Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

Augusztus 21.

íiius havában 125 ezer forintért Koritovszky Constantin Mora deKoritowo lengyel nemesnek, a kit a köznép azonnal megtett „lengyel királlyá, F. hó 18-án pedig árverés alá boesájtották a körül belől 2000 hold ingatlant, a mely árverésen 58,750 írtért Jerney Zoltán dorozsmai földbirtokos vette meg. Azt hisszük, hogy ezzel a sokat hányt-vetett ingatlan megtalálja végre állandó nyugodalmát, ha ugyan az árverés ellen — utó-ajánlatok nem adatnak be.

— Szekér Pál rendőr-kapitány Pozsony- megyébe utazott, nyolcz napi távolléte alatt a rendet Hodossy rendőr-fogalmazó fogja fen- tartaui.

— Az állatorvosi állásra újabban Farkas Sámuel és C s e u z Imre pályáztak. A négy pályázó közül három izraelita egy katholi- kus. Amint értesültünk, C sen z, a hajdu-do- rogi állatorvos mostani kerületében nagyon kedvelt orvos; — egyébként jász-kun-mármarosi, vérünkből való tehetséges fiatal ember. A választás a csütörtöki tisztújító széken történik.

— Szerdán két üteg tüzérség vonul át városunkon, ahol rövid pihenőt tartanak.

— A villamvilágitásnak magánlakásukba, vagy üzletükbe leendő bevezetésére lapunk zártáig 33 fél jelentkezett a városi mérnöki hivatalban. E 33 fél 204 lámpát jelentett be. Ez eredmény, tekintve, hogy eddig a kibo- csájtott ivek '/ъ része érkezett csak be, a legjobb reményekre jogosít s a kellő számú magán- fogyasztás által remélhetőleg biztosítva Ieend a villamvilágitás behozatala.

— A mezőrendőrök fizetésének kérdésében hozott múlt közgyűlése határozatot 70 képviselő megapellálta, kíváncsian várjuk a vármegye határozatát.

— (gyalog,- járóink javítása tekintetében üdvös intézkedést léptettek életbe, mellyel az edig használatban volt,, bibicz ugráltató„-k eltörlésével, földfeltöltéseket s rájuk padlókat alkalmaznak. Bizony jó is. ha eltűnnek azok a régi átjárók, melyek csak arra voltak alkalmasak, hogy nagy sárban bizonyosan lecsúszván róla az ember, jobban besározza magát, mintha a kocsi úton ment volna. Egyideiileg örömmel látjuk, hogy a magánosok is tömegesen csináltatják házaik előtt a téglajárókra.

— A cs. és kir. gyalogezred 2. zászló- alja, 2 napi pihenés után, 15-én reggeli V46 órakor hagyta el városunkat vig muzsikaszó mellett. Innen Mélykutra mentek, honnan Szabadkára mennek a nagy gyakorlatokra. Azt hisszük, hogy a derék hadfiak jól töltötték el nálunk a 2 napot, mert vigságban nem volt hiány.

— Az ev. ref. felsőbb leányiskola növendékei által e hó 21.-én d. u. 5 órakor rendezendő házi hangverseny, a ref. egyházi épület mellett levő intézeti helyiség zenetermében fog megtartatni. A meghívókból a hely megjelölése tévedésből kimaradván, annak e helyütt való tudatására fel kérettünk.

KÖZGAZDASÁG.

A szőlőmoly és szőlőiloncza irtása.

(Vége)

A hernyó eleinte piczi, sárgás-zöld, majdnem olyan, mint a levél színe, de egy-kót sárgás-zöld hernyó akad akkor is közte, feje és feje után következő első testszelvényének felső része fényes feketés-barna vagy fekete; hátán, az első testszelvény után következő testrészén, két hosz- szu sorban kis fehér, vagy zöldes pontocskákból piszkos-zöld, vagy vörhenyes szőrök erednek; testének alsó színe világos-zöld. Hosszúsága 30—40 miilim. igen élénk és fürge hernyó; legkisebb érintésre kiveti magát a fészkéből, úgy hogy azután a zöld lomb között nehéz rátalálni. Julius elején vagy néha valamivel későbben a karókon és tőkén, de sokszor a leveleken elhelyezett 12—14 miilim. hosszú, barna színű bábokból kikéi a lepke. Ez is éjjeli állat s a nappalt a levelek alsó felén meghúzódva tölti. Ez a lepke 10—15 miilim. hosszú, kiterjesztett szárnyakkal 20—25 miilim. széles és agyagszin sárga, de ez a szin igen sok színárnyalatú. Jellemző ezen állatra nézve, hogy felső szárnyán a tőnél egy folt és azután három harántsáv van mely a szárny alapszínéi mindig sötétebb színű. Ez a rész is azonban olyan változó, mint általában a pillének alapszinezete is.

KUN-HALAS.

Az este rajzó és ugyanakkor párzó pille petéit 10—20, legtöbször 50—60, de olykor 150—200 darabból álló csomóban a szőlőlével felső lapjára tojja. E petecsomó eleinte halványzöld, de kikeléskor feketós-szürke. A petékből kikelt hernyók kikelés után rögtön, a nélkül, hogy rágnának, elszélednek és alkalmas helyen, kivált akarókon és a tőke elváladozó kérge alatt, telelőre húzódnak, honnan azután jövő évben ismét a fakadó szőlőhajtásokra vándorolnak föl, hogy kártevésüket itt újból megkezdjék.

Ez a rovar — a szőlőiloncza — mint éppen honi eseteink mutatják, vidókenkint és kisebb-nagyobb időszakokban igen nagy károkat okoz, sőt ha csakugyan tömegesen mutatkozik — mint az éppen Magyarország déli részén a 80-as évek elején megtörtént — tönkre teheti az egesz termést is, miért is okvetetleniil szükséges, hogy kártételeinek gátat vessünk.

III. Minthogy a szőlőmoly és szőlőiloncza az ország legtöbb részén ez idő szerint még csak szórványosan fordulnak elő, legfőbb súly e két rovar hernyójának irtására fordítandó, egyrészt azért, mert az ilyen korban könnyen föltalálható s ugyancsak könnyen irtható is, s másrészt azért, mert ez az eljárás aránylag véve a legolcsóbb munkával, de egyúttal a legjobb sikerrel jár.

Addig, míg a moly hernyója (május elejétől junius közepe tájáig) a fürtön élősködik s ott a megrágott szőlővirágzat részeiből készített gubóiban ól, nem kell egyebet tenni, mint kötözés alkalmával a tőke virágzat-fürtje it egymásután végig megnézni s a kis hernyó fészkét leszedni. Minthogy pedig egyik-másik hernyófészek üres, azét nem kell a hernyót magát keresni, a mi hiábavaló időtöltéssel jár, hanem le kell szedni valamennyi gyanús fészket. Hogy a szedő munkások (legjobbak arra a munkásnők) szedés közben a fürtöket ne igen rongálják, czél ■ szerű, hs azok hernyó csiptetőkkel vannak fölszerelve. Ez a hernyó csiptető pedig házilag készíthető, a menüiben ahhoz csak 30—40 cm. bosszú és 3 miilim. vastag átmérőjű nyers (nem izzított) drótdarab szükséges, a melyet közepe táján egyszer vagy kétszer karika alakjává hajlítani, de úgy, hogy a drót két vége, mint a nagy U betű két szára egymással párhuzamosan álljon. Az igy készített csiptető két szárát azután kalapácsosai laposra kell kalapálni s a szétkalapált hegyét reszelővei egyenesre igazítani.

Hogy pedig a csiptető összeérő két lapos hegyével a hernyófészket jobban és biztosabban megfogni lehesen, jó, hogy ha ez a két hegye belülről érdes, mely érdességet neki szintén a reszelő élével lehet adni.

E csiptetővel azután az egyes hernyófó- szek a fürtnek nagy sérelme nélkül szedhető ki, és vagy megsemmisíthető kézzel, vagy — a ki munkásait ellenőrizni akarja — szedetheti azt fészkestől egy kis — vagy egy harmadnyira vízzel telt — edénybe legjobban : övre kötött be- főztes üvegbe. A munka eleinte, mig a munkások belejönnek a kellő gyakarlatba, lassú, de azután szaporán halad. Hol nagy a fertőzés, ott tanácsos, hogy 8—10 munkás után egy megbízható felvigyázó munkás menjen, a ki a munkát ellenőrzi s a hanyag munkást az elhagyoga- tott hernyók felszedésére utasítja.

IV. Ugyanúgy történjék a szőlőiloncza (Tortrix pilleuiana) nagyobb hernyójának szedése azzal, hogy miután ez a zöld hernyó igen fürge és a levél érintése után fészkéből legtöbbször hirtelen kiugrik, a munkás legyen figyelmes a hernyó ezen ugró tulajdonságára is. Miután ez a hernyó az egy kissé összesodrott levelekben ól, legjobb az ilyen levélrószt egyszerűen letépni és a hernyót összenyomni. E hernyó keresésénél figyelmeztetőül szolgáljon az, hogy a mely szőlőtőke levólzete igen meg van rágva (olyan, mintha jég érte volna), ott bizonyára meg van a szőlőiloncza hernyója is.

V. A szőlőmoly második nemzedéke a fürtöt bántja és pedig körülbelül julius elejétől augusztus közepe tájáig, esetleg még szeptember elejéig: egyes példányok akadnak ilyenkor is. Itt is csak a kézzel való szedetés tanácsos és pedig úgy, hogy a hernyó-csiptetőt itt egy kis, de hosszú ágú olló helyettesíti; ezzel le kell vágni a fertőzött (rodhadó) fürtrószt, hogy igy azzal eltávolitsuk a hernyót s megakadályozzuk a fiirt további rodhadását. A levágott fürtrészeket pegig egy mélyebb edénybe kell összegyűjteni s azután vagy forró vízben megsemmisíteni, vagy trágyalóbe fojtani.

Hala?, 1898. Nyomatott Práger Fereneznél.

1898.

VI. Minthogy pedig egyik-másik helyen a hernyók egy része mégis kikerülheti a szedő munkások kezét, s azok telelés végett már augusztus vége felé, vagy az időjáráshoz képest későbben is a töke alsó kérges részére, vagy a karokra húzódnak, szükséges, hogy a hernyó itt is irtassák. Ez történhetik őszszel és folytatáskó- pen tavaszszal; őszszel a betakarásig, tavaszszal a bontás és esetleg metszés után márczius végéig. Az irtás itt következőkép történjék. A munkás a tőke alsó részéről a kérget előbb lehántja és összeszedi; a tökét azután kisebb drótkefével ledörzsöli, hogy igy az ott meghúzódott hernyókat (s október közepe után) esetleg már bábokat megsemmisítse. Minthogy azonban a hernyó a régibb csapokba is belehuzódhatik és ezek a csapok nem egykönnyen távolíthatók el: ezeket a csapatokat úgy kell megtisztítani, hogy azok belébe egy hegyes dróttal (árral) a munkás egyszer-kétszer beleszur s a rovart igy megsemmisíti.

Ha pedig a karók igen repedósesek, vagy rajtuk marad az illető fa kérge is, úgy megtisztítandó azok is; s jövőre nézve legczélszerübb csak sima karót alkalmazni s a régi kérges karókat fokozatosan ilyenekkel fölcserólni, mert nem ok nélkül való kifogás az, hogy a régi homoki, u. n. „gyalogszőlők„-ben, hol karó nem volt, nem volt szőlőmoly sem. Itt a hernyó telelőre mindig a tőke nyakára és régi csapok közé húzódott, de ezeket télire betakarták s akkor annyi pusztait a hernyóból, hogy alig maradt belőle valami, azaz kártókonynyá nem igen vált. Most azonban, hogy minden valamire való szőlőben van karó is, a moly hernyók azokban is telelnek át, ezekből fertőzik újból és egyre tömegesebben a fejlődő szőlőt. S ez oknál fogva tehát nagy figyelem fordítandó a karók tisztántartására még akor is, ha azok simák. Vaskaró vagy drótmívelós ilyen szempontból véve minden esetre a fakarónál jobb volna.

Ennyiből áll az összes irtóeljárás, a mely ez idő szerint gondosan és általánosan alkalmazva lehetővé teszi, hogy úgy a szőlőmoly, mint a szőlőiloncza kártétele meggátoltassák.

A fertőzött virágzatnak és fürtöknek különféle anyagokkal való permetezése, a rajzó molyok ellen való tüzelés és lámpások alkalmazása eddigelé még nem adott teljesen kielégítő eredményt s igy mellőzendő.

Legjobb eredménye és általánosan jó hatása azonban csak akkor lesz meg a védekező eljárásnak, ha azt az érdekelt birtokosok mindnyájan és egyöntetűen hajtják végre.

M. kir. áll. Rovartani állomás.

Dr. Hennán Ferenc,

felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Hirdetések.

2064/1898. tk. szám.

Árverési hirdetmény.

A halasi kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a halasi takarékpénztár vógrehajtatónak Péter János végrehajtást szenvedő elleni 1080 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. járásbíróság területén levő Halas város határában fekvő a halasi 8498. sz. tjkvben A alatt foglalt 3042 hrsz. 2 h. 800 □ öl szőllő szántóra az árverést 780 írtban és a 3061 hrsz. 2 hold szőllő szántóra az árverést 492 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi szeptember hó 17-ik napján d. e. 9 órakor a halasi kir. járásbíróságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-ón 3333. sz. a kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Halason, 1898. junius hó 30-án.

A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság.

Patay, kir. aljárásbiró.