Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-06 / 45. szám
November б. KUN-HALAS. 1898. nőnek, de az ár megszabásánál is lenne szavuk. így lehetne ez utón gabona kereskedelmünket rendszeresíteni, midőn a kínálat és kereslet ugyanazon erőkkel működik. Ezért legelső sorban az a szükség, hogy minden vármegyében, a helyrajzi fekvés, teme- lési visonyok és közlekedési vonaloknak megfelelően közraktárakat állítsunk. — így tömörite- nónk egy nagy mennyiséggé a termelést, s igy kikerülve a sok közvetítőt, valamint a helyi kereskedelmet is, önállósítva egyenes összeköttetéssel a külföldre adnánk gabonáinkat. A közraktárak lehetnek azok az intézmények, melyek a termelőnek befolyást adnak a gabona ár alakulásra és a kereskedőket, vagy iparosokat, (gyárosokat) kényszeríti kisebb nyereség beórésóre. Gondolkodjunk esak e javaslaton, bonezol- gassuk ennek nagy előnyeit, ha látjuk, hogy ez a közraktár ügy rendezheti a termelő előnyére a gabona kereskedést, keljen fel bennünk az erős akarat és szülje meg a kivételhez szükséges kitartást. Állítsuk fel a közraktárakat öszszekötve gazdasági pénzintézettel, hitelszövetkezetekkel, ezzel vidókenkint állítunk egy pezső és életerős gabona piaczot, és a tőzsde nagyhatalmát megingatjuk, ez többet, ér mint a tőzsdei megadóztatás. A közraktárak felálitása nem kíván nagy befektetést, sem áldozatot, igy tehát felállítása nem múlja felül a gazdák erejét, hatása pedig kiszámithatlan, előnye roppant nagy s a termelőnek megadja az ő megérdemelt munkabérét. Mi még ma is nyerstermelő ország vagyunk, ha nyers terményünket nem becsüljük meg s nem iparkodunk annak minél magasb árt teremteni, akkor mi az elzüllés, az elszegényedés természetes utján haladunk, s számtani pontossággal belehet bizonyítani, a tönkre jutás idejét. Már pedig egy nemzet, mely ezeréves múlttal dicsekedhetik, ily dicstelen halálra magát einem szánja. Nagyot változott a világ, a föld termő erejét ha mindig csigázzuk, nem érünk el nagy eredményt, ha annak értékét is megvédeni nem akarjuk. Mennyit dolgozik a földmives, mint huzza a munka nehéz igáját, bizony-bizony megérdemli, hogy tisztesóges élet mód mellett, erejét újítsa családját fentartsa s lelki-testi szerény jkivánal- mait állapotához s kifejtett szorgalmáhozbnórten kielégítse. Figyeljük meg a körültünk történő eseményeket, mi gazdák sem állunk kívül, az előre haladás törvényén, nekünk is haladnunk kell, de nem csak a munka és teherhordozásban, de a jóllétben is. Azonban ha nem gondolkodunk s a haladáshoz kínálkozó eszközöket igénybe nem vesz- szük, elmaradunk s a leleményes, értelmes erőknek rabszolgáivá leszünk. Karoljuk fel a közraktárak ügyét s ezek meghonosítása annál könnyebb is, mert ma már sok pénzintézetünk van, ha újabb és újabb vállalkozások nem gazditják gazdaközönségün- ket, a hitel kimerül és a forgalom szükhatárok között mozog. — Azt hiszsziik, hogy a gazda- közönség komoly mozgalmát a közraktárak felállítására, a pénzintézetek kész örömmel fogadják és elősegíteni is fogják, mert ezzel a hitelnek egy igen egészséges alapját nyerik meg. Nem elég a csatát megnyerni, de a győzelmet ki is kell használni, ezt mondhatjuk a a termelésre is, nem elég termelni de a termel- vényt jól is kell értékesíteni, ez az okszerű gaz- dászat alapelve. Állítsunk közraktárakat. Gondolkodjunk felette s haladásunknak az alakulandó közraktárak legyenek bizonyítékai. Dr. Hennán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 51523/1898 tkv. Hirdetmény. Páhi község és az ahhoz tartozó Csengőd, Czebe,Kaskantyu és Tabdi, puszták telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. és az 1889 XXXVIII. t. czikkek értelmében elkészíttetvén, és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé, hogy 1. mindazok, a kik az 1886. t. czikk 15. és 17. §-ai alapján — ide értve e §-oknak az 1889. XXXVIILt.cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is, — valamint az 1889. XXXVIII. t, czikk 7. §-a alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, a kik valamely tehertétel átvitelének az 1886. XXIX. t. ez. 22. §-a, illetve az 1889. XXXVIII. t. ez. 15. §-a alapján való mellőzését mogtámadni kívánjuk, e végből keresetűket hat hónap alatt, vagyis az 1899-évi Április hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat: 2, hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t. ez. 16. és 18. §-ai eseteiben — ideértve az utóbbi szakasznak az 1889. XXXVIII. t. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1899-évi Április hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 8. hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, az e tekintetben i felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1899-évi Április hó 30-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után, a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján, és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a betétek szerkeztésóre kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, — hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kelt Kis-Kőrösön a kir. járásbíróság mint tkvi. hatóságnál 1898. évi október 8-án. 3—3. Dr. Mandel kir. aljbiró. Rendkívüli hatású fogcseppek! Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített kitűnő hatású 30--28 fogcseppekre, melyek még minden esetben a. legmakacsabb fogfájást is, nem p erezek vagy órák múlva, hanem rögtön megszüntették. Egy kis illeg ára 25 kr. a készítő Bencsik Lajos gyógyszerésznél Szegeden. Továbbá Csincsák Béla úr gyógyszertárában HALASON. Halas, 1898. Nyomatott Práger Ferencznél.
