Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-05 / 14. szám
kettős fogat után egy napi igás közmunka teljesítendő, minden ház után pedig két gyalog napszám, családtagokra és állami egyenes adót nem fizetőkre pedig egy-egy gyalog napszám vetendő ki, s tetszés szerint megváltható és pedig az igás nap 1 frt, a gyalog nap pedig 80 krral, mely váltság-összeg a tanács intézkedése folytán az adóhivatal által fog beszedetni. Megismertettük az uj rendszert főbb vonásaiban s tájékoztattuk az adózókat magatartásukra nézve akkorra, midőn az összeírás eszközöltetik ; hisszük, hogy ezzel a közönségnek tettünk szolgálatot. E tudatban figyelmeztetjük a város lakosságát, hogy az uj törvény szerint legközelebb megtörténő első összeíráson lehetőleg mindenki iparkodjék megjelenni saját érdekében. Április 5. ____________ ____ A tanyai iskolák. A tervezett hót tanyai iskolából egyelőre kettőnek a felállítása vált elodázhatatlan szükséggé ott, a hol legsűrűbb a künnlakó népség: Tajón és Bodogláron. E két külső iskolának az életbehivására most folynak az előkészületek, csakhogy egy kissé visszás sorrendben. Előrelátó szülők rendeseu egy bizonyos örvendetes eseménynek a bekövetkezte előtt szoktak a bölcsőről gondoskodni, Itt pedig előbb megválasztotta az iskolaszék a tanyai tanitókat kijelentvén, hogy állásukat már ápril 15-én tartoznak elfoglalni, és a város hatósága csak ezután nézett körül, hogy hol is volna hát alkalmas helye azoknak az iskoláknak meg a tanítók lakásának. De ha fordított rendben is, csakhogy megindult a dolog. Tudjuk, hogy a lefolyt hónapokban sok egyéb teendő vonta el ettől a város vezetőinek figyelmét. A fölemlitóse nem is akar szemrehányás lenni, csak egy kis figyelmeztető a jövőre. Most ha már napirenden van az iskoláknak való hely szerzése, csak az a fő, hogy ezt a feladatot helyesen oldják meg, a kikre bízva van. Mi kell egy tanyai iskolához? Mindenekelőtt egy tágas tanterem. Azután akár azzal egy födél alatt, akár külön épületben egy tanítónak városi könyvkiadónak, hogy vegye meg — hatszáz forintért, A kereskedő udvariatlan volt; azzal származtatta vissza, hogy „kímélje meg Pofondi ur ilyen regényektől, neki pénz az idő s nem ér rá ilyen ostobaságokat olvasgatni“. Az utóiratban azt monda: „most hallom, hogy a Lipót mezőn van egy pár kiadó papucs s háló ing, a melyekkel életfogytiglani eltartás jár. Ha Pofondi ur ezekért pályázni akar, csak egy nehány sort Írjon az igazgatóságnak, s ne csatoljon mellé egyebet, mint regényét“. Szegény Pista bácsi ezt nem tudta túlélni; a postcsriptum olvasása után megütötte a guta. Béke poraira! S igaza volt annak az embernek, mert ilyet normális állapotban nem lehet Írni. A napokban elolvastam ón is (ezt s a hét Pufit örököltem) de ellenségemnek sem kívánok ilyen szórakozást (ennek hatása alatt irtani e sorokat.) A czime ez: „Elevenen halálra Ítélve“, vagy „Ötszáz millió örökség“, vagy „A gonosz rokonok“ vagy „Nincs rózsa tövis nélkül.“ — Az alapeszmére nem tudtam rájönni. Az első kötetben bemutat az iró 130 szereplőt, a másodikban ezek összevesznek az örökségen, a harmadikban megölik egymást, s igy a negyedikre csak egy marad, a ki — látva elhagyatottságát, s a szerző sem tudván vele mit csinálni — szintén kiszökik az árnyék világból. Azt mondják rosszakaróim, én is örököltem nagybátyám bolondériáiból egyet: az irói mániát! Hát tudja a kő; igazuk is van, meg nem is. Mert tagadhatlan, hogy ón is szeretek irogatni, de hőseimet legyilkolni — uram bocsáss — arra nem vagyok képes.*) Nagyon jámbor ember vagyok én ! Littvay Antal. *) Könnyű annak le nem gyilkolni a hősét, ki már csak a nekrológját irja. Szerk. KUN-HALAS. való lakás, melyben a konyhán és kamrán kívül kellene legalább is egy tisztességes szobának lennie. Továbbá egy kertecske okvetlen szükséges, egy kis veteményes szintén, no meg az apró majorság részére egy darab legelő. Ilyen helyet keres most a város kettőt. Tajón — mint e lap már említette — iskolának való épület nincs. Mózer György tanyája (a volt Borbócsai-fóle birtokon) fekvésénél fogva igen alkalmas volna, kert, veteményes, legelő minden volna hozzá, csak maga az épület nem használható. Ebben az alakjában az épület alacsony és szűkvoltánál fogva — a künn járt küldöttség véleménye szerint — még kitatarozás után sem volna alkalmas és elegendő iskolának és tanitó- lakásnak. — Bodogláron pedig a volt bodoglári csárda épületében (a Márkus-fóle birtokon) iskolának való szoba igen alkalmas található; tanitó- nak való lakást azonban nem ád a tulajdonosa, de eladni hajlandó a tanyát megfelelő környékével 1200 írtért. A tajói tanyáért Mózer szintén ennyit kér, kibérlés esetében pedig 140 frt évi béren alul adni nem hajlandó. Miután az említett két helynél alkalmasabb nem akadt, a kérdés most már csak az: bérelni vagy megvenni? Kibérlés esetében Tajón a Mózer-féle tanyán a város más részére építene; — Bodogláron pedig a tanítónak való lakást külön kellene megszerezni. S mindeme kellemetlenségek mellett a két (illetőleg három) helyen körülbelől 300 frt évi bért kellene fizetni, s ki lenne téve a város holmi felmondásoknak s egyéb „non putarem “-eknek. Ha pedig megvenné a város: a Mózer-féle tanyán az okvetlen szükséges építkezést a maga részére teljesítené; Bodogláron a tanítónak az iskolánál lehetne a lakása, s 2400 frt vételárért kapná meg a két helyet, mely összegnek 6°/0-ja csak 144 frtot tesz évenként, tehát felónyit, mint a mennyit bér fejében fizetni kellene. És ezért az árért a város szabadon rendelkező tulajdonos lenne, nem pedig egy szeszélyes polgárnak az árendása. Tessék mérlegelni, hogy mi czólszerűbb. Ix. A gimnázium-építés ügye. A husvét ünnepén Halas város lakosaihoz kibocsátott felhívás lassan bár, de mégis meglátszik tenni hatását. Csak gazdaközönségünk nem akar még neki melegedni a tőle joggal várható nagyobbszerű adakozásnak; mintha valamire várna, mintha egymás kezére nézne mindegyik, hogy amazé mozdul-e már, és ha mozdul, menynyivel mozdul. — Hja! Nagyon ovatos, nagyon józan ez a mi népünk. Félve vigyáz arra, hogy valahogy igazán annak ne tartsák, a nri, t. i. gazdag népnek; és léken tartja szivét, hogy a világért sebesebb dobogásra ne indítsa valahogy a lelkesedés. Mi azonban bízunk abban, hogy Halas népének — ha más nem — büszkesége fog felébredni, s ha a várost emelő építkezés megindul, önérzetből sem engedi megfenekleni a szép ügyet és kitesz magáért. A héten a következő adományok illetőleg részletfizetési ajánlatok lettek a ref. egyház gondnokságánál bejelentve: Bergel Béla kereskedő 10 frt. Kohn Adolf kereskedő 10 „ Kohn Lipót kereskedő 5 „ Spühler Lajos kereskedő 25 „ Szentpéteri Lajos 2 „ Id. Nagy Felszegi Mihály 2 „ Özv. id. Pázsit Sándorné asszony 100 ,, Néhai ifj. Pázsit Sándor gyermekei (kiskorú Pázsit Hona, István és Irén) 50 „ Babó Perenez 10 „ Győré Péter 1 „ Hoffer Mari urhölgy 10 „ Hoffer Teréz urhölgy 10 ,, Kovács József tanár Budapestről 25 „ Vass Elek városi mintakertész 25 ., Ifj. Gál István birtokos 50 ,, Szentpéteri Andrásné asszony 2 „ Balogh László énektanár 25 „ Práger Ferencz 25 ,, Fazekas József tanító 40 „ Egyed Izsák Józsefné asszony 10 „ 1891. Zámbó János tanár 50 frt. Szűcs Ferencz birtokos 100 „ Tóth Imre tanító 50 „ Szalai Imre tanító 30 „ Dr. Farkas Imre országgyűlési képviselő 500 „ Papp Imre ref. lelkész Hód- M.Vásárhelyről 50 ,. Árvái József birtokos 10 „ Bacsó László birtokos 10 „ Dr. Róna Sámuel orvos Bpestről 50 „ Kocsi Imre 20 „ Nagy Lajos Temesvárról 10 „ Imreh Lajos tanító 20 „ Kónya József 5 „ Orbán d. József 70 kr. E héten bejelentetett összesen 1342 frt 70 kr. A múlt heti kimutatás . . 5465 ,, — Az eddigi ajánlatok öszege . 6807frt70 kr. HÍREK. — Földvár}' Mihály alispánról a politikai lapok az utóbbi hetekben azt hireszteltók, hogy megválasztatásakor tett kijelentéséhez képest a megyei közigazgatás államosítása esetére vissza akar lépni, sőt lemondását már a legközelebbi megyegyülésen be akarná jelenteni. Ez mindenesetre nagy veszteség volna a megyére s ezért Dr. Tóth Kálmán polgármester ma d. e. 9 órára a megyebizottság tagjait értekezletre hívta össze, mely értekezlet czélja lenne az alispán iránt való őszinte bizalmat kifejezni s egy felterjesztésben őt arra bírni, hogy álljon el lemondási szándékától. — A közbirtokosság ma d. e. 10 órakor a polgármesteri hivatal helyiségében gyűlést tart, melynek tárgyai: 1. A közbirtokosság iratainak átadása Vári Szabó István volt elnök által. — 2. Mészöly István pénztárnok jelentése. — 3. Berki Antal ügyvéd jelentése a közbirtokosság pereiről. — 4. Dr. Tóth Kálmán elnök és Dr. Babó Mihály bizottsági tag együttes jelentése a tagosítás alkalmával kimaradt földekről. — 5. Elnöki előterjesztések. — Műkedvelői előadást rendez a helybeli intelligenczia, f. hó 18-án az épülendő főgimnázium javára. Színre kerül a „Kék szoba“ és „Miért nem házasodik meg a sógor“ czimű két egy felvonásos vígjáték. Az első Hamar Erzsiké kisasszony nyal, Babó János, Dr. Tom- csányi László és Kesztler János urakkal; a második Mészöly Juló, Turóczy Erzsiké kisasszonyokkal, Török István és Dékáni Árpád urakkal. Beméljük e nevek a sikert minden tekintetben biztosítják. — Az ujoiiczozás — mint már egyszer említettük — f. hó 16-ik és 17-ik napjain tar- tatik. A sorozó bizottság polgári tagjai: Kolozsvári Kis István elnök mint az alispán helyettese, Dr. Tóth Kálmán polgármester mint előadó és Dr. Dobozy István főorvos, mint a megyei főorvos helyettese. — Fölhívjuk a védköteles fiatalság figyelmét arra, hogy ha a sorozáson rendes időben meg nem jelennek, mulasztásuk szolgálati idejöknek két évvel való meghosszabbítását vonja maga után. — A függetlenségi körben husvét másnapján hitünően sikerült z á r t к ö r u táncz- mulatság volt, melyen a gazdaközönség s az iparos ifjúság oly szép számmal vett részt, hogy az auyagi eredmény az eddigi mulatságokét messze fölülmúlta. A kör elhatározta, hogy saját jó hírnevének megóvása tekintetéből — úgy mint most - - ezután is csak zártkörű bálokat rendez. — Tanító választás. A róm. kath. iskolánál Romzsa Gyula elhalálozása folytán megürült helyettes tanítói állásra J a 1 о v e c z Miklós (Czifferről, Pozsony-megyéből) lett megválasztva. — Halálozás. Csömör Béla az első zenekar prímása f. hó 1-én szerdán este meghalt. A boldogult fiatal embert, ki csak 22 évet élt, mellbetegség vitte sírba. —• Pénteken d. u.
