Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-17 / 20. szám

Május 17. KUN-HALAS. 1891. Miért?! Még azt is mondani kell! Hát biz’ ott csak azért bajlódni a kerté­szettel, pepecselni hernyózással, oltoványnyal, hogy épen a kis makranczosnak, ha nagyon el- tátotta, be tudjók dugni a száját: nem érdemes. Hanem ha el tudjuk árasztani a külföldi piaczo- kat, ha ott mi dominálhatunk, ha a vevőket lesz mivel magunkhoz szoktatni: akkor nem csupán a berlini ágens pofaszakálában fogunk gyönyör­ködhetni a városházunk előtt, hanem azokban a pakon-bartokban is, mely a német aranyokra és ezüstökre van kiverve. — Csakhogy ez esetben nem kellene a sült galambra várnunk, hanem igába fogni mielőbb ezt a nagy határt: mely épen tiz annyi milliót érne, ha csak részben is betelepithetnők. Természetes, hogy a nép magától merész spekulációkat nem kezdeményez. Hiába, oda intelligencia kell. Akadni kellene egy olyannak, kinek tele van a szive is, de a szive felett a zsebe is. Ha egy ily bátor vállalkozó példával bizonyítaná be a nagy közönség előtt, hogy az oltványokba fektetett pénze mesés kamatokat hoz: rögtön akadna követőkre. Vegyünk pld. csak egy 100 holdas ahna- ós másik 100 holdas szőlő és faiskola-telepet. Száz holdon van minimum 6400 fa. Ez egy középszerű terméssel hoz 12.800 mm. al­mát, de vegyük csak ennek a felit: 6400 mé- termázsát. E tekintélyes tömeget legkevesebb 8—10 írtjával úgy lehetne kiliferálni ismerős piaczra, hogy a szállítás terhe még teljesen a vevő nyakába maradna. Száz hold ad 64 ezer frt hasznot! Melyik termény-ág közelíti meg ezt? Pedig ez még csak a rendes, kis termés. Hát még mikor véletlenül beüt: — ez összeget megkétszerezi. TJgy?! Hogy tiz esztendeig kell a beülte­tés után még ez Eldorádóért várakozni? ■— Nem feledtem ki a kalkulációból azt sem. Sőt még azt sem, hogy ez a tiz év óriási befektetéseket igé­nyel — annak, aki élhetetlen. Először is 100 hold földbe benne hever legalább is 6000 frtja, mint a föld értéke. Dettó hat ezer frt a rigoli- liroztatás. Hatezer négyszáz oltvány: cirka 3 ezer frt. — Idáig potom 15 ezer frt. —- De: „venio nunc ad fortissimum!“ Tiz évi munkál- tatási költség itt-ott 100—120 ezer frt. Ekkora tőkét hevertetni tiz év leforgatása alatt: mégis soknak látszik. De csak látszik, mert 8—4 óv alatt ez ösz- szeget kamatostól visszafizeti a termés. Sőt praktikus ember az első tiz óv alatt is már, mig az almafák elterebólyesednónek, beülteti az öt öles közöket valami jól fizető baraczkfajjal, pld. a Szatmári Sándor tanár által behozott Egeressi- duránczaival. Ez, mint tudjuk, 3—4 évre terem s gyümölcse, kiválóan nagy fejlettségénél fogva, épen a világvárosok piaezain szerfelett kapós. Egy szerencsés tavasz után 6—8—10 irtot le lehel szüretelni fájáról. De épen igy segitnék a merész vállalkozót szőlője és faiskolája. Dr. Dobó Menyhért korai csaszlaf ajainak kilóját 30—35 krjával árusítja el a budapesti piaczon. De panaszkodik, hogy nincs jó kelete e csemegéinek, mert kevés; legalább száz ennyi kellene. Akkor meg lehetne szerezni számára a világpiaczok bármelyikét; anélkül,hogy eltölt - hetné azokat valaha. A nagy városok igényei hova-tovább szertelenebbek. Egy tiz holdos jó karban tartott csemege- szőlő lead pedig 200 mmázsát — úgy, hogy 100 Hl. bornak való még marad is a folyton kopasztott tőkén. Mert a mi áldott homokunkkal semmiféle fekete föld sem vetekedhetik. Olyan ez a fának, mint a viz a halnak. Puha talaja utat ad a gyö­kerek vállalkozó természetének; spongya termé­szete tenger vizet képes magába nyelni, — és, a mi fő, azt kánikulai forróságban is mélyében megtartani. A homok a szárazság-szülte repedé­seket azonnal betömi; fekete földön pár nap alatt is már öles mélységek nyílnak a föld hátán. Mi természetesebb pedig, minthogy e hasadékokon az anyaföld nedve menten elillan. Pedig a fa sze­reti a vizet. Mivel is táplálná csillag-sok ter- mésit, mikor azoknak fő alkatrésze épen a viz. Ne hanyagoljuk el hát ezt az áldott homo­kot. Ezt a mindinkább felkapott gazdasági ágat ne engedjük parlagon heverni. Ha egyesek nem győzik a nagy kiadásokkal járó vállalkozást, al­kosson a tehetősebb osztály konzorciumot. — Hisz’ minél nagyobbá mén a gazdálkodás, annál inkább összpontosithatóbbak a kiadások; jobban, biztosabban kifizeti magát az üzlet. Vagy pedig menjen elő jó példával a város maga. Terjeszsze kijebb a minta-kert határait. Az ne ideális czé- lokat szolgáljon csupán, hanem ezután haszon­hajtó eszköze is legyen a közpénztárnak. Lapunk ápril 12-iki számában említi Vete­rán név alatt valaki, hogy a Fehértón 500 hold városi föld porzónak való homokot terem. For- gattassa fel ezt a város. Gyümölcsösnek való hely az mind. Már hogy pénzbe kerülne ez a gazdál­kodás? Persze, hogy igen! De hát a vasutért nem 120 ezer írtnak a terhit nyögjük? Pedig az soha­sem közvetlen a pénztárnak fizeti vissza e tarto­zást ; mig egy erélyes kéz által vezetett városi 500 holdas kert 2 évtized alatt debreczeui viszonyokba terelné városunkat. (Tudvalevőleg pedig Debreczen másfél millió évi bevétel felett rendelkezik, anélkül, hogy a pótadót ismerné: mi fán terem.) Hanem ott gendoskodtak az elődök utó­daik hogy-létéről. Minket pedig üres kézzel hagytak; nekünk semmi közvagyonunk. — De legalább mi ne feledkezzünk meg fiainkról, mig a mezőgazdaság le nem járja magát. Alkossunk közvagyont, ha áldozatok árán is. Csekély sze­rencse csak s még éltünkbe kifizetné a reá for­dított erőt és vagyont. Lehet, vannak sokan kik épen nem bíznak a gyiimölcsészet szép jövőjében, sem Halason, sem másutt. Hanem azt is tudom, hogy vannak itt kö­zöttünk már többen, akik ismerik jól az előnyö­ket, melyek e gazdasági ágból egyesekre, mint városra egyaránt háramlanának. Fogjanak ezek kezet, Jobbára tekintélyes, bizonyára intelligens elemei ők a közönségnek. Ne hagyják elszunnyadni az érdeklődés tüzet, mit a feut elősorolt kiállítások kitüntetései ger­jesztettek irántunk az idegenekben. Befolyásos egyének rebesgetik, hogy a megye hajlandó lenne egy, a Bácskával szom­szédos városban földmivelósi iskolát létesíteni. Ez, ez kellene nekünk, nem pedig polgári iskola, mint Veterán mondja. De ennek fontosságáról tér szűke miatt a jövő számban. K. S. A gimnázium-építés ügye. К a u s e r József műépítész, ki a na­pokban 'tért vissza párizsi utazásából, tegnap délben városunkba érkezett. A vasútnál Szilády Áron lelkész, Péter Dénes főgondnok, az egyház­tanács és tanári kar tagjai közül többen várták, kiknek kíséretében egyenesen a régi temető- térre hajtatott, hol talajvizsgálatot eszközölt. — Az e czélra már tegnap délelőtt ásott öt gödör­ből kiemelt föld teherbíró képességét sokkal al­kalmasabbnak találta, mint ahogy a hozzá Bu­dapestre felküldött földmintákból következtető. — Ezután a papiakra mentek ebédre, melynek végeztével a vendég a fél négy-órai vonattal visszautazott a fővárosba. Magával hozta Kauser az emelendő épület művészi kivitelű homlokrajzát, mely má­tól kezdve a ref. egyház gondnoki hivatalában közszemlére ki lesz állítva. Az érdeklődők (s ki ne volna az?) figyelmét felhív­juk az alakra nézve is nagyszerű festményre, mely tökéletes képét nyújtja az impozáns épület vasut-utczára néző homlokának. E képről ítélve az épület olyan szépnek Ígérkezik, mely a kör­nyékbeli nagyobb városokban is párját ritkítja. Mindamellett a környezetbe olyan szerencsésen látszik belestilizálva lenni, hogy a közeleső épületeket nem fogja kolosszális voltával mint­egy elnyomni. Társalgás közben Kauser igen sok hasznos útbaigazítással szolgált az épités financziális vezetésére nézve, s arról győzte meg hallgatóit, hogy e kiváló szakember közreműködése nagy- nyereség az ügyre nézve. A kút fúrását e héten folytatni kellett, mert az előző héten elért 41 méter mélységből hosszas szivattyúzás után sem jött iható viz. Végre kedden 48 és fél méter mélységből tiszta, jó viz emelkedett fel a csőben, itt a fúrást abban hagyták, s azóta a szivattyú tegnap estig folyvást működött. A vízből egy üveggel felküldöttek vegyelemzés végett a budapesti országos vegy- kisérleti intézethez. ❖ A múlt hét folyamán a következő ado­mányok érkeztek a ref. egyház gonokságához: Nagy József segédjegyző Rémről 2 frt. Özv. id. Pázsit Sándorné asszony (a már egyszer adott 100 írton felül) ismét 50 „ Zseny Móricz birtokos és neje sz. Fúró Viktória 100 „ Karancsi Dániel ref. lelkész Hód.-M.-Vásárhelyről 10 „ Munkácsy Sándor ref. lelkész Paksról 5 „ E héten bejelentetett összesen 167 frt — kr. A múlt heti kimutatás 8933 frt 34 kr. Az eddigi ajánlatok összege 9100 frt 34 kr. HÍREK. — Közgyűlés. Megint polgármester-kri- zis. Török Elek helyettes polgármester 10 napi hivataloskodása után beteges állapotára hi­vatkozva lemondott, s e végett a képviselő-testü­letnek mindjárt az ünnep után, k e d d e n (d. e. 9 órakor) gyűlést kell tartania. — Ugyané köz­gyűlés napirendjére ki van tűzve a IV. tizedbeli (Gál Gábor háza előtti téren) készitendő kút ü g у e. Mint halljuk, a tanács olyanforma elő­terjesztést akar tenni, hogy — mivel a gimná­zium kútját készitő mester most úgyis eszközei­vel együtt itt van —• ragadja meg a város az alkalmat s készíttessen az említett téren furott kutat. — Hölgyeink. A jótékony n ő e g у 1 e t felöl örvendetes hirt hallunk. Ideje is már, mert ugyancsak régóta nem hallatott magáról; ami ugyan nem is csoda olyan egylet részéről, mely­nek az utóbbi időben mindössze 7, azaz hét tagja volt, ezek közül is kettő vidéki. Most arról ér­tesülünk, hogy a vezető hölgyek nem akarva tovább nézni az egylet lassú tengődósót, elhatá­rozták az újjászervezést. Minden nemesért buz- golkodó úrnőink egyike, Schilling Edénó Gőzön Ida asszony, Dékáni Árpád rajztanárral együtt hozzálátott a tagok szer­zéséhez, s két nap alatt 50 hölgyet sikerült a belépésre megnyerniük. Azonkívül tervbe van véve az egylet ügyvitelének alapos rendezése, sőt működésének kiterjesztése is, a mi eddig csupán a kisdedóvó-intézet föntartására szorít­kozott. Őszinte örömmel regisztráljuk e dicsé­retes mozgalmat. Az ügyre még visszatérünk. — Halálozás. F a r kas István, néhai Farkas Sándor veit városi főjegyző fia, tegnap (16-án) délelőtt 9 órakor 23 éves korában meg­hal. A korán elhunyt fiatal ember Budapesten a telekkönyvi betét-szerkesztési munkálatoknál mint gyakornok működött, s c*ak pár nap előtt jött haza az ünnep alkalmából üdülésre. Ma délután 5 órakor temetik. —- A takarékpénztár építésének ügye kezd kivergődni a vajúdás stádiumából. Mint ér­tesülünk, emeletes lesz az épület, melynek tervét Koczka szabadkai ópitósz-mérnök és Sze­der István helybeli építőmester készítik. Ha az­tán valamivel többe is kerül igy az előirányzott 14,000 írtnál, nem halunk bele. (Mi ugyan a világért el nem áruljuk, hogy többe kerül.) — Majáliska. Ha a nagyoké majális, a kicsiké majáliska. De azért a kicsiknek is nagy lészen a kedvük szombaton (28-án), a mikor a községi iskola tanulói kirándulnak egy kis hiva­talosan engedélyezett mezei hanezurozásra. Ha szombaton rósz idő lesz, a kirándulás következő szerdára marad. Indulás délután fél kettőkor a központi fiúiskolától. — Ezt azért Írjuk meg előre, hogy a szülők és jószivü nónikók jó eleve gondoskodjanak pattogatott kukoriczáról meg izes pogácsáról — de sokról. — Lövés a szomszédban. Kiskőrösről ír­ják lapunknak május 12-iki kelettel: Tegnap (hétfőn) délután 2 órakor nagy feltűnést keltett itt egy a főutezán eldördült lövés. Az izgalmat Biró Béla halasi illetőségű fiatal ember okozta, ki rövid idő óta a kir. adóhivatalnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom