Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-27 / 13. szám
Márczius 27> 1898. egy vésővel és egy szekerczóvel tovább próbált szerencsét, mert mentek a legközelebbi kovács- műhelyhez, Szabó Károlyhoz, honnan két resze- lőt loptak, innen Gazdag Sándor hentes üzletéhez mentek, az ajtót ki feszítették, és az ott lévő asztalfiókot, 13 frt tartalmával elvitték, épp azon perczben, mikor a gazda rajtuk ütött. — Kiszaladtak. — Ijedtükben Borbónyi István vegyes kereskedéséhez szaladtak, annak ajtaját is fel feszitették, de olyan zajjal, hogy a gazda itt is felébredt. s midőn két betörő a legjobb Ízűn lépett volna be az üveges ajtó kinyitott tábláján, a boltba belépő Borbónyi egy revolver lövéssel fogadta őket; tehát innen is elszaladtak; mentek Bleier József mészároshoz, itt sem találtak pénzt, Cznnterstein S. üzletét is megpróbálták, itt sem sikerült semmi, végül lementek Mur- gáes Kálmán szabó műhelyébe, a melynek ajtaját kifeszitvén, constatálták, hogy belül vagy fél tuczat szabó legény van. De már erre komolyan elszeleltek, felhagyván a többi üzletek vizsgájával. — A rendőrség most azt nyomozza, hogy az illetőknek volt-e szabályszerű kiküldetésük az üzlet vizsgálatra. — Szökött katona. A cs. és kir. 7-ik huszárezredhez Halasról besorozott Zubor Sándor közhuszár, teljes egyenruha szerelvénnyel megszökött. — Az ezredparancsnokság most országszerte körözi. — Az elövigyázó tolvaj. Az elmúlt vásárban ruhát akart venni Sörös István asztalossegéd, s egy ruha-áruló sátorban felprobálván egy nadrágot, saját nadrágját levetette, melynek zsebében 9 frt 80 kr. volt; — inig ő a ruhát pro- bálgatatta, azalatt vele lévő barátja Garajszki István szabó-segéd a levetett ruha zsebéből próbálgatta ki a benne lévő tárczát pénztartalmával. A ruha-vétel nem sikerült, de a lopás teljesen, amennyiben midőn a sátorból kiléptek, már a tárcza tartalmával együtt átvándorolt Sörös zsebéből Garajszki saját külön zsebébe; csakhogy mig törvényes tulajdonosa azt annak zsebében tartotta, addig az uj tulajdonos Garajszki, nagyobb biztonság okáért a nadrág alá csúsztatta, úgy, hogy az lecsúszott a csizmaszárig. — A rendőrségnél hirtelen tett panasz folytán Garajszki elővezettetvón, ártatlan arczczal védekezett, hogy ő nem is tudja mi a lopás. — Ez nem hitt neki, hanem levetkőztette éjjeli costümbe, s úgy került ki a lábikra tájékáról a pénzt tartalmazó tárcza. —- Hősünk ekkor meg azt állította, hogy csak elővigyáz atból azért lopta el a pénzt, mert nem akarta, hegy esetleg más is ellopja; az őszinte beszédnek a levetkőztető rendőrség nem hitt, hanem véleményadás végett az ügyet a kir. Járásbírósághoz áttette, a hol valószínűleg szintén nem a tolvaj gondolkozásához alkalmazkodnak. — Vasúti forgalom 1898. évi február hóban : Kiszállíttatott 3073 utas és 78 podgy ász; bevétel ezek után 1781 forint; továbbá elszállíttatott: 26 kocsi gabona; 21 kocsi burgonya; 1 kocsi bor; 26 kocsi dohány; 3 kocsi tűzifa; 22 kocsi baromfi; 3 kocsi sertés és 10 kocsi egyóbb árú. Tétel és súly szerint: 184 gyorsárú 43585 kg. Érkezett 2584 utas; 72 gyorsáru 6335 kg. súlyban és 766 teberáru 525080 kg. súlyban. A dísz-gyűlésből. — Gaál Endre ünnepi beszéde. — (Vége.) Irányi volt az, aki márczius 11-én azt indítványozta, hogy az alkotmányos reformokat, rövid velős pontokba foglalják, s már márczius 12-kón az úgynevezett „ellenzéki körben“ nyilvános értekezletet tartottak s elhatározták, hogy 14-kén d. u. két órakor az elkészített pontokat a népgyülés elé terjesztendik, s elfogadtatás esetén, az országgyűléshez juttatják. Irányi volt az első szónok, a ki tömör vonásokban tárta fel a váltságos politikai helyzetet, majd utalva a külföld reform mozgalmaira, indítványt tett, hogy a magyar nemzet is határozottan kifejezett pontokban fejezze ki kívánságait, s ezek a kívánalmak, pétitió alakjában terjesztessenek az ország- gyűlés elé. Az indítvány elfogadtatott, s a petitio haugzott ekképen : Tekintetes Karok és Kendek! Egész Európa mozog. Az idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rengi át egész Európát, hogy a létező állapot nem maradhat. Mines többé idő hosszas tanácskozásra, a vagy KUN-HALAS. épen halogatásra. Ez eszmék megvagynak érve, az élet szüksége követeli azokat. Magyarország pillanatai drágák. Mi máskor hosszú időszak alatt fejlődhetett ki, most rövid utón, s haladék nélkül törvénybe foglalandó. A nemzetnem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Egész alkotmányunkat kívánjuk ezúttal tisztában hozatni. Mit kivált a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés! 1. Kívánjuk a sajtó szabadságot, censura eltörlését,* 2. Felelős íninisteriumot Budapesten, 3. Évenkénti ország- gyűlést Pesten, 4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben, 5. nemzeti őrség, 6. Közteher viselés, 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése, 8. Esküdszék. képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank, 10 A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. —a külföldieket vigyék el tőlünk, 11. A politikai status-foglyok szabadon bocsáttassanak, 12. Unió Erdélyivel! Végül : Egyenlőség, szabadság, testvériség! Mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy ezekben az alkotmányosság :— a haza és d у nasti a minden barátainak kívánságát fejezzük ki. Mi ezekért mindent készek vagyunk áldozni. Kérjük önöket, hogy ezen pontokat, hazáid; jóléte és dicsősége végett, még az országgyűlés alatt kieszközölni méltóztassanak. Kelt Pesten, márczius hó 14-én tartott népgyülésen. A kérvény óriási lelkesedéssel elfogadtatott. s Vasvári indítványára liatároztatott. hogy azt egy küldöttség vigye Pozsonyba, esetleg, ha a szükség ugv kívánná. Becsbe a királyhoz, — a mikor Klauzál Gábor, ki tekintélyével, tudásával és szónoki erejével egyaránt uralkodott, úgy a forró-vérű ifjúság, mint a higgadtabb közönség fölött, kijelenti, hogy helyesli a petitio minden pontjait, de sokkal ez ólra vezetőbbnak tartaná, ha az. előzetesen Battyányi Lajosnak, az ország- gyűlés ellenzéki kör elnökének küldetnék, még pedig olyan kérelemmel, hogy terjessze a kérvényt az országgyűlési ellenzék értekezlete elé, s az, a nemzet százezrei által aláíratva, adassák be az országgyűléshez, jelentvén, hogy ime a nemzet к i v á u a t a!; ámde az nap estvé- jón érkezett az u. n. Pilvax kávéházija, az ifjúság gyülekezési helyére, egy ifjú ember, mint a pozsonyi ifjúság követe, jelentvén. hogy Becsben tegnap márczius 13-kán kiütött a forradalom! Metternich megbukott ! A nép barikádokat emel, fegyverkezik! — Villámcsapás volt e hír a jelenvoltakra, Petőfi törte meg a pillanatnyi csöndet mondván: „íme a forradalom^förgetege már itt zúg a közei szomszédban. Es mi tétovázunk? Nem! Cselekedni fogunk!! „ügy van“ zúgták a jelen voltak, s abban történt a megállapodás, hogy holnap tehát m á r c z ins 1 5-k é n az egyetemi tanulók bevonásával tüntetést rendeznek, s a nemzet kívánságait tartalmazó 12 pontot azonnal életbe léptetik. 1848. márczius 15-kén komor, nyirkos, hideg idő volt, havas eső esett, ám az ifjúságot ez nem tartotta vissza! Reggel 6 órakor a mostani korona-herczeg és kígyó utcza sarkán volt kifüggesztve az első írott piákat, mely a 12 pontot tartalmazta, s Jókai volt, ki az ifjúságot körülvevő sokaság előtt, azokat felolvasta s megmagyarázta, — utánna Petőfi olvasta fel a mind- annyionk előtt ismeretes nemzeti-dalt, a „Talpra magyart.“ Innen indult az ember-áradat az egyetemre, csatlakozásra hívni fel az egyetemi ifjúságot, majd a orvosi egyetemhez vonult, a hol is dörgő éljenzéssel fogadtatván, az orvostan hallgatókkal csatlakozva indult a tömeg a Fo- rencziek-terére, a hol akkor a mérnöki iskola volt, melynek tagjai hasonló lelkes jelenetek közt csatlakozván, a most már óriási tömeg, Petőfi felhívására a Kanderer és Heckenast ezég nyomda helyisége felé vonult, hogy a 12 pontot s a.nemzeti-dalt kinyomassa. Az első példányt Irinyi kikapva a sajtó hengerei alól, magasan- lobogtatva vitte a nyomda helyiség előtt várakozó ember tömeg elé, s dörgő hangon monda: „ M á r c z i u s 1 5-i к e d. e. ( é 1 tizenkét ó r a. Itt v á n a sajtószabadság n а к a z e 1 s ő p é 1 d á n у a, a n é p h a t a 1 m á- nak első m live!“ A lelkesedés óriási volt, mely még le sem csillapodott, a midőn örömtől magasztosult arcezal Petőfi jelent meg. Magasra emelt kezében nyomtatványt tartott, — forradalmi dalának első példányát. Ez volt a szabadsajté második szülöttje. S Petőfi ; az óriási tömeg óhajának engedve, elszavalta nemzeti dalát, s mint Degró mondja: „életemben se láttam ily gyújtó hatást. Mintha a felhők nem is havat, de villany szikrákat szórnának, s az emberekbe az agyvelő, a kebel minden gyúauyaga egyszerre lángba csapot volna fel.“ — A nyomdába egyre folyt a munka, s ezernyi példányban szórták a két, nevezetes nyomtatványt. Delet harangoztak, s Irinyi felhívására szétoszlottak, azon kijelentés után, hogy d. и. 3 órakor a múzeumnál lesz a találkozás. — Három órakor nagy tömegben tódult a nép a város minden részéből a muzeum előtti térre, a hol Vasvári üdvözölte az összese- reglett roppan sokaságot; majd Irinyi nyigya- gyarázta a 12 pont jelentőségét, s azután a közönség kívánatéra, Petőfi a lépcsőzet baloldali párkányára állva, immár ötödször szavalta el forradalmi dalát! Ezután Irinyi felhívta a tömeget, egy küldöttség választására, a mely hívja fel a városi tanácsot, a csatlakozásra, tagjai lettek: Petőfi, Irinyi, Vasvári, Irányi Degró és Egressy Gábor, kikhez útközben Nyári Pál és Klauzál Gábor csatlakoztak. A városházánál tolmácsolta a nép kivánatát. a melyre pest akkori alpolgármestere Rottenbiller válaszolt: „Üdvözlöm önöket — mondá -— mint a tavasz első fecskéit. Önök hozzák a teljes szabadság reményeit, önök verték le a sajtóról a bilincseket s bizton hiszem, hogy az önök oltalma alatt városunk meg lesz óva a rendzavarásoktól.“! A városi tanács a 12 pontot aláírta. Innen, s most már Nyári Pál vezetése alatt a küldöttség Budára ment, kisérve a nép ezreitől, — a helytartó tanácstól követelni a nemzet kivánatai jogosultságának elismerését. A helytartó tanács épen ülésezett, s a bemutatott 12 pontot, minden ellenvetés nélkül elfogadta, — most az örömittas tömeg sietett a karaimba börtönhöz, hogy Tancsicsot kiszabadítsa, s a börtön vasajtója gróf Almássy Mór és gróf Török Bálint kormányszéki tagok parancsára megnyílott, s Táncsics szabad lett! — A nap már alkonyéit, s a fiatalság kocsiba ültette a kiszabadított irót, diadalmasan vitte Pestre át, a hol már ekkor Bajza engedélye folytán a nemzeti színházban az ingyenes előadás kezdetét vette Bánk Bánnál; ám a Budáról megérkezett tömeg bevonulása teljesen uj programmot teremtett,— Degró, mint a kiküldött bizottság egyik tagja jelentést tesz küldetéseikről, mire a zenekar a Rákóczy indulót zeuditi rá, majd a Marsellaist játsza el, s a közönség, a franczia forradalom e vérpezsdítő indulója mellett tódult ki a színházból, s még azon éjszakán tudomására jött, hogy a főrendiház az alsó tábla feliratát tehát Kossutli Lajosét elfogadta, s ez a lelkesöltséget csak fokozta, s az ifjúság őrjáratokra oszolva, bejárta az egész várost, egész éjjen résen állott, nehogy rendzavarás szentségtelenitse meg e dicsőséges napot! így folyt le 1848. márczius 15-ike! Es most, csak annyit szabadjon még kijelentenem, hogy felette téves a jelzett időszakot a magyar forradalom nevén nevezni! A magyar nemzet sohasem csinált forradalmat. Mert mi a forradalom? Vágy és törekvés, erőszakkal megváltoztatni azt, a mi törvényesen fennáll, — mig a magyar nemzetnek összes harezai, nem azért, hanem épen a fennálló törvények és létezett alkotmány védelmére folytának! Ha végig tekintünk mindazon szabadság liarczunkon, a melyeket a magyar nemzet, részint vallásos, részint politikai jogaiért vívott 1604—1848-ig, azt találjuk mindenkor, hogy a felkelések czólja nem volt más, mint reá szorítani az uralkodókat annak megtartására, a mire törvény és alkotmány értelmében kötelesek voltak, a minek megtartására koronázta tások alkalmával megesküdtek! Minden felkelése a magyar nemzetnek, a törvény és alkotmány védelmére történt, s ha szó lehet forradalomról. e névvel inkább lehet illetni azon törekvéseket, melyek törvény és alkotmány (elforgatására igyekeztek felhasználni a kezükben levő hatalmat, s a melyek ellenében nemzetünk harezai épen a törvények és kötések megtartásainak biztosítását ezóiozták E mozgalmakhoz méltán csatlakoztak az 1848-iki események, a melyek folytán szentesített törvényeink védelmére kellett a nemzetnek később fegyverhez nyúlnia. Mert a márczius 15-iki vívmányok, király által szentesített törvényekké váltak, s a még az nap Pozsonyból Becsbe indult kötöttség, mely magában foglalta — utoljára, a régi Magyarország hagyományos fenségét, egyesítve az uj Magyarország reményeivel, márczius 17-ikón, már diadallal vitte Pozsonyba a koronás királynak a felelős ministerium kinevezésére vonatkozó engedélyét! így történt meg azon napokban a régi al
