Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-05 / 14. szám

3 órakor volt a temetése; szép, nagy közönség adta meg a végtisztességet a sokak előtt kedves, kitűnő tehetségű fiatal zenésznek, kinek bűvös húrú hegedűje olyan korán elnémult. — Megrendítő volt a temetésen a mélyen sújtott anya keserve. Vigasztalja az általános őszinte részvét, melyet a gyászhir mindenkiben keltett, kik a nagyreményű fiatal embert ismerték.

— A püspöklátogatás alkalmával megújítandó keresztelő kanna költségeire újabban adakoztak: Figura István 1 frt, Józsa István 1 frt, özv. Józsa Jánosné asszony 2 frt, özv. id. Zilah Jánosné asszony 1 frt, Dr. Zilah Benőné úrnő 1 frt, Dr. Zilah Benő 1 frt.

— A Dobó-kerti gurigatársaság hus- vót másnapján tartotta volna alakuló közgyűlését, melylyel az évadot meg szokta nyitni. A tagokat azonban a hűvös szél kiábrándította a tavaszi hangulatból s oly kevesen jelentek meg, hogy a gyűlést nem lehetett megtartani. Berki Antal elnök azután a mintegy öt tagból álló meg nem nyitott közgyűlés előtt kijelentette, hogy a kinek kedve van, egyelőre tessék ünnepélyes megnyitás nélkül gurigázni — meg nem nyitott téli kabátokban.

— Dr. med. Komámasszony. Ilyen czim alatt irtuk a minap, hogy Cs. Heléna ellen vizsgálatot indított a bíróság a miatt, mert az italok iránt ritka odaadást tanúsító férjet, S. Györgyöt e szenvedélyéből holmi undorító kotyvalékkal akarta kigyógyitani, s a férjnek hirtelen halálát rósz nyelvek eme hitvesi gyógykezeléssel hozták gyanús kapcsolatba. A vizsgálatot ez ügyben Dr. Zilah albiró nr dicséretes gyorsasággal és lelkiismeretes körültekintéssel befejezte, s minthogy a vizsgálat adatai Cs. Helénára nézve semmi terhelő körülményt sem derítettek ki, az eljárást ellene e héten beszüntették.

— Az ipartestület elöljárósága ma d. u. 2 órakor tartja rendes havi gyűlését rendes helyiségében (a Róbék László-fóle házban).

— A tavaszi közmunka ideje közeledvén a polgármester értesítéseket bocsát ki, melyekben felhivatik a lakosság, hogy a községi útadónak az uj rendszer alapján történő kivetése czóljából a kitűzendő időben a városháza nagytermében mindenki megjelenjen, s az adatokat (családtagok, lakók, igás jószág számát) vallja be kiki híven. A kivetés az érdeklettek jelenlétében fog eszközöltetni; a meg nem jelenők útadója hivatalból állapittatik meg. (Ez ügygyei lapunk más helyén foglalkozunk bővebben.)

— Esküvők. Gyenizse Benő birtokos kedden, márczius 31-ón tartotta esküvőjét Módok Sándor birtokosnak Anna leányával. — Márczius 29-én fényes menyegző volt Mérges pusztán ; Deutsch Mór mérgesi bérlő leányával, Hermina kisasszonynyal esküdött Engel Samu fővárosi hirlapiró.

— A kard. Hej, ha most az öreg Suti bakter föltámadna, aki egy fólszázadig szolgálta a röndöt egy szál bunkósbottal! — — Nagyot is fordult a világ sorja a mi rendőrségünk kebelében. — Azelőtt a rend éber közegei profán civil eszközökkel őrködtek a fölött, aminek muszáj lenni. A strázsák tülökkel harsog- tatták éjjelenként az alvó lakosság fölött a közbiztonság dajka-dalát, a bakterek botok- k a 1 ellenőrizték őket és ugyancsak bottal ütötték a tolvajok és betörők nyomát. Vérengző szerszámnak hire sem volt ebben a régi jó világban. — Pár óv előtt kezdett a dolog megváltozni, mikor rendőrkapitányunk behozta a szuronyos puskákat. Most pedig a rendőrök hivatalos tekintélyének a növelését betetőzte derék kapitányunk azzal, hogy hosszú kardok- k a 1 szerelte fel őket. És ezért dicséret illeti a kapitány urat; ismét egy lépés történt a városiasodás felé ez újítással, mely már régen meg volt más kisebb helységekben, hol belátták, hogy a rendőr fellépésének nagyobb súlyt ad az, ha fegyver van az oldalán. — Üdvözöljük ez újítást, s csak azt szeretnék, hogy a rendnek alsóbbrendű ideiglenes éjjeli közegeit is szerelnék fel majd az őszi strázsa-szezonra modernebb instrumentummal. Ha már a szerenádokat okvetlen fúvó hangszerrel kell adniok, mórt ne lehetne ez a bömbölő tülök helyett —■ például okarina?

Április 5.

__________________________

— Talált kincs. Lovasi Gyula órásta- noncz volt az a szerencsés, ki a vasúthoz mentében egy rengeteg nagy pénztárczát talált, melyet átadott a rendőrségnek teljes tartalmával együtt, mely állott — 22 krajczárból. ügy; látszik a tárcza elvesztőjében volt humor. Április elsején történt.

KUN-HALAS.

A kaszinó estélye

— Márczius 30. —

Mióta a kaszinóban étterem van, a hangulat is egészen más. A hirlapropogást, kártya csattogást, pohár, tányér csörgés kellemes zaja tarkítja; pász, volát, pagát ultimo vezényszavak közé „János hozzon egy üveg sört!“ vagy néha még egy diszkrét „csihaj!“ is belevegyül.

Eddig esti 7 órakor a kaszinóban már nagy vala a csönd, most állandó társaság nagy- váaosias tanyája van ott együtt késő estig, sőt azon túl is kivi . . . jaj majd el szóltam magam.

(így nem csoda ha Homay a hozzá betévedt „kérek egy spriczezeres“ ex-törzsvendógére rá kiált: „no valahára én is látok egy urat!“)

Szóval egészen csinos mulatságokat rendezhetne a kaszinó most már a saját helyiségében, mint mot is — ha . . .

Ej, hogy ez a kritikus toll mindjárt és mindenütt beleakad ebbe a piczi szócskába, ha akarja, ha nem.

Ha bizony! — a kaszinó termei nagyon alkalmatosak volnának, ha mindenik köröskörül csak félméterrel nagyobb volna, mert kérem igen szép dolog a telt ház, de tánczolni, mozogni ilyenben nem valami kellemes.

Ha a konyha bizonyos elmaradható illatok miatt távolabb volna.

Ha a rendezők gondoskodnának a padlóból kiálló szegek leveréséről, a padlónak bárminemű porragasztó szerrel való bevonásáról, végül ha a kaszinói tag urak a hölgyek kedvéért hoznának annyi áldozatot, hogy ilyen alkalmakkor ne 6 órakor hagyják félbe a tarokk, kaláber stb. pártikat, banem 4-kor vagy még előbb, hogy a termek kellőleg kiszellőzhessenek, s a rendezők a termeket ilyen estélyekhez kellőleg előkészíthessék.

Hogy mégis a sok „hau daczára az estély fényesen sikerült, az csak bájos hölgyeinknek köszönhető, kik jelenlétökkel elhomályosítottak minden apró tökéletlenséget.

Jelen voltak: Dr. Babó Mihályné, Babó Jánosné, Balogh Lászlónó, Fúró Lajosnó, Győrfy Józsefnó, özv. Gaál Lajosnó, Hamar Pálné. Kiss Lászlónó, Péter Kálmánná, Péter Gyulánó, Tóth Imrénó, Turóczy Istvánná, Zámbó Jánosné.

Babó Ida, Balogh Mariska, Fúró Kornélia, Hamar Erzsiké, Kiss Jolánka és Mariska, Kecskeméti Erzsi, Paczolay Vilma, Jolán és Erzsiké, Keimholz Kornélia, Turóczy Erzsi, Vógh Juliska, Zámbó Ida.

KÖZGAZDASÁG.

A nyul- és egérrágta fákról.

Az idei tél nagyfokú és állandó hidegével, valamint a magas hólepellel, mely az ország nagy részét borította, nagyon hasonlít az 1879—80-ik télhez s majdnem biztosra vehető, hogy a nyulak által, különösen a fiatalabb ültetvényekben okozott károk is meg fogják közelíteni a jelzett évben szenvedett károsításokat.

Azon gyümölcsfák, melyek télire bekötözve nem voltak, (pedig ilyenek a köznép kertjeiben feles számban találtatnak) a nyulrá- gás által mindenesetre sokat szenvedtek, ha ugyan teljesen tönkre nem mentek, de szenvedtek bizonyára a bekötözött fák is, mert a magas és keményre fagyott hóréteg miatt a kötésen felüli részekhez könnyen hozzá lehetett jutni.

Ha a nyul által megrágott fák magukra maradnak, azok legnagyobb része elpusztul, vagy csak tengetni fogja életét, ha ellenben idejekorán segítünk a bajon, közülök igen sokat meg lehet menteni.

1891.

A tavasz megindultával szemlét tartunk fáink felett s a sérültek orvoslásához azonnal hozzáfogunk.

Ha a vad csemeték a magiskolában vágatnak le, (azaz midőn még sűrű állásban vannak egymás mellett) a sérült rósz az egészséges fáig éles késsel visszavágatik.

A megmaradt csonkból csakhamar uj hajtások fognak előtörni, melyek közül a legerősebb és legegyenesebb fogja a törzs folytatását képezni, mig a többi hajtás tőben el lesz távo- litva, hogy a főhajtásból a táplálékot el ne vonják.

Ha a vadonczok a faiskolai táblákban vágatnak le, (azaz midőn már ritkásan vannak szóttiltetve) ha már elég vastagok, legjobb őket tavaszkor azonnal beoltani, föltéve, hogy nincsenek a földig lerágva, tehát a beoltást a föld szine felett végre lehet hajtani, midőn azonban teljesen levágattak, vagy beoltásra még nem elég vastagok, azon esetben a magiskolai csemetéknél említett eljárás alá esnek.

Midőn oltvány van megrágva, az eljárás a szerint fog módosulni, hogy a rágás alatti részen maradt-e valami a nemes fából vagy sem, továbbá, hogy a rágás a fa egész kerületére terjed-e ki, (azaz, hogy a fa köröskörül meg van-e rágva) vagy csak annak egy részére.

Ha a lerágás alatt a nemes részből mi sem maradt s a kéreg egészen körül van rágva, a sérülés alatt a fa törzse levágatik s azonnal beoltatik. De ha valami maradt a nemes fából, a fa szintén le fog csonkittatni, azonban beoltva nem lesz, mert a nemes részből a rejtett szemek kihajtanak s az előtörő uj hajtásokból fog uj törzs neveltetni. És pedig a legszebb, legegyenesebb hajtást háboritlanul hagyjuk nőni, a többi hajtásokat, melyeket nevezzünk mellék- hajtásoknak, 2—3 kivételével tőben eltávolítjuk. Ezen 2—3 mellókhajtás hegyei nyár folyamában többször lecsipetnek, nehogy a főhajtástól a táplálékot elvonva, azt növésébe hátráltassák. A következő óv tavaszán ezen 2—3 mellékhajtás is tőben levágatik s az igy támadt sebek oltó- viaszszal bekenetnek. A 2—3 mellókhajtást keletkezése évében azért kell meghagyni, mert ezek a fa felesleges nedveinek elvezetésére szolgálnak, megtartják az egyensúlyt a fa földalatti és földfeletti része közt, ezek segítsége nélkül a főhajtás a sok nedvben könnyen megfulladna. Később azonban, midő a főhajtás már eléggé megerősödött s a nedveket absorbeálni maga is képes, a mellékhajtásokra többé nincs szükség s azért eltávolíttatnak. A vadhajtások, melyek a fa tövéből kisarjadznak, keletkezésükkor azonnal eltávolíttatnak.

Akár a vad, akár a nemes fánál, ha a rágás a fa kerülete felénél tovább nem terjed, a seb, de különösen a seb széle, tehát a kéreg, éles késsel simára faragtatik s oltó viasz vagy fatapasszal lesz bekenve. Legkönnyebben előállítható fatapasz készül egyenlő mennyiségű sárga agyag, szarvasmarha trágya és hamuból, melyekhez a jobb összetartás végett kevés marhaszőr kevertetik. Ezen anyagok vízzel sürii péppé gyuratnak s a sebekre vastagon rákenet- nek. Bekenós után a sebet vastag papírral vagy rongydarabbal okvetlen be kell kötözni, nehogy a tapasz később megszáradván, lehulljon. A kötést lebontani nem szükséges, midőn az magától leesik, akkorra rendszerint a seb is be van gyógyítva.

Midőn a nyulrágás a fa kerületének felén túl terjed, a gyógyulás már kétséges, azért legjobb az ilyen fát szintén levágni a seb alatt s vagy beoltani, vagy a megmaradt nemes részből uj törzset és koronát nevelni.

Megjegyzendő, hogy a törzs megcsonkítása után a metszlap éles késsel simára faragtalak s a korhadás, revesedós megakadályozása végett oltóviasz vagy fatapasszal bekenetik.

Azon esetben, ha az újon keletkezett hajtások a lecsonkitott törzsnek nem legtetejéből, hanem alantabb sarjadzanak ki, mindig fog a törzsből kissebb nagyobb csonk maradni, mely nem táplálkozhatván, csakhamar romlásnak indul s ilymódon az egész fa tönkre mehet. Ennek meggátlása végett a törzs ezen felesleges része a lecsonkázást követő tavason, a főhajtás tövében (miután ekkor a mellókhajtások már eltávolíttattak) rézsútos metszéssel levágatik s az igy támadt seb simára faragva, oltóviaszszal bekenetik.

Az egészen, vagy nagyobb részben körül- rágott fánál ajánlják a rágás alatt kitörő hajtáso-