Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-11-28 / 13. szám
Első évfolyam. 13. szám. Kun-Halas, 1897. November 28. KUN-HALAS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kossuth-uteza. Megjeleli minden vasárnap. TÁRSADALMI HETILAP HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 írt, fél évre 2 írt 50 kr., 3 hóra 1 frt 25 kr. Nyilttér: 3 hasábos petit sor 10 kr. A kaszinó. Hamiinczöt évi zsellérkedés után a limit héten végre saját házába költözött a kaszinó. Impozáns épület, okos beosztás, kényelmes helyiségek, tágas nagyterem, világos ablakok, állandó jó levegőt biztositó szellőztető készülék, — mindezek alkalmasak arra, hogy a tagoknak az uj helyiségben való tartózkodást mentői kellemesebbé tegyék. És különösen az tölthet el bennünket jól eső érzéssel, ha összehasonlítjuk mostani helyünket a régivel, hol a füstös falak, a le-lchárnló vakolat, szúette padló, rozoga bútor, és a legtöbbször tűrhetetlen atmoszféra épen nem adtak u r i szint az úri kaszinónak. Reméljük, hogy az uj házba uj élet, uj felfogás is költözik! A kaszinó a város egész társadalmi életének központja. A társas élet kellemessé tételére szolgáló mozgalmak indítása; a tagok nemesebb szórakoztatásáról való gondoskodás; a helyi és országos érdekű dolgoknak szenvedély nélkül történő megvitatása; a város előhaladására ezélzó lépések meg✓ -A beszólásé; a tudomány, művészet, ipar vagy gazdászat terén előforduló újításoknak. a világ nagy eseményeinek ismertetése ; — mindezek a dolgok az úri kaszinó nemes feladatához tartoznak. Közérdekű, tanulságos vagy mulattató dolgokról időnként felolvasások vagy szabad előadások 1 tartása nagyon alkalmas a közönség nemesebb szórakoztatására. A város életére fontos valamely teendő megbeszélése a kaszinó értekezletén kétségtelen nyomatékkai bírna illetékes helyen annál az erkölcsi súlynál fogva, melyet a kaszinó tekintélye ad. — Városunk távol élő jeles fiaival is fenntarthatná a kaszinó a kontaktust. Egyszer-máskor meghívhatná őket, hogy járuljanak hozzá tudásukkal és tapasztalásaikkal a mi tanításunkhoz, látkörünk szélesítéséhez és ismereteink gyarapításához, A jótékonyság gyakorlása. és az emberbaráti kötelességek teljesítése is hatékonyabban történhetik a kaszinó közvetítésével, mintha csak a magánkönyör’ületesség juttatja fölösleges filléreit a segélyre szorulóknak, minden rendszer és czéltudatosság nélkül, i A s p о i' t különböző nemeit űzőknek tömörítése, vagyis saját égisze alatt egy sport-egylet alakítása szerintünk szintén a kaszinó egyik szép feladatát képezné. A vezetőségnek áll kötelességében módját ejteni annak, hogy a kaszinó a rá háruló feladatokat teljesíthesse czélját megvalósíthassa, és a hozzá méltán fűzött várakozásoknak és reményeknek megfeleljen. Nem is kellene tulajdonképen újításokat eszközölni, csak vissza kellene térnünk a kaszinó élete első és második évtizedének tradiczióihoz. Amikor minden közkérdés megvitatásának első helye a kaszinó volt. — amikor nem volt olyan nevezetes esemény (sem politikai, sem tudományos, ,scm művészeti, sem gazdászati téren), melynek hullámai kaszinónkat érintetlenül hagyták volna, — és amikor a tagok nemes versenyre keltek egymással, hogy ki nyújtson többet a társadalom élénkítésére, mulat- tatására, szórakoztatására. Igazságtalanság volna tagadni, hogy abban a régi jó világban azért voltak az emberek sokkal idealisabb gondolkozásnak és azért szentelhettek kokkal több időt és erőt a közönségnek, mert aránytalanul könnyebb volt a megélhetés, kevesebb gonddal, teherrel és fáradsággal járt a mindennapi élet. Valamint azt sem szabad tagadnunk, hogy régente azok a mulatságok, melyek időnként összehozták a kaszinói tagokat, j sokkal kevésbbé voltak financziális szempontból is terhesek, mint ma a hasonló fajtájú vigasságok. Még egy harmadik momentumot Is föl kell említenünk, mely városunk társas életére nincs minden kihatás nélkül : a város és egyház között folyt harezot értjük. mely annyira-mennyire befejeződött ugyan, de utóhatása még mindig érzik. Mindeme körülmények daczára is élénkebb, barátságosabb és úgyszólván disztingváltabb lehetné a kaszinói élet. Törekednünk is keli. hogy azzá legyen. Az egymással való érintkezésre az emberek rá vannak utalva; azon kell lennünk, hogy ez az egymással való érintkezés minél kellemesebb és minél tanulságosabb legyen önmagunkra és társainkra nézve. Ha ezt a kaszinó kebelében elértük, a kaszinó is elérte czélját. I * E hó 20-án este barátságos lakomára gyűltek egybe a kaszinó tagjai közül vagy ütvenen, hogy az uj helyiséget, saját otthonukat felavassák. — A minden tekintetben kitünően sikerült mulatságon ott voltak .... a kaszinó tagjai közül sokan, hiányoztak is sokan, de a kiket külö-. nős öröm és gyönyörűség volt látnom,, ott volt nyolez előkelő, tisztes, patriarchális, ősz alak, közéletünk jelesei, a kaszinónak 1862-ben alapi tói. Hogy eljöttek a mulatságra, ezért elismeréssel és hálával kell nekik adóznunk; de hogy ott jól is érezték magukat és a többi tagokkal versenyt adomáztak és koczingattak, ez annak a bizonysága, hogy hiába járt el az idő fölöttük, fiatalok maradtak ők szívben és lélekben ! Hadd álljon itt a nyolez úr neve: id. Tóth János, Vári Szabó István, dr. Pa r- k a s I m r e, Z s e n у M ó rí id. G a á 1 Lajos, G a á 1 E n d r e, dr. Dobó Menyhért és M arti и у József. — Isten éltesse őket! Bizonyos jóltevő melegség áradt szót a szivekben, öröm és boldogság sugárzott a szemekből, viharos lelkesedés hangja kelt az ajkakon, mikor id. Tóth János elnök ajnegin- dultságtól remegő hangon befejezte üdvözlő fel- köszöntőjét, Mindenki érezte, hogy az egylet, életében forduló ponthoz értünk, és a beszéd alatti áll itatós csendet, zúgó „éljen“-zés váltotta fel. midőn az elnök az uj otthonban Isten áldását kérte a kaszinóra és annak tagjaira. Id. G a á 1 L aj о s megemlékezett a halasi takarékpéntárról, mely bőkezűségével és nagylelkűségével (t. i. egy nagyobb törlesztéses kölcsönt adott minden haszon nélkül az egyesületnek,) lehetővé tette a kaszinó épületének létrejöttét, és a kaszinó és takarékpénztár elnökeire (id. Tóth Jánosra és Vári Szabó Istvánra) ürítette a poharát, azt kivánva nekik, hogy addig éljenek boldogan, megelégedetten, erőben, egészségben, mig a kaszinó (50 éves) törlesztéses kölcsönét vissza nem fizeti. Dr. Her m á n F e r e n c z (bocsássa meg indiszkróeziómat, de a történeti hűség kedvéért kénytelen vagyok őt is kiszörkeszteni!) Isten, haza, király és szabadság eszméit fejtegette, és egy lelkes apotheózis után a tagokat éltette. G a á 1 Endre a kaszinó ezéljáról és feladatairól beszélt. Felköszöntőket mondtak még dr. D о b ó M e n у h é r t, 0 r b á n Gyula, Kova cs К á г о ly, M dl n á r M i li á Ív, dr. H ofmeisterJuda... de ki győzné mind valamennyit felsorolni, a szelíd és kevésbé szelíd tósztok elkövetőit. Elég az hozzá, hogy a mulatság, melyen a jókedv fokozásához a pompás vacsora, kitűnő bor és jó muzsika is hozzájárult, (hogy is szokták csak mondani?) a hajnali órákban ért véget. A haruspexok egyike azt jósolta, hogy az uj kaszinó a legjobb auspiciumok közt nyúlt meg. Hogy az auspiciumok beváljanak, őszintén kívánja augur.
