Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-20 / 12. szám
Márczius 20. 1898. Az új munkás törvényről. (Folytatás.) Múlt számunkban Ígéretet tettünk, hogy az akkor főbb vonásaiban ismertetett törvényt, a részletekre is kiterjedő pontossággal igmértetjük/ ígéretünkhöz képest, itt adjuk az új törvény egyéb, lényegesebb intézkedéseit és czéljait. 1. Az az igazolvány könyvecske, melyet minden munkás ingyen kap a hatóságtól, bárhol és bárki előtt, elegendő bizonysága lesz a munkásnak igazai mellett, mert a benne foglaltak teljes bizonyítékot képeznek s ha mégis perre kerülne a dolog, a munkás, könyvecskéje előmu- tatása mellett, bármikor is megkapja igazát. Igaz, hogy ilyen könyvecskét m i n d e n m unkásnak kell váltanide, hiszen ez csak egyedül a munkás érdekében történik, mert a törvény őt akarja első sorban általa biztosítani. A könyvecske ugyan lehetetlenné teszi, hogy ugyanaz az ember, ugyanazon időre két helyre is szegődjék, de ezt tenni a magyar ember nem is szokta, az csak csalónak való, a ki. ha rajta veszt, csak azt kapja, a mit minden becsületes gondolkozás« ember Ítélete szerint, kapnia kell: a dutyit, a szégyent. 2. Az aratási és csépi esi szerződésekbe ki kell tenni határozottan, hogy hány hold föld adatik át munkára, valamint, azt a mennyiséget (részt) is ki kell tenni, a mennyiért a munkások az aratási munkákat vállalják s ezen munkabér készpénzben is kiteendő, melyet a munkás jogosítva lesz, bármikor készpénzben is követelni, ha illetményét természetben, bár mi okból meg nem kaphatná, — a nép-bolonditó „socialista apostolok“ jónak látják a nép előtt elhallgatni. Persze, mert, ha ezzel kirukkolnának, akkor nem bolondithatnák többé a hiszékenyeket azzal az ostoba mesével, hogy az új törvény a munkást teljesen kezébe adja a munka adónak, mert akkor meg kellene mondaniok azt is, hogy az új törvény ellenkezőleg a m unkaadót к é n у t e t i áldozatra akkor, a mikor őt csapás éri s munkásainak még is csakúgy ki kell adni a kikötött részt, mintha a legdusabb- termés lett volna. Gondolják meg jól munkásaink: ugyan milyen lelkű emberek lehetnek azok, kik szántszándékkal ferdítenek s a helyett, hogy a jó hírrel megörvendeztetnék őket, nemcsak hogy elhallgatják azokat, hanem czudarul hazudnak is, a mikor mindent az igazsággal homlokegyenest állítanak elő?! 8. Hogy az új törvény minden munkásnál meglegyen, melyből magát bármikor tájékozhatja, abban az igazolvány könjrecskó' ben, melyről fentebb szóltunk, az egész új törvény, szó szerint be v a n u у о m t a t v a. Azért vannak annyira ellene tehát az új igazolvány könyvecskének a nópbolonditók, mert akkor, ha a törvény minden munkás kezében meg lesz. nem hazudhatnak többé oly szemérmetlenül az új törvényről, mert módjában lesz a legegyszerűbb napszámosnak is, megczáíolni a rút hazugságokat. Azt a nehány hetet pedig, inig az új könyvecskék birtokában lesznek minden munkásnak, jól felhasználják a nóp-ámitók a törvény elleni izgatásra, mert addig nem mindenkinek van módjában, hazugságaikról a leplet lerántani. De, nem messze az idő, csak nehány hét s akkor megláthatják munkásaink, hogy mennyire otromba módon hazudtak azok, kik az új törvényről csak rosszat prédikáltak s hogy mennyire ellenei a népnek azok, Ifik azt hiresz- tel.ik, hogy azért prédikálnak, mert jót akarnak. N e m j ót akarnak ázó k, h a n e m élni a n ó p. v e r e j t e к e s garasaiból, m e- 1 у e l к ii 1 ö и b ö z ő ti r ii g у e к alatt, t ő 1 e, 1. e I к e 11 e n módon к i c s a 1 n а к s a z után úri módon élnek belőle az orsíág .nagyobb városaiban. A szegény, félre vezetett nép pedig, azt hiszi, hogy keserves garasait jó helyre adta, sorsát jobbította vele, hogy oda adta a magától és családjától megvont filléreket nehány meghibbant agyvelejű szélhámosnak, kiknek nem az aposto- loskodás terén, hanem, vagy a csalók helyén — a kóterban —• vagy a Lipót-mezőn lenne a helyük. A most elmondott pontokkal kapcsolatban, szólunk azokról a hazugságokról érdemük szerint, melyeket az ismertetett pontok ellen, az izgatok felhoznak. KUN-HALA S. Van, a ki azt mondja, hogy „rabszolga törvény az új törvény, mert azt parancsolja, hogy minden ember a maga kaszájával dolgozzék, holott a gazdának kellene kaszát adni.“ Hát nem futó bolond az, a ki ilyent mond, a ki azt akarja elhitetni, hogy a magyar munkást el tiltják attól, hogy a maga kaszájával dolgozzék? Van-e épeszű ember, a ki ily dőreséget fel tegyeu a törvényről ? E эп ilyen otromba hazugság az is, hogy az van a törvényben, hogy, „ha a munkás a munkaadó szerszámjával dolgozik és a szerszám a sok munkától elkopik, akkor a munkásnak meg kell azt fizetni.“ - - Ilyen bolond-gomba nincs a törvényben s igen találóan mondja egyik szaklap, hogy. a ki ezt a törvényből ki tudja magyarázni, vagy tökkel ütött háj fejű, vagy pedig hun- czut világ-csaló. Egy másik hazugság az is, hogy ezután a munkásnak mukkanni sem lesz szabad s ha a munkások egymás közt arról beszélnek, hogy mennyiért vállalják el az aratást, akkor rögtön becsukják őket. A munkásnak ezután is teljesen szabadságában áll azt megválasztani, hogy mit és mennyiért vállal, szabadon választhatja a feltételeket, senki nem kényszerítheti a r r a, hogy olcsóbban vállaljon el bármit, m i n t a hogy ő а к a r j a. De az is bizonyos, hogy a becsületes ember megelégszik mindenkor munkájának tisztességes bérével s nem csigáiba fel követelését addig, hogy a munkaadó azt ne teljesíthesse. Hiszen elvégre az a munkaadó is S/I0 részben szegény ember, kinek mindené az a nehány hold gabona, becsületös ember pedig nem kívánhatja, hogy a termés legnagyobb része az övé legyen, a gazda pedig üres gyomorral bámulja a csillagokat. Azt is hazudjak a nópbolonditók, hogy igaz, hogy ezután a munka-adót meglehet büntetni. de az majd mindig az ispánját fogja bűnbakul oda állítani, az ispánnak pedig semmije sincs s igy a munkás hiában fog panaszkodni. Ez is szemen szedett hazugság, mert a kárpát 1 á s é r t m i n d é g az a felelős, a kié a föld, tehát, nem az i s p á n, h a n e m a gaz d a. Egy másik, nem kevésbbó raffinált hazugság az is, hogy, ha a munkás panaszra megy. a hatóság rögtön lecsukatja 60 napra. Erre a hazugságra aztAnondja a hivatkozott szaklap, hogy ilyen istentelen hazugságot ebben a században még nem mondtak, de felsülnek vele, mert könnyebb a hazug embert utolérni, mint a sánta kutyát. A munkás ezután is szabadon és bátran mehet panaszával a hatósághoz, panaszát kötelessége a hatóságnak megvizsgálni s abban 48 óra alatt igazságot szolgáltatni. Ha tehát a munkásnak jogos panasza lesz a munkaadó ellen, ha az őt ok nélkül eliizi. a lehető leggyorsabban megkapja igazát s nem kell neki Póntiustól-Pi- látusig futkosni — és, ha panasza jogosnak ta- láltatik, nem csak, hogy a munka adónak 48 óra alatt, különbeni végrehajtás terhe alatt fizetni kell, melyen az esetleges felebbezése sem segit, hanem még azonfelül meg is büntetik őt. 4. Ezután az sem lesz lehetséges, hogy a munkaadó előre, tetszése szerint vonhasson le a munkás béréből a netáni kár esetére. A kárt mindenkor a hatóság állapítja meg lelkiismeretes vizsgálattal s c s а к az ekként megállapított kárt szabad a munkás béréből levonni, d e e 1 ő z e t e s e n, megállapítás nélkül, semmit sem. 5. 15 napig terjedhető elzárással bünteti az új törvény azokat a csőszöket, magtárosokat s más efféléket, a kik a munkás béréből azon .a cziraen. hogy ők fogadták fel, bizonyos részt levonnak. Az új (törvény ezeket, mint zsarolókat bünteti, csak bátran fel kell jelenteni. Jövő számunkban lerántjuk a leplet az izgató, népbolonditó szocialista apostolok ezóljai- ról, a kiket hűen* lefogunk foto gr a- f á 1 n i. addig is azt tanácsoljuk a becsületes munkásoknak: „ne azoknak higyjenek, a kik mindent Ígérnek, de semmit sem adnak, hanem azoknak, a kik a mit Ígérnek, becsülettel meg is adják.“ , K. Z. Br. Hermán Ferenc, Hirdetések. Szőlő eladás. Szvetnik János és Morell Péter eladják a nagy rekettyéi utón özv. Berki Sándorné szomszédságában levő szőlőjüket. melyen kényelmes lakház van, melléképületekkel, a hozzá tartozó vete-. ményessel, — eladják továbbá az összes hordókat. Alolirott elad ezenkívül egy jó karban levő 4 lóerefű cséplő-garniturát, a hozzátartozókkal együtt kedvező fizetési feltételek mellett. Levél beli tudakozódások: M 0 Г 6 i 1 Péter főgépészhez. Ludas (nagy- fügedi gazdaság) Heves megye iuté- zendőlc. D—2 641/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir. járásbíróság mint tlkvL hatóság közhírré teszi, hogy Bognár Alajos és neje Herda Nagy Terézia уégrehajtatónak Topolyai János végrehajtást szenvedő elleni 1150 frt tőke követelés s járulékai iránti végrehajtási ügyében özv. Szemerédi Istvánná, szül.. Klucsó Mária késedelmes vevő ellen, akalocsai kir. törvényszék (kun-halasi kir. járásbíróság) területén lévő Majsa község belterületén fekvő, a maisai 4658 sz. tjkkönyvben A -j- 222 hrsz. alatt foglalt házra az árverést 600 írtban, ezennel megállapított kikiáltási.árban elrendelte,:és hogy, a fennebb megjelölt ingatlan az 1898. évi április hó 4-ik napján d. e. 9 órakor Majsa község házán ál megtartandó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át vagyis 60 irtot készpénze' ben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3838. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ábau kijelölt óvadókképes órtókpa* pírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy m 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.' Halas, 1898. évi február hó 26-án. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Szabó, kir. aljbiró. 705/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény; A halasi kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy, özv. László Templom Istvánná sz. Nyerges Ágnes végrehajtásénak Bognár János és neje Csik Mária végreha jtást szenvedő elleni 200 frt és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. .törvényszék a kun-halasi kir, járásbíróság területén lévő Majsa község belterületén fekvő a majsai 3624 sz. tjkvben A -+-1024 hrsz. alatt foglalt beltel- kes szárazmalomra az árverést 275 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1898. évi Április hó !2-ik napján délelőtti 9 órakor Majsa község házánál niegtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási árön alól eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 27 frt 50 krezárt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-ón 3838. szám alatt keltigazság- ügyminiszteri rendelet 8-ik §-ban kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Halason, 1898. évi márczius hó 3-án. A kir, jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Szabó, kir. aljbiró. felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1898. Nyomatott Práger Fereneznél.
