Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)

1897-11-28 / 13. szám

November 28.

)

К U N - H A L A S.

1897.

Városi képviseleti közgyűlés.

Városunk képviselő testületé f. hó 20-án rendkívüli közgyűlést tartott, mely minden izgalomtól menten, a legsimábban folyt le. — A tárgysorozat '12 rendbeli tárgyát teljes higgadtsággal, komoly méltósággal tárgyalták le a szép számmal megjelent városi képviselők, kiknek soraiban azonban ez alkalommal is sajnosai] nélkülöztük városunk értelmiségének azon tagjait, kiknek, mint a város ügyeinek intézésében irányt adui hivatott tényezőknek, mindenkor hivatásuk s nemes feladatuk lenne a kárhozatos passivitás terét elhagyva, minden alkalommal az activitás terén is kifejtéin erőiket s érvényesíteni befolyásukat.

A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számol lie tudósitónk :

Elnöklő polgármester a közgyűlést, fél 10 órakor megnyitván, üdvözli a megjelent képviselőket.

A tárgysorazat első tárgyát képezi a m. kir. pénzügyminiszter rendelnie, melyben tudatja a város közönségével, hogy az 1896. évi leszámolás eredménye szerint, az itahnérési jövedékből Halas város közönségét megillető részesedési összeget 116 irtot, a kir. adóhivatalnál folyóvá tette. — A leirat tudomásul vétetik s .a 116 frt a közpénztárba bevételűi utalványoztatik.

2- ik tárgy : a vármegyei törvényhatósági bizottság által alkotott s a mezőrendőri törvény folytán szükségessé vált szabályrendelet s az minek következtében a város közönsége által a birtokhatárok megjelölésére vonatkozó intézkedés. — A szabályrendelet tudomásul vétetik s a birtokhatárok megjelölése tárgyában határoztatik, hogy minden birtokos, kinek földbirtoka észak- déli irányban fekszik, a keleti, a kinek birtoka pedig keíet-nyugoti irányban terjed, az északi birtokhatárt köteles határjelekkel megjelölni.

3- ilc tárgy: a város tulajdonát képező fehértói erdőben levő üres területek befásifására vonatkozólag, a m. kir. erdofeliigyelősóg javaslata, illetőleg megkeresése, megfelelő intézkedés végett s ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági bizottság javaslata. — A javaslat alapján határozatiig kirnondatik. hogy a rendelkezésre álló összes területek kisebb részletekben fásítási kötelezettséggel s két évi díjtalan használat jogával, az erre vállalkozóknak rendelkezésére bo- csájtatnak.

Elénk eszmecsere tárgyát képezte a 4-ik tárgy; a vármegyei gazdasági egyesület átirata, illetve értesítése, mely szerint a város közönsége által kezelése alá bocsájtott minta-kertet, tekintettel a lefolyt évek anyagi veszteségeire, melyek következtében a jövőben szükséges kezelési költségek fedezésére megfelelő fedezettel úrin rendelkezik, szerződésszerű jogával élve 1897. decz. 31-én a városi közönség rendelkezésére bocsájtja, de kéri. hogy nagyobb Összegű befektetései ellenértéke fejében, az általa telepített lOhold új szőlő további 12 évre kezelése alatt hagyassák s a szőlő-telepen a szükséges épületek felállittassanak. Az e tárgyban megelőzőleg folyt- tárgyalások s a kertészeti bizottság javaslata alapján dr Babó Mihály főjegyző. Szekér Pál rkapitány, Kúti Szabó Imre, Gyulai István, Nagy Pál Sándor és Szabados Balázs felszólalásai után szavazás útján, túlnyomó többséggel határozatul kirnondatik, hogy a minta-kertet, tekintettel arra, hogy oktatási cxélokra a város faiskolát különben is köteles lenne fentartani, a város közönsége a vmegyei gazd. egylettől saját kezelésére,, leltár mellett 1897. decz. 31-én átveszi, az újonnan telepitett szőlőt további 10 évre a gazd. egylet kezelésében hagyja oly fel-' tétellel, hogy a szükséges épületeket a gazd. egylet saját költségén építtesse fel s a 10 óv lejártával minden kártalanítás, illetve megtérítés nélkül, jó karban a város közönségének átadja ; a gazd. egylet alkalmazottai részére csupán egy évi alkalmazás biztosittatik a város közönsége részéről, azontúl a szabad rendelkezési jog fen- tartatik.

5- ik tárgyul a rendőrkapitány által а к fi I - rendőrség szervezetére vonatkozó szabályrendelet tervezet került a képviselő testület elé, mely egyhangúlag elfogadtatott oly módosítással, hogy az alkalmazandó rendőri közegek életkora csupán a 24 óv betöltésére korlátoztatik s hogy rendszerváltozás esetén a közegek alkalmazása megszűnik.

6- ik tárgy: a fehértói tuskés-földek haszonbérbe adása tárgyában megtartott árverésről szóló jelentés. — Az árverést nem hagyták jóvá

s a fehértói földek haszonbérbe adasára.jövő év tavaszán uj árverés megkísérlése rendeltetik el.

7- jk tárgy: a szegzárdi m. kir. selyem- tenyésztési felügyelőség megkeresése eperfaiskola'lótesithetésére 2—3 hold földnek díjtalan átengedése iránt. — Gyulai István ellenző, Szabados Balázs pártoló felszólalása után 2 hold terület átengedtetni rendeltetik oly feltétellel, hogy a csemeték csupán a város közönsége szükségletének kielégítésére használtassanak fel.

8- ik tárgy: Halász 1). Feroncz és több társának kérelme a helybeli rém. kath. felekezeti iskolának a községi iskolák közé történendő átvétele iránt. — Dr. Babó Mihály főjegyző lendületes szép beszéde után az izgalmasnak Ígérkezett tárgyban Sándor Imre ügyvéd indítványa ellenére, ki a tárgynak a napirendről le-' vételét kívánja, a tanácsi javaslat figyelembe vételével I)r..Babé Mihály indítványára határozatba megy, hogy a vmegyei közigazgatási bizottság felkéressék, miszerint megbízottja,- a kir. tanfelügyelő utján kérdezze meg a róni. kath. hitközség adófizető polgárait, vájjon óhajtják-e iskolájuk felekezeti jellegét megszüntetni ? —

E határozat, illetve intézkedés ellen Véber István r. kijtb. plébános a képviselőtestület szino elölt felebbezóst jelentett be.

9- ik tárgy: a kőzs. iskolaszék tágjainak megválasztása. Megválasztattak: Vári Szabó István, Kolozsvárv Kiss István. Tóth János, I)r. Farkas Imre, Dr. Babó Mihály, Valamányi Sándor, id. Gál István, Кuti Szabó Imre, ilj. Gál Lajos. Tegzes Ignác/,, Tnróczy István. Dr. Dobó Menyhért. Bibó György, Halász I). Ferencz, Szánta,у István, Berki Antal. Kolozsváry Kiss Sándor, Stiinákovits István, Szabii László, Mészöly István, Kovács Károly, Török Elek. Vajmi Sándor, Muss Benő, Sándor Imre, Gál Endre,. Szekér Pál. Nagy Pál Sándor, Molnár Mihály, Török István, Dr. Hofmeister Juda, Kovács József, Babó János, Király Gy. Balázs. Skultéty Bertalan. Csonka B. Ferencz, Gyulai István, Szalui Sándor, Kaszás Lajos, Bodiesi Béni, Halász Sándor, Vida Lajos. Hivatalból tagok : Szilady Áron ev. ref. lelkész, Véber István plébános, izraelita lelkész, Szalay Zsig- mond községi iskolai igazgató, Dr. Dobozy István főorvos és a kőzs. iskolai tanító testület által választandó 2 tag.

10- ik tárgy: a községi iskolapénztár 1896 ik évi számadása jóváhagyólag tudomásul vétetik.

11- ik tárgy : Csefregi István áltál a vásártérből átengedtetni kórt területre vonatkozólag a korábbi közgyűlési határozattal jóváhagyás végett bemutattatni kívánt s ez alkalommal bomufatott építési tervek jóváhagyatnak s azok alapján a korábban már megállapított feltételek mellett a haszonbéri szerződés megköttetni rendeltetik.

12- ik tárgy: Dr. Babó Mihály főjegyző az ügy sürgősségénél fogva, jóllehet a jelen közgyűlés tárgyául indítványa kitűzve nem lett, a közgyűlés beleegyezésével kéri. hogy a város közönsége érdekében mondja ki kívánatosnak a képviselőtestület, miszerint a törvényhatósági bizottság halasi tagjai a f. hó 29-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlésen részt j venni s ott oda hatni szíveskedjenek, hogy а I inajsa-bajai helyiérdekű vasútnak a vármegye közönsége által leendő megfelelő segélyezése biztosíttassák, esetleg e tárgyban az illetékes helyeken kiildöttségileg megjelenni s kérelmezni ne terheltessenek. — Az-indítvány, mint

a város vitális érdekeit közelről érdeklő, egyhangúlag elfogadtatik.

Ezzel a közgyűlés a tárgysorozat kimerültével Vári Szabó István elnöklő polgármester által bezáratott.

A 10 szobor ünnepe.

0 felségé a király, f. évi szeptember 25-én kelt iratával tudvalevőleg elrendelte, hogy a magyar történet és irodalom fiz jelesének, Budapest fővárosJerein, a királyi udvartartás költségeire szobrok állíttassanak. Ez országszerte nagy lelkesedéssel fogadott legfelsőbb elhatározás arra indította a közokt. minisztert, hogy rendeletét intézzen az ország összes középiskoláihoz a végből, hogy a királyi tény megünneplésére iskolai ünnepek rendeztessonek; hogy annak jelentősége a tanuló ifjúság leikébe mennél mélyebben bevésődjék. A helybeli főgymna- sium e hó 25-én, d. e. tartotta meg ez ünnepet az intézet rajztermében. Jelen voltak ott ez alkalommal az igazgató-tanács elnökei, továbbá a tanárikar tagjai s a helybeli r. k. lelkész és kántor urak, valamint az egész tanuló ifjúság. Az ünnep emelkedett hangulatban folyt le, lelkes beszédek tartatlak s valóban kár, hogy az iskolai helyiségek közt nem lóvén akkora terein, mely a tanuló ifjúságon kivid, a városi előkelő közönséget is befogadhassa, a közönség ez ünnepre meg nem hivathatott.

Kezdődött az ünnep a „Szózat“ elóneklé- sévei, melyet az iskolai ónakkar adott elő, Balogh László énektanár kitűnő vezetése mellett.

Ezután Gaál Eridre igazgató tartott egy, az alkalomnak mind tartalom, mind hang és előadás tekintetében teljesen megfelelő szép megnyitó beszédet. Majd Báthory Gábor tanár szónoklata következett, ki a hivatalos program innak megfelelőleg, azon tiz történeti alak jelentőségét méltatta, kiknek emléke a királyi tény által szoborral örükittetik meg.

E beszéd a következőleg hangzik :

Lelkes örömtől, a honfi érzelem kitörő, magasztos örömétől dobbant meg a nemzet szíve, midőn a hirt vette, hogy a legelső magyar ember, koronás királyunk, a múlt idők kivaló alakjainak emlékét, valóban koronához méltó királyi elhatározással kívánja megszentelni, örökíteni. —- Nagy, drága kincsesei ajándékozott meg bennünket dicsőségesen uralkodó királyunk e nemes tette, hiszen velünk érző jó szive, velünk együtt táplált kegyelete sugallta őt erre. Ezért olyan igaz, őszinte örömünk.

Ama felállítandó emlékek, mig egyrészt közelebb hozzák a múltat a jelenhez, másrészt szorosabbá fűzik a kapcsot is nemzet és királya között. Ezért'olvadnak örömkönnyűiukbe a hála könnyűi.

Még élénk emlékezetünkben van az ezredév i fennállás magasztos ünnepe ; még füleinkbe csengnek az elismerés nyilatkozatai, melyet világszerte tettek tanúságot nemzetünk dicső múltja, reményteljes jövője felől; még alig hogy kezde oszolni köznapi eleiünk gondjai, küzdelmei között a diadalittas mámor szőtte fölemelő, ünnepi kép — s im újra egy ragyogó vonást rajzolt arra elénk a királyi kéz.

Kagyogó e vonás, mert ez emlékezés sugaraival múltúnk dicső alakjait köríti, ragyogó, mert a nemzeti eréuyek ékességét, a múlt iránti hálás kegyelet érzetét írja, mintegy póldaadólag fényes betűkkel élőnkbe.

A nemzet, melynek nem volt soha hőbb vágya, mint királyával érzeiemben'is egybeforrni, hálás örömmel fogadta e királyi elhatározást, melyben amaz óhajtott egybeforradásnak újabb bizonyságát látta.

Az egybeforradásnak, együttérzésnek édes harmóniáját csak fokozza amaz összhang, mely a megörökítendő alakok bölcs kiválasztásában is nyilvánult s melylyel szemben a hazának min- denredű fia nemzeti önérzetének teljes hevével csak örülni, lelkesedni tud, hiszen eszményképei egyikót vagy másikát találhatja meg kiki azok között, vallási és politikai téren, harcz és tudományok mezején egyaránt.

Igen ! Megannyi eszményképek ők, e halhatatlanok. Emlékük megőrzése a múltnak dicsőítése, példaadásuk követése a jövőnek biztosítása. A jövő pedig a ti kezetekben van kedves ifjak ! Azért a múltnak ápolása reátok nézve kettős kötelesség, eszményképeitek megörökítését hálás szívvel ünnepelni tinektek kétszeres az ok.

Ám nézzetek végig e halhatatlanok sorozatán ! Egy-egy árboczfa mindenik, nemzeti életünk hajóján, a múltban, maguk körül lobogtatva a hajó mozgását, haladását elősegítő elveknek, eszméknek megannyi vitorláit. Meg-meg tépdesték e vitorlákat a vészes viharok, de magukat az árbóczfákat meghajtani nem, csak megtörni tudták. Ez iögathatlan jellem adott épen eszméinknek is rendithotlen alapot. Ez alapokon nyugszik ma is magyar hazánk.

A karddal, véres harezok árán megszerzett új haza földjén csakhamar inegkellett villannia ama kétélű fegyvernek: az igének is, hogy a testi harezok után megvívássá nemzetünkkel e léleknek még nagyobb s dicsőbb harczát, mely-