 37 éves, tiidővószben, özv. Lőrincz Ist­vánná szül. Papp Mária 83 éves, aggkórban, Krammer József 84 éves, aggkórban, Egri Kál­mán 5 hónapos tüdőhurutban, Paor Smolcz Jó­zsef 62 éves, tüdőlobban, Király Gy. Imre 6 éves, rákban, Varga János 66 éves, tüdőlobban, Kis Péter 8 hónapos, görcsben, Orbán Dániel 72 éves, aggkórban, Brecska Sándor 2 éves, torokgyíkban, Fábián József 4 éves, diphteritis- ben. Szanyi Mihály 5 éves, tiidőgümőkórban, Szabó Eszter 2 éves, gyermekaszályban, Kis Gábor 82 éves, aggkórban. — Üzlet vizsgálatot tartottak vásár szombatja és vasárnap közötti éjjel ismeretlen válalkozók. Ugyanis egy csapat betörő-jelölt ki- feszitette Farkas Pál bognár műhelyét, s onnan

Next

/
Oldalképek
Tartalom