Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-12-27 / 35. szám
A ..Kis- kun- halasi Kör.“ hogy „ha. van valaki a párt tn.gjai közű1 aki eladta magát a szbadelviieknek azért szavazzon függetlenségi jelöltre, mert : — igy kiáltott fel — ez is csnnya dolog ugyan, de mégis kissebb lesz a bűn. mert az illető csak lelkiismeretén adott túl, de hazáját nem árusította el a hitvány koncért! Beszélt ezután a politikai nagy kérdésekről, vám szerződésről, quótáról a kormány viselt dolgairól és pedig mindenki által érthető egyszerű, világos modorban. s végezetül ajánlotta .a párt ;gaz hívét Kolozsvári Kiss Istvánt a választók figyelmébe, érdemes ő — úgymond — a bizalomra, mert becsületesség, őszinte igazság szere te tével, munkásságával megfelelt a reá bízottaknak, becsületére vált n pártnak és kerületnek, természetes megnyilatkozásai pedig s az, hogy humorával simán verte a kormány fejéhez még a gorombaságokat is — az ellenpárt figyelmét is lekötötte és nem is szükséges az, hogy csak oly emberek legyenek a képviselő házban kiknek feje az eget éri к haját a felhők horzsolják, hanem szükség van о ya: okra is, kik a néppel élve annak ügyét baját, gondolkozását és óhaját közvetlen ismerik s mert a párt jelöltje olyan, ajánlja Kolozsvári Kiss Istvánt s kéri a választókat, hogy a kerület mandátumát annak adják. Sokáig tartott a lelkesült éljenzés, inig nem Pichler Győző országgyűlési képviselő szólalt, fel. s megemlé-j kezvén Kossuth Lajosról kifej;ette annak szintén nagy fia az ö pártja kedves vezérének Kossufh Ferencz- nek érdemeiről s ostorozva a sok visszaélést, hazafiuságra buzdittotta a népét, példákat hozva fel, különösen Gróf Híller Ferenc történetét kinek az önkény mindenét elrombolta s ő börtönéből szabadulva már külföldre keiül!, midőn a régi sas megjelent a romokon s ezZel maradásra késztette. Élénk színekkel ecsetelve; beszédét azzal fejezvén be, hogy vissza szált a mi egy feji! sasúnk Kosuth Ferenc is az ősi fészkébe—hazánkba“ s reményli. hogy öt a nemzet, a nép nagy munkájában támogatni fogja. Az éljenzésekkel fogadott beszéd után Dr. Babó Mihály főjegyző lépett az emelvényre A jelenlevők tüntető lelkesedéssel fogadták őt a kit anyi- szor hallottak szivük szerint beszélni. Dr. Babó Mihály íőjegyző beszédének lényege következőleg hangzik : Kedves polgártártársaim I Nem egyszer szólottám már ö- nökhöz, engedjék meg; hogy most a közönség nevében emeljem fel szavamat s fejezzem ki köszönetünket Kossuth Ferencnek azért, hogy elfáradt hozzánk és megtisztelt bennünket, az hirdetvén előttünk igazi hazaszeretet szent igéit. Mélyen tisztelt hazánkfia! Azt irta ön 29 évvel ezelőtt a né- metürögi választó kerület polgáraihoz intézett levélben akkor midőn országgyűlési képviselővé megválasztatott hogy : kereste az igazságot, de elborzadt a találtakon. Lapozva hazáik legújabb történelmét, gondolkozva az események felett szemelőtt tartva a közel múltban történteket e mai napig én is Nagyságoddal vallottam, hogy keresvén ;az igazságot elborzadtam a találtakon. Ámde most megnyugodott az én lelkem, mert e város | polgárságának ezrei előtt meggyujtotta • ön az önzetlen honszeretetnek azon vi- | lágitó fáklyáját melynek fényénél az i- gazság utján konynyü leszen haladni mindazoknak kiknek szive, lelke nincs egészen eltompulva, s csak parányi részeiben is képes felfogni a haza szeretet szikráját. Legyen ön e nemes munkáért | üdvözölve .áldja-és-..tartsa, meg. a magyarok Is ten p sokathányatva és még többet, szenvedett imádott hazánk javára. Fogadja e nemes város lelkesülni tudó polgárainak hálás köszönetét, melyet midőn nyilvánítani alkalmunk van egy szívvel lélekkel kiáltjuk „Éljen Kossuth Ferenc “ Beszéde végiével, megújult az éljen ! és az ünnepid közönség hazafias dftllökat énekeivé emelkedett lélekkel oszlott szét megtart othonába, Este 7 órakora függetlenségi kör és az önképzö, kör helyiségekben Kossuth Ferenci tiszteletére 600 feritékü banket volt. Kossuth Ferenc z kíséretével у4 8 kor érkezett a 48-as-kör helyiségbe a kit tűntető lelkesedéssel fogadtak s a ki ez alkalommal a következő beszédet mondotta. Tisztelt líraim ! midőn megköszönöm jó kivánataikat,ps azt viszonzom engedjék meg, hogy gondolataimnak én is kifejezést adjak, (haljuk kiálltások) En Kosuth Lajost a nemzet édes aiyát, kettős irányban szoktam elmélkedéseim tárgyává tenni, mint fiú gyermeki szeretettel smint, hazafi—honfiúi köteleség érzettel,mint gyermeke a bol- dogultnak olyannak látom őt most is minőnek előttem függő képek őr ábra zolják meggörnyedt, testtel öszhajjal de emelkedett törhetleli lélekkel, s mint honfi gondolkodva életén legnagyobbnak tanom őt életének azon szakában, melyet mint : hiftíVátáil SÜáiüüzöK élt át ebben fejtette ki ember feletti munkáját, hazánk érdekében s báregy- szeiü magyar száműzött volt Európa benne és általa látta meg testesülve Magyarországot és ami sem az előtt nem történt, sem ezután történni nem fog szuverén fejedelmek fogadták s kötöttek vele szerződést, épen úgy. mintha ő is állam fő lett volna, pedig nem volt más mint hontalan magyar száműzött, s igaza van Dr. Farkas Imre barátomnak, hogy mig a hatalom birtokosai a hatalom érdekében járomba hajtották a népet azért hogy felette uralkodni lehessen, addig ő felszabadította azt urává fette önmaga- nak a magyart. (Ez az ő nagysága-; nak megnyilatkozása, megdönthetien bizonyítéka, s megmutatta temetésekor a magyar nép, hogy rajongó szeretetéből öt, s emlékezetét kiirtani semmisem képes. Én lobogtatom azt a zászlót, melyet j ő emelt fel, s melyre hazánk függetlensége van ftelirva, tartsanak ki e mellett s ne feledjék, hogy ki arra egyszer felesküdött attól becsülettel el nem tántorodhafik, csak addig tartsanak ki mig én le nem teszem a-zt a zászlót, akkor nyugodt, vagyok, mert, én azt mig élek és hazám független-1 ségét ki nem küzdjük — letenni nem fogom soha. Emelem poharam a város érdemes polgáraira, a függetlenségi párt győzelmére. Isten áldága lengjen önök felet;! A banketten mind végig lelkes hangulat uralkodott. A hazafias tosztoknak se vége se hossza nem volt s azok a késő éjjeli órákba mégj mindig hangzottak. Mint a „Kun Halas és Kis-Körös Olvasóközönsége egy nemrég közölt szűkszavú tudósításból értesülhetett, a kis-kun halasi főgimnázium azon volt növendékei, a kik Budapesten tartózkodnak, „Kis-kun- halasi Kör“ néven állandó célú egyesületet alakítottak. Az igen t szerkesztőségnek a rövid közleményt kísérő kommentárjából következtetve, meg ismerve Halas város nagy- rabecsült polgárságának a nemes és szép j iránti buzgalmát, bizonyára nem csalódunk, j ha azt hisszük, hogy a fentjelzett kör létesülte általános érdeklődést keltett. Mindazáltal nem végzek talán feles- i leges munkát, ha az immár működő kör céljáról egy kis ismertetést bocsátók közre, — felemlítve egyúttal azon okokat, melyek az alapítókat a kör létesítésére ösztönözték. — A halasi gimnáziumból kedves emlékekkel távozó ifjúság azon része, miely a fő és székvárosba jobbára felsőbb tanulmányok folytatása végett kerül, már rég; óhajtott oly egyesületet alakítani a mely a gimnáziumban kifejlődött baráti köteléknek ápolását és erősítését lehetővé totte volna. E törekvést igazolja azon általános tapasztalat, hogy az egy ugyanazon intézet falai közül kikerült ifjak is, a mint más meg más pályára lépnek, összetartó kapocs hiján lassanként eltávolodnak, elidegenednek egymástól, a régi jó barátság Ül! ismeretség köteléke torim'szi-tszeruen'Iá- z'trl, a mi társadalmi szempontból’’bizonyára sajnálatos tünet. A kör megalakulása azonban számos akadályba ütközött, melyek között döntő, szerepet játszott azon körülmény, hogy még csak a közel múltban sem volt jelentékeny a Halasról Budapestre jutó tanuló ifjúság száma, úgyhogy egy esetleg felállított kör mjm lett volna életképes. Jelenleg nem áll már fenn e gátló ok és a fővárosban tartózkodó halasi ifjakban számuk növekedtével mindjobban élénkült, azon óhaj, hogy a rég táplált eszme mog valósuljon, A kör létesítését már magában véve- azon körülmény is indokolttá teszi, hogy a tudomány egyetem kebelében íenálló „E gyetomi Kör“ — sajnos — nem teljesiti oly módon hivatását, mint az méltán várható, mert köztudomás szerint működéséből kiszorult a kollegialitás ápolása és ennek helyét a politikai akczio foglalta el. E kör nem kiinduló pontja többé az; ifjúságot szorosan éideklő mozgalmuknak az egyetemi polgárság életbevágó érdekeiért való buzgolkodást megbántja a mindinkább elharapózó klikkszellem. Mi sem természetesebb tehát; mint hogy az utóbbi időben nagy számmal’ keletkeztek oly egyesületek, melyek egy-egy középiskolában végzett ifjakat foglalván, csupán magukban-, a tagok érdekeit hathatósabban képesek érvényre juttatni. A „Kis-kun-halasi Kör“-t sem holmi feltűnési vágy (hiszen a, szereplési viszke- teg ilynemű egyletben valódi kielégítést nem is igen találna) hanem — mint örömmel jelezhetem — az alapítók nem mindennapi lelkesülése szilárd összetartási érzése működött közre az egylet létrehozásában.
