Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
Augusztus 28. К U N - H A L A S. 1898. ha nem vigyáznak reá. A tttdővósz lappangva harapózik tovább. Alig lebet észrevenni, a mikor kezdődik s már régen ott pusztít a tüdőben a mikor még jóformán semmi jel sem árulja el. De ha igy nem olyan szembetűnő is a ragadós volta, azért nem kevésbbé veszélyes és résen kell állanunk, hogy az útját vágjuk. A tüdő vész nem minden embert fenyeget egyformán. Vannak, a kik konyebben elkapják. Ilyenek első sorban azok, a kiknek a családjukban már otthonos ez a betegség. Az ilyenek különösen kell vigyázniok magukra. Törekedniük kell arra, hogy megerősödjenek. Ebhez az szükséges, hogy jó levegőben éljenek, jól táplálkozzanak és nekik való foglalkozást űzzenek. Ajó levegő fontossága. Levegő nélkül egy pillanatig sem lehetünk el. Minden lélegzésnél levegőt szivünk a tüdőnkbe s ha rossz levegőt szívunk be, az éppen úgy megárt, mintha megromlott vagy mérges ételt ettünk volna. Nemcsak az olyan rossz levegő ártalmas a mitől mindjárt megbetegszik az ember, hanem az olyan rossz levegő is megárt idővel, a miben egy ideig minden baj nélkül el lehet az ember. Legjobb a szabad levegő. A földmives ember nappal, a mikor munkája után jár, többnyire abban tartózkodik. Az a baj, hogy lakásában, a hol különösen a hosszú téli éjszakákat tölti, annál roszabb a levegő. Az olyan lakásban, a melyet nem lehetjól szellőztetni, a levegő óhatatlanul megromlik. Ezért kell, hogy az ablakokat úgy készítsék, hogy azokat ki lehesen nyitni. A n ap fény. Az ablak azonkívül, hogy időnként jó levegőt bocsásson ba a házba arra is való, hogy rajta a napsugár bejárhasson. Arra is igen nagy szükség van. Az olyan lakás, a melybe a nap sohasem süt be. nem lehet egészséges. És azok az emberek, a kik ilyen lakásban élnek, csak úgy elsápadnak és elbetegesednek, mint a pin- czében csírázott növény. Nem mindig a szegénység annak az oka, hogy a földmives embernek rossz a lakása, hanem sokszor a tudatlanság. Egy kis gondoskodással sokat lehet javítani. A mennyivel egy jó nagy dupla ablak többe kerül, mint egy kis betapasztott ablaktábla, azt a pénzt a legtöbb szegény földműves is megtudná erre a c'zólra takarítani, ha meggondolná, hogy a rossz lakás milyen veszedelmes és hogy a betegség, a mit abban szerez az ember, milyen sokba kerül. Ajó táplálkozás. A jó táplálkozásnak a szükségét minden ember érzi. Az éhes gyomrot nem lehet lecsillapítani mással, mint étellel. Csakhogy nem mindegyik étel egyformán tápláló. Van olyan, a melyik csak megtölti a gyomrot, de nem ad erőt. A legjobb táplálók a jó kenyér és a hús, szalonna, túró. A ki teheti, gondoskodjék arról, hogy magának is és a családjának, cselédjeinek is legyen módjuk bennök. Mindnyájunknak pedig az a kötelességünk, hogy igyekezzünk azon, hogy embertársainknak is mglegyen a mindennapi kenyere. A legjobb az, ha ezt mindenki a maga munkájával megtudja szerezni és ebben segítenünk kell egymást. A ki pedig nem tud dolgozni, annak is jusson elóg a kegyelem-kenyérből. Nem csak a jövő életben való üdvösségünk kívánja azt, hogy a szegényekről és elhagyatottakról gondoskodjunk, hanem az e földön való jólétünk is, mert ha vannak közöttünk olyanok, a kik éheznek és nyomorognak, az ő nyomorúságukból származó bajok és betegségek a jómóduakat sen kímélik meg. Senki sem tudhatja, hogy attól a szegény gyermektől, a kit ő nyomorúságban hagyott tengődni, bárha segíthetett volna rajta, nem ragad- e a tüdővész ő reá, vagy azokra, a kik neki a legdrágábbak. Különösen olyan családban, a melyikben már előfordult a tüdővósz, a gyermekeknek jó táplálása igen fontos dolog. A gyermekeknek igen jó tápszerük az egészséges tehén, kecske és juh teje és ezt nem kell tőlük sajnálni. Ártalmas foglalkozások, A gyenge tüdejü embereknek kerülniük kell az olyan foglalkozásokul, a hol a rossz levegőben, porban kell tartózkodni (ilyenek a bányászat, kőfaragás, kőrmve, ég, kályhásság, malom munka, dohánygyári munka, kalaposság, szabóság, pékség) vagy a hol nagy hideget vagy nagy meleget kell elszenvedni (üvegfúvás, gép- fűtés, vasúti szolgálat). A tüdővószre hajlandó embernek legjobb a szabadban való élet: földművelés, kertészsóg, mészárosság, hentesség. A nem neki való foglalkozás miatt sok olyan ember is tüdővészes lesz, a kinek nem is volt valami különös hajlandósága erre a betegségre. Ezért igen fontos, hogy az ártalmas munkával foglalkozók vigyázzanak magukra és igyekezzenek legalább szabad idejükben jó levegőben élni. Az i s z á к о s s á g. Tartózkodjanak különösen az iszákosságtól. Az iszákosok között nagy pusztítást tesz a tüdő vész és még az iszákosoknak a leszármazott is nagyon fenyegeti ez a betegség. Hogyan éljenek a tüdővószes betegek? A tüdővósz nem gyógyíthatatlan betegség, mint a hogy régebben gondolták. Hajókor hozzá fognak a gyógyításhoz, akkor a tüdővészes embert meg lehet menteni. A tüdővész gyógyításában nem az orvosság a fődolog, hanem a tüdővészesnek, hogy meggyógyuljon, jó levegőben kell tartózkodnia, jól kell táplálkoznia és kerülnie kell az olyan foglalkozását a mi neki árt. A tüdővészes embernek a rossz levegő valóságos méreg. Mindent meg kell tennie a mire csak képes, hogy jó levegőben élhessen. A városi levegő általában ártalmas beteg tüdejü embernek, de még a szabad levegő is lehet olyan, a mit ő nem bir el. így az olyan helyekről, a hol erős északi szél szokott funi, a tüdővészes ember meneküljön. Minthogy nem minden embernek van arra módja, hogy gyógyulás végett elhagyhassa az otthonát, azért igen szükséges az ilyen szegény betegek számára alkalmas vidéken olyan gyógyintézeteket állítani, a hol megerősödésükig tartózkodhassanak. A tüdővészes embereknek többnyire a gyomruk is gyenge, ezért a jó táplálkozás, a mire pedig nagy szükségük van, náluk nehezen megy. Könnyen emészthető, de erőt adó táplálékra van szükségük. Ezek között első helyen áll a tej azután következik a lius és ajó buzakenyér. Az ártalmas foglalkozásai, ha csak lehet, egészen hagyjon fel a tüdővészes és nézzen más kenyérkereset után. Vagy legalább pihenjen egyidőre, a inig megerősödik. Ha erre nincsen módja, forduljon segítségért embertársaihoz: nekik köteleségök megtenni azt a mivel egy szegény beteg embert talpra állítani és uj keresetképessé tenni lehet. Az egészséges embereknek kötelességük a betegeket segíteni; a beteg embernek pedig kötelessége arra ügyelni, hogy az ő betegsége ne tegyen mást is szerencsétlenné. A mit a tüdővészes beteg kiköhög és kiköp, abban van a betegség csirája. Ezért olyan helyen, a- hol emberek tartózkodnak, a tüdővészes betegnek nem szabad a padlóra vagy egyébüvé kiköpnie. A ki egészséges, az se mutasson ilyen rossz példát. A szerteszét köpködós úgy is igen utálatos, szégyenletes szokás. Az olyan helyeken, a hol sok ember megfordul, köpőedényket tesznek ki s máshová, mint ezekbe, nem szabad köpni. Az ilyen edényeknek a tartalmát azután vigyázva elássák, vagy olyan helyre öntik, a hol senki sem fór hozzá. Kinek-kinek a saját lakásán is legyen ilyen köpőedénye s a jó gazdasszony ne tűrje el, hogy az ő szobáját vagy konyháját valaki összeköpködje. Legyen is olyan tiszta az a szoba és konyha, hogy ilyen még csak eszébe se juthasson senkinek. Ez a tisztaság nem kerül pénzbe, csak gondosságba és az a jó háziasszonynak a legnagybb dicsérete. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1898. Nyomatott Práger Ferencznél. Hirdetések. Rendkívüli hatása fogcseppekl Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített kitűnő hatású 30--18 fogcseppekre, melyek még minden esetben a legmakacsabb fogfájást is, nem perczek vagy órák múlva, hanem rögtön megszüntették. Elf te M ára 25 te a készítő BencsikLajos gyógyszerésznél Szegeden. Továbbá Csincsák Béla úr gyógyszertárában HALASON. Dinnye eladás* Sxentpetery Sándor birtokosnál naponként friss eredeti Mar- SOVSZky-faj görög és sárga dinnye kapható. 1 — 2. Cseréhe Gservenka német-ajkú községben elfogadtatik egy iskolás gyermek. Fel világosi tássai szolgái Hóza István kéményseprő mester. 2049/1898. tk. szám. Árverési hirdetmény. A halasi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Faragó Anna Patyi . Alajosné és társa vógrehajtatóknak Busa E Mihály végrehajtást szenvedő elleni 100 frt és 600 frt tőkekövetelések és jár. iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. járásbíróság területén levő Majsa község határában fekvő a majsai 4614. sz. tjkvben foglalt: 1) 2452b. hrsz. marisi 4 hold 361 n. öl tanya földre 310 frt. 2) az 1660K hrsz. iparhegyi 505 n. öl szőllőre 162 írt. 3) a 2456^ hrsz. marisi 4 hold 1383 n. öl tanyaföldre 241 frt. 4) a 2450^ hrsz. marisi 1 hold 683 n. öl tanyaföldre 37 frt. 5) a 2451^ hrsz. tanya és 2 hold 196 n. öl marisi tanyaföldre 296 frt. 6) a 2239. hrsz. 651 n. öl halesri szőllőre 208 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi szeptember hó 15-ik napján d. e. 9 órakor Majsa község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiálltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának .10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-ón 3338. sz. a kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Halason, 1898. junius hó 28-án. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Patay, kir. aljárásbiró.
