Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1896-12-27 / 35. szám

évfolyam. 35. szám. 1896. vasárnap, deczember 27. V . . U ""í ! 1 - ?'!?* ™* 11 — I .11 i .1 ■■ ■ ■ ■ ■ I ■ ■■ ■■■ ЯИ!И111"11,.|!|1.!>11.11 ' 11 ­... 11,11 l1' V Előfizetési ár: Egész évre .......................................8 kor. Félévre.............................................4 „ 8 kora.............................................2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DÉKÁNI ÁRPÁD. Társszerkesztő: SAFÁRY GYULA. Szerkesztőség és kiadó hivatal HAHASON, Nádor utca, Babó-féle házban. hirdetési nŰTT Három hasábos petit-sorért Kincstári illeték minden hirdetés után 8 kri 30 kr Hivatalos hirdetések dija 1—100 szóin;, kincs tűri illetékkel együtt 1 frt 37 kr. 100 szón felül minden szó 1 krral számittatik Kossuth Halason, Megható ünnepet ült f. hó 20-án városunk lakossága. Kossuth fiát fogad­ta vendégül. És hallgatta őt pártkü- lömbség nélkül az egész város népe. A függetlenségi 48-as párt vezetősé­ge kérte Kosuthot a lejövetelre, mert hitte, Kossuth megjelenése és szavai vissza fogják téríteni elpártoltjaikat. Él a magyar népben a múlt nagy­sága iránt való rajongó szeretet: mu­tatta ezt, hogy e város lakossága párt kUlömbség nélkül tűntető lelke­sedéssel fogadta a Kossuth név vise lőjét : Kossuth Lajos fiát. A szabadelvű párt józanabb gon dolkozású tagjai — ha Kossuthban politikai ellenfelet (de nem ellensé­get !) s minden esetben n e m e s ellenfelet láttak is, — nem tagadhat­ták meg lelkűkben, hogy ö mégis csak Kossuth Lajos fia, a kit látni, hallani vágy minden jó érzésű magyar. Kossuth nevét emlegetve, 11 ó- ra tájt már nagy tömegekben sietett ki, a város lakossága a vasúi állo­máshoz 1j2 12 órára mintegy négy ezer ember foglalt állást a vasút ál­lomás előtt is végig- a Kossuth utcán. A perronon összegyűlt díszes közönség riadó éljenzéssel fogadta Kossuthot. Kíséretében érkezett Pichler Győző orsz. képviselő és Kolozsvári Kis István jelölt. Kint az állomás előtt, hogy kilé­pet Kossuth, -— tört ki a lelkes él­jenzés ; a mélységes tisztelet nyilvá- nulása. Dr. Farkos Imre érzelmekben gaz­dag és magvas meghatottságtól reme­gő hangon előadott tartalomdús be­szédében rá mutatva a történelem ta­nítására, üdvözölte Kossúth Ferencet mint az elv és igaz hasafíság harco­sát ; örül — úgy mond — e város lakosságának minden, elfogultságtól ment tagja, hogy a halbata'lan Koc­sit th Lajos neves fiát színről színre láthatja s alkalma lesz ajkairól hal­lani a hazafiság szent igéit. Szűnni nem akaró éljenzés után Kossuth Ferenc szállott körülbelül eze­ket mondván : Tisztelt Polgártársaim ! Eljöttem önök közé, testvéri és haza- fiúi szeretettel keblemben, mert éu bol­dogult atyám a nemzet édes atya utyán testvére vagyok Önöknek és gyermeke hazámnak ; eljöttem azért, mert tudom hogy a közel múltban e helyen elesett az a zászló, mely magyar hazánk függet­lenségéért harcolók élén lobogott és a melynek felemelésére rövid időn megjött az alkalom. Azok a nagy íérfiiak, kik­nek élén boldogult édes atyám Kossúth Lajos a nép millióinak érdekében, an­nak jogaiért küzdöttek — a haza függet­lenségét tartották szem előtt, felemelték a népet a nemesek sorába, bevették ő- ket az alkotmány táborába azért, hogy magát a népet önmagával a néppel védel­mezzék meg minden támadás ellen s biz­tosítékot szerezzenek a haza független- sógével. Hogy a titáni harcban mit müveit Kossúth Lajos, azt önök mindanynyian tudják, tudjuk azt is hogy hazafias mun­kájának eredménye az, hogy hazánk ön­állóságának nagy elve az ő nevéhez van kapcsolva. Én haza hoztam holttestét j azért, hogy az összevegyülve az imádott hazaföldjével sirja oly hely legyen mely­nél minden magyar egy forma érzülettel jelenik meg, s jegyezzék meg azt is, hogy annak a hontalan aggastyánnak hazafias szelleme minden percben felettünk lebeg, s a lelkismeret útján figyel lépéseinkre és számon is kéri honfiúi kötelességünk mikénti teljesítését és én meg vagyok győződve, hogy önök e város lakossága az előtt az őrködő szellem előtt bebizo­nyítják, hogy az ő küzdelme nem volt hiába való, s a nép megérdemelte az ő nagymunkásságát és szeretetek Isten áldja meg önöket ! Szűnni nem akaró éljenzések kö­zött indult meg a menet, elöl Kosudi kocsijával, a melyet zászló-erdő vett körül.—- Az egész utón zúgott az él­jen ; hazafias dalokat énekeltek s e lelkes hangulat nőtőn nőtt, inig nem megérkezett a menet eleje dr. Farkas Imre házához. Itten Kossuth a szeretet igaz tiszta hangján köszönte meg a kunok megnyilatkozott hazafias ézüle- tét s iránti tanúsított őszinte, benső, ra­gaszkodását. Ezután a tömeg Kosuth éljenzése között oszlót szét—ment, ki- ki haza asztalához, mosolygó arczczal, hála telt szívvel, hogy lát­hatta, hallhatta Kossuth Lajos fiát. A vissza maradt kis társaság Mé­szöly Istvánhoz hajtatott; a ki Koss­uth tiszteletére ebédet adott; ott vol­tak: Kossuth, Pichler, képviselők, Dr- Farkas Imre pártelnök, Kolozsvári Kis István követjelölt, id. Gaál Lajos Dr. Babó Mihály, Dr. Dobozy, Korda tanár, Vattamányi orvos, Halász D: Ferencz, körelnökök, Kolozsvári К.I Sándor, Zseny István, Farkas Imre, j Farkas-Dezső, Farkas Elek, Dr. Her-; mán ügyvéd. Felköszöntőt mondtak1 Dr. Babó Kossuthra; Kossuth a párt- vezetőségre; stb. Délután fél 4 órakor érkeztek meg Kossuth és kísérete a független­ségi kör helyiségébe. A helyiség ud­vara s az oda vezető utcza ’tömve volt lelkes ünneplő néppel. Az éljen­zés lecsillapulta után Kjíozsvári Kis István lépett az emelvényre, rövid sza­vak kíséretében bemutatta Kosuthot a népnek. Az éljenzések után általános fi­gyelem Mizött Kossuth Ferencz emelke­dett szólásra. Kossuth Ferencz más fél óráig tar­tó, nagy hatást keltett beszédet mon­dott; a nép áhítattal leste ajkairól a szót, figyelt mindenki. A gyönyörű beszéd rövid kivonata következő: Kedves polgártársaim! Ide jöttem ebbe a magyar városba, hogy felemel­jem azt a zászlót, mely a képviselő vá­lasztáskor kiesett a függetlenségi párt kezéből, felemeljem azért, mert a hazafi­asság sugalata szerint annak gyözedelmét a nemzet érdeke parancsolja; és mórt meg vagyok arról győződve, hogy e város polgárai maguk is el vannak határozva a győzelmet kivívni — czélom a füg­getlenségi pártot nehéz küzdelmében segíteni, és az önök hazafiaságára tá­maszkodva tudom, hogy siker lesz jutal­munk, mert hisz önök mindanynyian ma­gyarok, tehát szeretniük kell a hazát oly szelemben minőben azt boldogult atyám Kossuth Lajostól szeretni megtanulták. Azt, hogy Magyarország független legyen a hazafiságon felül még a magyar ember­nek érdeke is parancsolja, mert ezzel véd­heti meg magát, hozzá tartozóit attól hogy idegen célokért kine használják vé­rét pénzét kine szipolyozzák és valamint egyes ember nem tűrhetné el, hogy há­zában más parancsoljon, zsebében más kotorásszon ép úgy nem tűrheti el a magyar nemzet, hogy Ausztria érdekében rendelkezzenek vele és én nyugodt va­gyok arra nézve, hogy ha a nép akara­tából a függetlenségi és negyvennyolcas párt többségre jut —- alkotmányos kirá­lyunk azokat a törvényeket, melyeket a mi szellemünkben alkotunk — készség­gel szentesítendő, mint olyanokat melyen az ő népe ’ akaratát képezik. Hatalmas szónoklatával ostorozta ez­után a választási visszaéléseket az élet­ből vett gyakorlati példákkal mutatta ki annak káros és kiszúrnitbatlan következ­ne ény dt és kézzel fogliatóan bebizonyí­tott;., hogy a rút vesztegetés a megvesz­teget ötnek magának is anyagi kár és fel­hívta a nőket, hogy azokra ' az elvete­mültökre kik meggyőződésüket eladják, mindenkor ujjal mutogassanak megveté­sük jeléül s erre nézve azt mondta még ÍViai számunk 1000 példányban jeiení meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom