Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-06 / 10. szám
Márczius 6. 1898. cziális ügye, különösen akkor, a midőn tisztában vagyunk azzal, hogy azok körül visszaélés, szabálytalanság és hanyagság esete forog fenn. Már pedig a mi hitközségi adóügyünk körül a milyen nagyfokú visszaélés követtetett el a múltban, épen olyan nagy hanyagság észlelhető a jelenben. A régi és mostani adó-ügyi rendszerünk között csak az a különbség, hogy ma a hűtlen kezelés eshetősége ki van zárva, mivel a mostani adó-szedő személye teljes garancziát nyújt az aggodalmak ellen; — de egyéb tekintetekben teljesen megegyezik a régivel, amennyiben ugyan olyan vagy még olyan felügyelet sincs, mint a milyen a múltban volt; s ezen kívül mulasztások és hanyagságok tünetei épen úgy, vagy talán még jobban észlelhetők, mint a hogy azok a múltban tapasztaltattak. A múltban kettős hiba volt észlelhető, nevezetesen sikkasztás és hanyagság. Ma azonban csak az utóbbi eset forog fenn. A múltban a hűtlen kezelés mellett az adó- főkönyvek néha-néha rendbe hozattak s lezárattak, — de nem igy áll ma! Mert daczára annak, hogy a polgárok aránylag véve elég szorgalmasan tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, az 1893-ik év óta csak egy évi adófőkönyv van lezárva, mig ellenben a többi óvekröli adófőkönyvek nem csak hogy lezárva nincsenek, de még a múlt évi hátralékok sincsenek átvezetve. A mint látszik az adószedő egyebet sem csinál, mint időnként elkészíti a hátraléki kimutatást és kiírja az intőket, s ezzel kötelességeinek eleget vél tenni. Nem gondol arra, hogy az adóügyek ilyszerü kezelésével a hitközségnek tetemes költséget okozhat akkor, a midőn majd a mulasztások helyre hozataláról lesz szó. Ámde azt kérdezem, hogy helyesli-e az illetékes felsőbbség az adóügynek ilyszerü kezelését? Tisztában van-e azzal, hogy az ebből felmerülhető következményekért valaki felelős leend ! Az előbbi kérdésre igennel lehet válaszolni, mert ő teremtette meg a mostani állapotot; — mig ellenben az utóbbi kérdésre nemmel felelek, mert ha tudná azt, hogy a felelősség őt is terheli, akkor oda hatna, hogy az ilyszerü hanyagságnak eleje vétessék! vagy ha tudja, akkor azt hiszi, hogy a felelősséget majd a más nyakába tolhatja. Különben is mi róm. kath. polgárok azzal — hogy az illetékes felsőbbség hogy gondolkozik — nem törődünk, -- mert hiszen a múltban a sikkasztás ugyanazon felügyelet és rendszer mellett követtetett el. mint most a hanyagság; akkor sem szólhattak, most sem szólhatnak a polgárok saját ügyeikbe; s épen ezért mi az egyházi adó-ügyek körül elkövetett hanyagságot a felügyeletre hivatott egyházi elnökség terhére rójuk és majd felelősségre egykoron őt vonandjuk s pedig a jelen esetben annál is inkább, mivel mást — miután a jogos és igazságos népképviselet fel van függesztve — felelősségre vonni nem lehet. S t i m ákovits István. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezésre és ezen ketegség gyógyítására. (Vége.) II. A ragadós száj- és körömfájás gyógyítása. Hogy miképen gyógyítsuk beteg állagainkat, erre nézve legczélszeriibb, ha csak lehetséges, mindig állatorvos tanácsát kikérni. A hol állatorvos nincsen kéznél, vagy ennek odahozatása nehézségekkel jár, ott kénytelen az állattulajdonos a betegek ápolásáról és kezeléséről maga gondoskodni. Főteendőnk a beteg állatokat nyugalomban és tisztán tartani. Á betegeket munkába fogni vagy hosszabb utón át hajtani nem szabad, hanem azokat tiszta, száraz talajú istállóban tartsuk addig, mig a betegség teljesen meg nem szűnt. Minthogy az evés a beteg állatoknak fájdalmat okoz s ennélfogva rosszul esznek, hogy le ne romoljanak, lehetőleg puha takarmányt vagy folyékony tápszert kell etetnünk, a minők KUN-HÁLAS. a friss zöld fű és a lisztes vagy korpás ivós (moslék), fiatal állatok számára pedig az egészséges állatok föl forralt teje. A betegek száját tisztán kell tartani, hogy az gyorsabban gyógyuljon és ki ne sebesedjek. Az állatokat gyakran meg kell kínálni tiszta, frissvízzel; még sokkal jobb ennél az, ha az állatok előtt állandóan van friss viz, melyben kényük kedvük szerint öblögethetik forró szájukat. Ezenkívül mosogathatjuk a beteg száját tiszta vízzel, melyhez adhatunk orvosságot is. Akármivel mossuk is azonban, úgy kell ezt végeznünk, hogy szivacsot vagy puha vászondarabot mártunk a folyadékba s ezzel lemossuk az óvatosan széjjel vont ajkaknak belső felületét, ezután pedig kifeszitjük, kinyitjuk a száját s annak mélyebb részeit, valamint a nyelvet is hasonlóan mosogatjuk. Mint mosogató, öblítő folyadék, igen jó szolgálatot tesz a sós és cezetes víz, melyet mindenki igen könnyen elkészíthet. A hány liter vizet veszünk, annyi kis borospohár eczetet s annyi kanál sót keverünk a vízhez. Használhatunk e helyett más öblögető vizet is. így feloldhatunk vízben timsót, kék gáli- ezot (rézgálicz. kékkő) vagy zöld gáliezot (vas- gálicz). Akármelyiket használjuk is, mindegyikből 10—20 dekagrammot keverünk össze 10 liter vizzel. Ha körömfájás is van jelen, akkor a betegeknek feltétlenül nyugodtan kell maradniok, az istálló talaját tisztán és szárazon kell tartani, az almot pedig gyakran meg kell újítani. A beteg lábakat is mosogathatjuk a fentebb említett tim- sós, kék- vagy zöldgáliczos vizzel. Szarvasmarha beteg lábait egyszerűen a folyadékba mártott szivacsosai vagy ruhadarabbal mosogatjuk. — Körömfájós juhokat és sertéseket igy gyógyítani egyrészt fáradságos, különösen ha azok tömegesen betegesznek meg, másrészt a sertések az ily kezelésnek ellenszegülnek, miért is legczélsze- riibb a betegeket az elsorolt folyadékok valamelyikével megtöltött sekély és kemény, tiszta fenekű gödrön áthajtani. Ha a tehenek tőgye beteg, azt rendesen, de óvatosan ki kell fejni, azonkívül langyos vizzel mosogatni; ha nagyon dagadt a tőgy, arra hideg borogatást teszünk. Ä tőgyön képződő varrakat legjobb, ha az ápoló békében hagyja. A szopós borjukat nem szabad az anyához bocsátani, hanem egészséges tehenek felforralt tejével kell azokat táplálni. A beteg tőgyű tehenek tejét a törvény értelmében meg kell semmisíteni, mert nyersen való élvezete után úgy a szopós állatok, mint a gyermekek is szájfájásban és bólhurutban szoktak megbetegedni. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. • Hirdetések. 48/98. sz. V. Árverési hirdetmény. AI öli rótt kiküldött végrehajtó az 1881. évi 60. t. ez. 102. §. értelmében ezennel közhírre teszi, hogy a kis-kőrösi kir. járásbíróságnak 8196/p. 97. sz. végzésével gróf Degenfeld József debrcczeni lakos javára Braun Ferencz pálii- kaskantyui lakos ellen 2400 frt tőke és járulékai erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával biróilag lefoglalt és 2172 forintra becsült sertvések, jármos ökrök, gazdasági eszközök, takarmány stb.-ből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a kis körösi kir. járás- bíróság 386/p. 98. sz. kiküldetést rendelő végzése folytán a helyszínén páhi-kaskantyui pusztán Braun Ferencz tanyáján leendő eszközlésére 1898. évi Márczius hó 17-ik napjának délelőtti 1.0 órája határidőül kitűzetik, és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi' 60. t.-cz. 108 §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Kis-Kőrösön, 1898. évi Márczius 2. Birtok eladás. A sós-tói fürdőházon belül mintegy négy és fél kát. hold föld — melynek egyrésze jó karban levő szőlővel van betelepítve, kényelmes lakház és gazdasági épülettel ellátva, — szabad kézből örökáron eladó s azonnal átvehető. Bővebb felvilágosítást Dr. He r- m á n Ferenc ügyvéd adhat. 3—3 37G/189S. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir. járásbiróság mint tlkvi. hatóság közli Írré teszi, hogy Sárközi István végrehajtatónak Babos János és neje végrehajtást szenvedő elleni 100 frt tőke követelése s járulékai iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. törvényszék (kun-halasi kir. járásbiróság) területén lévő Halas város területén és határában fekvő 1. a halasi 324 sz. tjkkönyvben A -|- 350 hrsz. alatt foglalt 1-ső tizedbeli ház és 103Dől udvartelekre egészben 600 frt, 2. a halasi 326 sz. tjkvben A + 352_a_ hrsz. alatt foglalt 141 Dől beltelekre egészben 20 frt, 8. a halasi 8987 sz. tjkvben A -j-5454_2_ hrsz. alatt-foglalt 757Dül szőlőre 74 frt, 4. a halasi 9461 sz. tjkvben A -f- 5454_2_ hrsz. alatt foglalt 757 dől szőlőre 74 írtban, ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanokra az 1898. évi április hó 14-ik napján d. e. 9 órakor a kir. járásbiróság helyiségében inegtarlandó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 1 ü°/0-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-ón 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről , kiállított szabályszerű elismervényt kiszolgáltatni. Halas, 1S98. évi február hó 4-én. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Szabó, kir. aljbiró. 518/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény; A halasi kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közli irre teszi, hogy Somogyi János mint kiskorú Somogyi István Eszter és Antal gyámja önkéntes árverési ügyében a kalocsai kir. törvényszék a kun-halasi kir. járásbiróság területén lévő Halas város területén fekvő 1. a halasi 10819 sz. tjkvben A-f-579 hrsz. alatt foglalt lakóház és 166 □ öl udvartelekre 600 frt, 2. a halasi 10819 sz. tjkvben A + 3341.^ hr. sz. alatt foglalt 120 □ öl szántóra 22 frt, 3. ugyanazon tjkvben A -j- 18081 hr. sz. alatt foglalt 1 hold 724 Q öl szántóra 218 frt, 4. a halasi 10819 sz. tjkvben A -j-12665_3_ hr. sz. alatt foglalt 4 hold 1432 0 öl szántóra 840 frt, 5. és a halasi 4322 sz. tjkvben A + 10515 hr. sz. alatt foglalt 15Ő0Ö1 fehértói nádasra egészen az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a értelmében 54 írtban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi Április hó 26 ik napján délelőtti 9 órakor a kir. járásbiróság helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 °/0-át, készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-ón 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelőt 8-ik §-ában kijelölt óvadókkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Halason, 1898. évi február hó 16-án. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. ■ Dr. Szabó, kir. aljbiró. Peternell József kir. bir. végrehajtó. Halas, 1898. Nyomatott Práger Ferencznél.
