Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

Augusztus 21. KUN-HALAS. 1898. Való, hogy a gázviiágitás olcsóbb, mint a tervezett villamvilágitás, de köztekintetekből, je­lentékeny veszélyességénél fogva, a villam világí­tással szemben versenyképessége kétséges leven, a közérdek szempontjából teljesen indokoltnak látjuk azon anyagi áldozatot, mely a villamvilá­gitás tökéletesebb s minden kívánalmat teljesen kielégítő berendezését óhajtja biztosítani a kö­zönség részére. Oly általános szükség ez, mely­nek érzetében minden hatóság, minden modern intézmény készséggel hozza meg a z„áldozac“-ot, mely azonban a biztonság és minden egyéb jo­gos követelmény kielégítése által dúsan kama­toz s mint ilyen, anyagi áldozatnak aligha tekint­hető. Sokan lesznek, kik kétkedő mosolylyal fo­gadják azon, látszólag absurd állításunkat, hogy a nálunk jelenleg alkalmazott petró 1 eumvi 1 ágitás oly fényűzése városunk közönségének, melylyel szemben az indokolatlanul félt „drága“ villam­világitás a legjózanabb s minden tekintetben üdvös takarékosságnak tekintendő. Mellőzve azon számos hátrányok részletezését, melyek összege oly kívánatossá teszi jelenlegi közvilágításunk javítását, a következőkben számszerűleg is bebi- zonyitandjuk ezen állításunk helyességét, kimu­tatva, miszerint e javítás, vagy átalakítás által nem anyagi áldozat, de megtakarítás eszközöl­hető városunk háztartásában s több kiadásról csupán akkor lehet szó, ha közvilágításunk há­lózatát kiterjeszteni kívánjuk. — S. — (Folytatás.) Országos központi hitel- szövetkezet. Törvényhozásunk, a gazdasági és ipari szövetkezetekről alkotott 1898. 23. törvónyczik- kel az egész országra nézve szervezni kívánta a külömböző czimii s elnevezésű szövetkezetek ügyét, törvényhozásilag egységes reális keretek közé foglalni czélozza a befektetett tőke haszno­sítását s megvédeni akarja a hiteligényeket hu­mánus sez észszerű korlátok közé vonva azok ki­elégítését. Alig található fel törvényhozó testületünk utóbbi alkotásai közül sikeresebb ennél, mert országos közgazdasági ezéljánál fogva kizárólag a vagyonnak védelmére és a jogosult hiteligények kielégí­tésére létesült. Azon kiváló intézkedéseivel — hogy a gazdasági és ipari szövetkezetek ügyének előmoz­dítására s hiteligényeinek kielégítésére az állam- kincstár jelentékeny alapítványi hozzájárulásával Budapesten „Központi hitelszövetkezet“ létesí­tését rendeli és ugyanezen központi hitelszövet­kezetet, mint a kötelékébe rendes tago­kul belépő gazdasági és ipari hitelszövetkezeteket jelentékeny állami kedvezményekben részesíti — sikeresen oldja meg azon társadalmi feladatot, melynek családi összeköttetéseik által létesített és hiva­talra vágyó, dédelgetett csoportjának konczlesők érdekében országszerte fentartott szövetkezetek kívánatos felbomlására, avagy tisztult légkörbe való újjá ébredésre kell vezetnie. Eléggé nem méltányolható intézkedése a törvénynek, hogy a létesítendő orsz. központi hitelszövetkezeteket tulnyomólag a nagyközön­ség hozzájárulásával kívánja létesíteni s a jövő­ben elraaradhatlan üzleti nyereményben része­síteni. Ebből látható, hogy a hitelszövetkezetek szerves egységesítése által nem kincstári mono­póliumot alkotni, hanem csupán az állam köteles felügyeleti jogát közvetlenebbül gyakoroltatni a közérdek szempontjából a magán- és közvagyon tiszta kezelését biztosíttatni kívánta. A gazdasági és iparszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-czikkben nyert megbízatása folytán a pénzügyminiszter az „orsz. közp. hitel- szövetkezet“ alapítványi üzletrészeire a n у i 1- vános aláírást megnyitotta, az erre vonatkozó aláírási felhívást valamennyi állami pénztárnak megküldötte. Az e tárgyban kibocsájtott felhívás igy szól : A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. törvényczikk 48. §-a az e törvény alapján keletkezett vagy átalakult gaz­dasági és ipari hitelszövetkezetek ügyének előmozdítására és hiteligényei kielégítésére Budapesten országos központi hitelszövetkezet felállítását rendeli el. Hogy az a nagy közgazdasági czól és társadalmi feladat, a mely a szövetkezeti ügy országos szervezésében áll, a törvényhozás szán­déka szerint mielőbb a gyakorlati megvalósulás útjára tereltessók, a törvény mielőbb végrehaj­tandó és az országos központi hitelszövetkezet késedelem nélkül megalakítandó. A megalakítandó központi intézet sikeres működését tetemesen előmozdítja az, ha ez az intézet mindjárt lótesiilésekor tetemes és orszá­gos jellegéhez méltó alaptőke fölött rendelkezik. Ennek lehetővé-tétele végett, egyrészről a törvényadta felhatalmazással, annak egész terje­delmében élni és a magyar királyi államkincstár nevében egy-millió korona alapítványi üzletrészt jegyezni szándékom, másrészről módját kívá­nom adni annak, hogy az országnak a törvényho­zás szándékát méltányló"közönsége az alakítandó országos intézet lótesitósónól a maga részét kivegye. Az 1898. évi törvényczikk 66. §-a szerint alakítandó országos központi szövetkezet ala­pítványi üzletrészeire a nyilvános aláírást ezen­nel megnyitom. Egy alapítvány üzletrész a törvényben megállapitot legkisebb összegre 1.000, szóval ezer koronára szól. Az 1898. évi XXIII. törvényezikknek az alapitó tagok jogviszonyaira vonatkozó rendelke­zéseiből tájékozásul a következőket említem. 1. Az alapitó tagok a központi hitelszövet­kezet kötelezettségeire csak alapítványi üzlet­részeik erejéig felelősek: másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerü visszafizetését s a nyereségből legfeljebb négy (4) százalék évi osztalék kiszol­gáltatását követelhetik. Szavzati jogukat és gyakorlásának módját az alapszabályok fogják meghatározni. Az általuk jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetésével tagságuk megszűnik. 2. A központi hitelszövetkezet tiszta nye­reségéből első sorban tiz (10) százalék a tarta­lékalapra, további (10) százalék a kötvények külön biztosítéki alapjára, a fenmaradó összeg az alapítványi üzletrészek osztalékára és ennek fedezése után a szövetkezeti üzletrészek oszta­lékára fordítandó. A maradók a tartalékalap és külön biztosítéki alap között a közgyűlés által megállapítandó arányban osztandó meg. 8. A központi hitelszövetkezet igazgatósá­gának tizenkét tagja közül az alapitó tagok, a m. kir. államkincstár ide nem értve, négy tagot választanak az alapszabályokban meghatá­rozott időre. Jegyzéseket elfogadnak: Budapesten a magyar kir. központi állampénztár, a budapesti m. kir. állampénztár (IX. Fővámház), Zágrábban a m. kir. állampénztár, végül egyebütt, a ma­gyar korona országai egész területen, a királyi adóhivatalok. A jegyzés alkalmával minden alapítványi üzletrész 20°/0-a, azaz kétszáz (200) korona készpénzben a jegyzést elfogadó állampénztár vagy hivatal által kiálitandó elismervény ellené­ben befizetendő. Az alapítványi üzletrészek többi részének mikor és mily részletekben leendő befizetését az alakuló közgyűlés fogja meghatározni. A most megnyitott aláírás a folyó év ok­tóber havának lo-ével le fog záratni s az alakuló közgyűlés lehetőleg még a folyó óv októberében megtartatni. Az alapítókat az alakuló közgyű­lésre hirdetmény utján fogom meghívni. Budapest, 1898. évi augusztus hó 1. Lu­kács L á s z 1 ó s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Az idézett 1898. évi 23. t.-cz. 49. §-a ér­telmében az orsz. közp. hitelszövetkezet tagja lehet. 1. Alapitó, vagyis oly tag, ki a közp. hitel- szövetkezet alaptőkéjéhez egy vagy több alapít­ványi üzletrészei, (1000 korona) járul, (vagyis minden nagykorú magyar állampolgár, község és jogi testület. 2. Bendes tag, vagyis oly gazdasági és ipari hitelszövetkezet, mely a jelen törvény ren­delkezéseinek megfelel és a közp. hitelszövet­kezetbe belép. A miniszter felhívásából — bár a létesí­tendő közp. intézet alapszabályai majd csak a megalakulás utáni természetes időrendben fog­nak megalkottatni, — már is érthető, hogy a törvényhozásnak az 1898. évi 23. törvónyczikk- ben kifejezett intentiója fog az alapszabályokban ótetet nyerni s igy a közp. hitelintézet — jövőre kiható áldásos intézményének — országosan érvényesülendő szabályozó ereje joggal várható. Épen ez okból alig látszik fenforogni an­nak szüksége, hogy a töke urait, helybeli és környékbeli hitelintézeteinket városunk ható­ságát alapítókul való belépésre különösen is buzdítani kellene; hiszen ők azok, kik a gazda­sági és ipari érdekek előmozdítására hivatottak és képesítettek — s amidőn a most m á r minden tényező által megsziv- lendő állami érdeknek teendő szol­gálat mellett egyóni-és testületi-előnyök biztosí­tása kapcsán sorakozhatnak a legidőszerűbb intézmény megalapítói közé, bizton remélhető, hogy alapítványi üzletrészeik aláírásával a tör­vényhozás szándékának megvalósulását teljes erővel támogatni sietnek. — G. — HIRE К. — Augusztus 18-át — Ő Felsége szü­letés napját — ez évben is megünnepelte váro­sunk. A templomokban ünnepélyes isten-tiszte­letek tartattak, melyeken a közhatóságok testü­letileg vettek részt, a középületek pedig felvol­tak lobogózva. — Gyászrovat. Súlyos csapás érte Sza- bóky Károly hírneves kalocsai ügyvédet, — felesége: szül. SzinnakMária f. hó 14-éneste 10 órakor 49 éves korában, boldog házasságának 24-ik évében hosszú betegeskedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után kínos senvedó- sek után meghalt. Holttestét f. hó 16-án d. u. 3 órakor temették el a kalocsai róni. kath. temető­ben levő családi sírboltba, leikéért pedig az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 17-ón reggel 7 órakor volt az érseki székesegyházban. Kilenez árva siratja a páratlan édes anyát. — A felsőbb leányiskola volt növendékei közreműködésével, zenetanára ma délután 5 órakor a zeneterem további felszerelése javára nyilvános hangversenyt rendez. M ú s о r. 1. „Egyveleg.“ Fauszt operából. Ch. Gounodtól 4 kézre, zongorára. Előadják: Fridrich Gizella és Brancs Ida. 2. „Az erdei madár.“ Lógó Vilmostól. Előadja zongorán: Bergl Aranka 3. „Scherzino.“ Handrock Gyulá­tól. Előadja zongorán : Berki Jolánka. 4. „Csip­kerózsák.“ Hummel I. E.-től 4. kézre. Előadják zongorán : Andrasofszki Anna és Berki Jolánka. 5. „Dal.“ Schuberth Ferencztől. Hegedűn játsza Fridrich Lajos,zongorán kíséri Fridrich Gizella. 6. „Cisz-moll.“ Szonáta, Haydn I.-től. Zongorán Előadja: Brancs Ida. 7. „Tündérek.“ Concert- Etude Kullak Ferencztől, Zongorán előadja: Fridrich Gizella. 8. „Polka de la reiné.“ Baff I.-től. Zongorán előadja: Bergl Ernő. 9. „Áb­ránd.“ Schuhmanntól. Zongorán előadja: Békés Gyula ur. 10. „Spanyoltáncz.“ Moszkovszky-től 2 zongorára 4 kézre. Előadják: Békés Gyula és Bergl Ernő. 11. „A varázs fuvola.“ Nyitány Mozartéi, 2 zongorára 8 kézre. Előadják: Frid­rich Gizella, Brancs Ida, Bergl Aranka, Békés Gyula. — Az ifjúság körében mozgalom in­dult meg egy nagyobb szabású tánozmulatság rendezése tárgyában, mely az alkalommal volna tartandó, a mikor a nagy hadgyakorlatokról visszatérő s útjukban városunkat is érintő csapa­tok nálunk 2 napi pihenőt tartanak. Mivel — úgy halljuk — a hazatérő csapatoknak mintegy 150 tisztje fog városunkban időzni, azt hisszük, hogy jó kedv és tánezosokban nem lenne hiány. •— A Villamvilágitás érdekében, a vá­rosi mérnöki hivatal a hót folyamán kibocsátotta az adat szerezhetés végett a magánosokhoz inté­zett felhívásokat a villamos lángok előjegyzése iránt. Mihelyt az adatok együtt lesznek, a vállal­kozni szándékozó villamos gyár beadja ajánlatát a városi tanácshoz. Nagyon óhajtandó lenne, ha szükséges adatokat az érdekeltek minél előbb beadnák, hogy igy már esetleg a legközelebb jövőben teljesítve lásuk régi óhajunkat — a vil lám világítást, mely kihozna minket is végre — valahára a legsötétebb Afrikából. Az ügy ólén állóknak pedig kitartást és sikeres munkát kívá­nunk. — A pirtöi Kolozsváry-fclc uradalom, gyors egymásutánban cseréli gazdáit. Alig két évvel ezelőtt vette Nyilassy, aki később „Pirtó örökös ura“ czimet nyert, 100 ezer írtért, de őt a hitelezők szorongatván, tovább adta ez év ju-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom