Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-26 / 17. szám

KUN-HALAS. 1891. kell átesniük. A bebábozás az utolsó évben augusz­tus, október hóban történik, ezt megelőzőleg azonban az álczák egy méternyire, vagy még ennél is mélyebbre mennek le s ott kis tojás- dad üreget csinálnak, melynek falait kisimítják. Egy-kót hónap múlva a bábból elő jön a kész rovar, de tavaszig a földbe marad s csak akkor kezd magának utat törni fölfelé. Cserebogár minden évben van, de minden harmadik, vagy negyedik évben nagyobb tö­megekben jelennek meg, ebből következtetik azt, hogy a kifejlődés 3—4 óvet vesz igénybe. Védekezés. Az álczákat igen bajos pusztítani. A sertés sokat kitúr a földből s fel­falja. Az eke által felszínre hozott álczákat a varjak és más madarak pusztítják, de az ekét követő kutyák is szeretik megropogtatni. Faiskolákban a csemeték sorai közé lehet u. n. forgónövényeket ültetni, pl. salátát, melyek­nek zsenge gyökereit igen szereti s ha észre­vesszük, hogy egyes növények lankadni kezde­nek, kapával kifordítjuk, s gyökereiknél a csimaszt rendesen megtaláljuk. Leghathatósabban lehet azonban létszá­mukat a bogarak összeszedése által kevesbíteni. Midőn reggelenként, félig dermedt állapotban a fákon ülnek, a fa alá kiterített lepedőkre, vagy dikónyekre rázatnak s összegyűjtve megsem- misittetnek. Ezen irtási mod csak akkor vezet ered­ményre, ha nagyobb területen közös akarattal, minden birtokos által eszközöltetik, mert ha szorgalmas gazdák le is tisztítják Iáikat regge- lenkint a cserebogaraktól, az esteli röpülés alkal­mával a bogarak a szomszéd kertekből ismét átrepülnek s folytatják a levelek és virág pusz­títását. Németországban a cserebogarak száma tetemesen megfogyatkozott, mert ott a hatóság szigorúan veszi a dolgot s mindenkinek be kell bizonyos mennyiségű cserebogarat szolgáltatni, sőt volt idő, midőn a megszedett cserebogarak a hatóság által pénzért lettek beváltva, miáltal a legszükeb időszakban sok szegény család ke­resethez is jutott. Nálunk is ad ki a hatóság olykor, midőn a cserebogarak igen nagy számban jelentkeznek, rendeletet azok szedésére, de miután az kellő szigorral nem ellenőriztetik, a szedés csak immel-ámmal történik s az eredmény rendsze­rint elmarad. A cserebogár az apró baromfinak kedvencz eledelét képezi, nem csak élve, midőn t. i. a fákról lerázatik, kapják fel nagy előszeretettel, hanem megszáritva is, midőn télire eltétetnek, összevagdalva, árpával, korpával keverve, takar­mányul szolgálnak. A composthalomba rótegezve, kitűnő trá­gyát adnak. Ha igen sok a cserebogár, lehet belőle olajat is ütni. Ez következőképen történik; Midő a bogarak a fáról lerázatnak, forró vízzel lesznek megölve s présen kisajtolva, vagy ha prés nincs, veszünk 2 fazekat, melyeknek egyike kisebb mint a másik, hogy ennek szá­jába beférjen, mert egyiknek a másik felett kell állni. A kisebb fazék alját 5—6 helyen vékony fúróval kifúrjuk, mert ezen lyukakon fog az olaj átcsepegni. Ezen fazék cserebogarakkal meg­töltetik s a másik nagyobb fazék szájába bele lesz állítva, aztán mindkettőt kenyérsütés után a meleg kemenczébe tesszük. A melegség következtében az olaj ki fog válni s le fog csepegni az alsó üres fazékba. Lehet továbbá a városon kívül, hol tűzve­szélytől tartani nem kell, egy gödröt ásni s ebbe tenni a két egymás fölött lévő fazekat. A felső fazék teteje pléh, vagy cserép fedővel betakarta- tik s ujjnyi vastagságú földréteggel lesz befedve. Ezután föléje tüzet rakunk, melyet legalább 6 óráig kell egyenletesen fentartani. A melegség behat a fazékba, felolvasztja a bogarak zsírját, mely az alsó fazékba át­szivárog. Hat, hét liter bogárból lesz egy liter olaj. A préselt olaj sűrű s csak gépek, szeke­rek, bőrneműek kenésére alkalmas, a csepeg­tetett azonban tiszta s világításra is használható. A cserebogár idény nemsokára bekövet­kezik. Igen ajánljuk a gazdközönségnek, hogy az olajütésnek ezen módjával kísérletet tegyen. Az eredménnyel biztosan meg lesz elégedve s azonfelül ezen kártékony féreg kevesbitése is előmozdittatik, tehát kettős a nyereség. „M. K.“ Április 26. * Szaporítsuk a körtefákat. Ha gyiimölcsö- seiuken végigtekintünk, azt tapasztalj'tik, ltogy azokban sokkal több az alma, mint a körtefa. Almafát legalább is 6—8-szorta többet lehet találni, naint körtét. Hogy mi ennek az oka, arra bajos volna válaszolni, s valószínű, hogy a kerttulajdonosok alig adhatnának kielégítő vá­laszt. Mert nálunk a körtefa az ország minden vidékén csak oly jól diszlik, mint az alma; a körtét nagyobb élve­zettel esszük, ez sokkal jobban kibírja a szállítás viszon­tagságait (már t. i. a téli fajták) és sokkal nagyobb kere­setnek örvend, végül sokkal magasabb árakon vásárcrltatik, mint az alma. Budapesten pl. a szép körte darabjáért 10—15 krt megadnak, mig az almák kilójáért adnak annyit. Épen ilyen az arány a két termény ára közt a külföldi piaezokon. Különösen Németországban van jó ára a körtének, mert ott a kedvezőtlen viszonyok miatt igen kevés körte termeltetik . Miután tehát a körtetermelés nálunk igen nagy előnyökkel jár, kívánatos volna, ha megfordítanánk az arányt s ezentúl 8—10-szer annyi körtefát ültetnénk, mint almafát, csakhogy a fősulyt a téli fajtákra kell helyezni, mert csak ezeket lehet drágán eladni. „M. K.“ TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest április 25.) Búza pestvidéki métermázsánként Rozs л Árpa „ Zab „ Kukoricza „ Köles „ Heremag „ Disznózsír „ Szalonna „ Faggyú Méz (nyers) „ „ (sárga csurgatott) „ If a 1 a s о л. Búza mmázsánként 8.30—8.50 Rozs „ 7.20—7.50 Árpa „ 6.30—6.50 Zab „ 6.40—6.60 Köles „ .-----.— Kukoricza „ 6.-----6.30 Krumpli zsákja 1.10—1.30 9.50— 9.95 8.10— 8.25 7.05— 8-90 7.20— 7.60 6.85— 6.90 7.50— 7.75 38.-----46.­54.50— 55,— 43.50— 52,­34.50— 35.50 Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, április 25.) Magyar urasági öreg nehéz 44.-----45.—, fiatal nehéz 46.-----47.—, közép 46.------47.—, könnyű 47.— —48,— Szedett nehéz —.—-----.— közép 46.------47.— könnyű 46.-----48.— Oláhországi nehéz —.---------.— Szerbiai nehéz 46.-----47.— közép 46,——47.— könnyű 46.-----46.50 Sertéslétszám 127,734 drb. Életsuly: páron­ként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Vasúti menetrend. Halasról indul Budapestre: Bijjdk: Gy. V. d. e. 10 ó. 31 p. I. o. 5.40. 11. o. 4.50. Ili. o. 2 70. Sz. V. d. u. 3 ó. 33 p. I. o. 4.50. II. o. 3.60. Ili. o. 2.25. V. V. éjjel 1 ó. 05 p. Gy. t. V. sz. sz. éjjel 2 ó. 52p. „ Csatlakozás Kis-körösön át Kalocsára: Yegy. V. d. e. 11 ó. 27 p. I. o. 2 f. II. o. 1.60. 111. о. 1 f. Személyv. d. u. 5 ó. 10 p. „ „ „ Kalocsáról Kis-körösre: Személyvonat — — reggel 8 óra 55 perez. Vegyesvonat — —> délután 2 „ 18 „ Szabadkára: Dijjak : Sz. V. déli 12 ó. 01 p. I. о. 1 f. II. o. 80 kr. III. o. 50 kr. Gy. V. d. u. 5 ó. 28 p. I. o. 1.20. II. о. 1 fit. V. V. éjjel 2 ó. 59 p. I. о. 1 í. II. o. 80 kr. Hl. o. 50 kr. Gy.t. V. sz. sz. este 9 ó. 14p.„ „ „ Budapestről indul Lefelé: Személyvonat — — reggel 8 óra Gyorsvonat — — délután 2 óra 40 Vegyesvonat — — este 9 „ 40 Gyors tehervonat személyszál 1. délután 9 55 Szabadkáról indul Fölfelé: Gyorsvonat — — délelőtt 9 óra 46 perez. Személyvonat — — délután 2 „ 25 „ Vegyesvonat — — este 11 „ 28 „ Gyors tehervonat személyszáll. éjjel 1 „ 09 „ Budapestre érkezik Gyorsvonat — — délután 1 óra 25 perez. Személyvonat — — este 7 „ 30 „ Vegyesvonat — — reggel 6 „ 40 „ Gyors tehervonat személyszáll. reggel 9 „ 45 ,, Szomszéd-forgalom díjtétel: Vadkert v. Kisszállás sz. és v. v. I. o. 30, II. 15, III. 10 kr. Kis-kőrös v. Kelebia „ „ I. o. 40, II. 22, III. 15 kr. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Präger Ferenc/. Hirdetések. Mirdel и®ény. A halasi Takarékpénztár-részvény- társaság ezennel közhírré teszi, hogy jel­zálogkölcsönöket ingatlanokra, és pedig földbirtokra, városi la­kóházakra, és jókarban levő SSüöllőkre törlesztés felté­tele mellett több évekre 6%-i kamatra utalványoz. Kelt Halason, 1891. Ápril hó 24. Vári Szabó István elnök. 63/1891. tk. sz. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Thorma Krisztina férj. Eleim Gyulánó izsáki lakos és Thorma Károly kiskorú gyámja Berki Antal ügy­véd halasi lakos vógrehajtatóknak, — Gyenizse Imre halasi lakos végrehajtást szenvedő elleni 886 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végre­hajtási ügyében a kun-halasi kir. járásbíróság területén levő a halasi 9465. sz. tjkvben A 9167 hrsz. a. felvett 14 hold 1008 Q ölnyi rekettyéi legelőből Gyenizse Imre végrehajtást szenvedett nevén álló felerészére 118 frt 50 kr. kikiáltási árban; — ugyanazon tjkvben Gyeni­zse Imre végrehajtást szenvedett nevén fele­részben és neje Nagy Löki Rozália végrehaj­táson kívüli nevén másik felerészben álló A + 286 hrszámu 204 □ ölnyi l-ső tizedbeli bel- telki kertre az 1881. évi 60 t. ez. 156. §-ának a) pontja értelmében egészben 9 frt kikiáltási árban; — ugyanazon tjkvben Gyenizse Imre végrehajtást szenvedett nevén felerészben — és neje Nagy Löki Rozália végrehajtáson kívüli ne­vén másik felerészben álló A -j- 287. hrsz. a. l-ső tizedbeli ház és 137 □ öl udvartelkére a fentnevezett szakasz c) pontja értelmében egész­ben 895 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik az árverés, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi Május hó 25-ik napján délelőtt 9 órakor e kir. járásbíró­ságnál megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lanok becsárának 10 %-át vagyis 12 irtot, 1 frtot, 90 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számi- tptt és az 1881. évi november hó 1-ón 8383. szám alatt kelt igazságügy miniszteri rendelet 8.. §-ában kijelölt óvadékkópes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bí­róságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Halason, 1891. évi január hó 11-ik napján. A kun-halasi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság. Br. Tomcsányi kir. jbiró. Czenioiii Ш ш raktár. Tisztelettel tudatom a n. é. közön­séggel, hogy nálam a legjobb román czement gyári áron, úgyszintén legjobb minőségű friss mész a legjutásiyosabb ál? mellett kapható. A czementet és ineszet a t. vevők kényelmére házhoz szállítom. Tisztelettel SgMo lápéi 1—3 főszer, só és lisztkereskedő. Halas, 1891. Nyomatott Präger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom