Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-19 / 16. szám

Április 19. KUN-HALAS. 1891. A közönség köréből.*) A históriás. T. Szerlc. ur! A vásárokban szokott állni kis asztalka mellett egy vörös hosszú zsidó lánykájával és duettben egész szivvel-lólekkel hasogatják a levegőt újnál újabb ko­pott népdalokkal, hogy szinte a verejték is csorog az arczuk- ról. Szoktam szemlélni ezt a tragikomikus história-árulót s tanulmányozni a különféle hatást, mit ez a kornyikálás az ott összeverődő népcsoportban előidéz. Mondom szok­tam nézni és nem találok e talmi Tinódi Sebestyén mű­vészi produkeziójában semmi megszólni valót — о 11 a vásárban, mert szabad a vásár, látni ott még különb dolgokat is. Hanem az ellen már föllázad az Ízlésem, ha az ilyen históriást a város kellő közepén, a templom tövé­ben, a hivatalok ablakai előtt hallom óbégatni. Ha a lakodalmas népet kisérő zenészek meg tudnak állani és elmaradni kellő távolságban a templomtól és a város­házától, akkor nem értem, hogy lehet ott a piaczon az ilyen históriás-konczertet megengedni. Szeretem, ha vá­rosnak tartják e várost, szeretem, ha a nemzetiszin kard­bojtok láttára eszembe jut, mennyire haladt a rend minálunk, és bánt ha az ilyen Ízléstelenség megzavarja az illúziómat. Kérném, ha lenne szives b. lapjában a dol­got valami uton-módon fölemlíteni, hogy lenne rá figyel­messé a rendőrkapitány ur. Tisztelettel Ypsilon. *) E rovatban közérdekű felszólalásokat a beküldő felelősségére közlünk. KÖZGAZDASÁG. Pestmegyei gazdasági egyesület. A pestmegyei gazdasági egyesület f. hó 13-án tartotta a megyeház nagytermében Föld- váry Mihály alispán elnöklete alatt rendes tava­szi közgyűlését. Az igazgató választmány jelentése kiemeli, hogy sikerült a gazdaközönsóg érdeklődését az egyesület iránt, habár kis mértékben is felkel­teni és nehány az egyesület működése iránt érdeklődő uj tagot megnyerni. Az igazgató vá­lasztmány a múlt félévben 2 kiállítás rendezé­sét határozta el és pedig az egyiket a vármegye felső vidékének egy nagyobb központján. Erre a czélra Yácz van kiszemelve. Itt ez év szep­tember havában szőllő, gyümölcs, bor, szőllő- művelési eszközök, konyha termények és egyéb gazdasági czikkek lennének kiállitandók. A má­sik kiállítás a vármegye alsó vidékének egyik nagyobb központján terveztetett és pedig a solti gazdakörrel együtt. A választmány itt vásárral egybekötött állatkiállitást akart létesíteni. A közgyűlés hosszabb vita után, a melyben részt vettek gróf Károlyi Sándor, gróf Nemes Nándor, Beniczky Gábor, Kolozsváry Kiss István, Gul- ner Gyula és Förster Aurél, a választmány ezen tervét, tekintettel az árvíz által sújtott vidékre, egyelőre el nem fogadta, de megbízta az igaz­gató választmányt, hogy vegye a kérdést újabb vizsgálat alá és azután a helyi viszonyoknak megfelelöleg intézkedjék. A gazdasági egyesület, nagyobb és kisebb gazdaságok megismerése és megismertetése czóljából kirándulásokat fog junius havában ren­dezni, a mely alkalommal a kisebb gazdák hasz­nos gazdasági eszközökkel fognak megjutalmaz­tatni. A választmány bejelenti, hogy a lótenyész­tési szakosztály egy jövő évben létesítendő nagyobbszabásu közös esikólegelő ügyében teszi meg az előmunkálatokat'. Az egyesület jelen­legi vagyona a számvizsgálói jelentés szerint 28,915 forint. A közgyűlés elhatározta, hogy a községek részére apamén-állományokat évi bér fizetése mellett át fog engedni; elhatározta továbbá, hogy az egyesület vagyona egy kis gazdaság beszerzésére fordittassók és ezen gazdaságban gyümölcsfa iskola és szőllő-telep létesittessék. A választmány indítványára kimondotta a köz­gyűlés, hogy a Pest vármegye területén működő tanítók.minden díj fizetése nélkül tagjai lehet­nek a gazdasági egyesületnek. Ezután a válasz­tások kerültek napirendre. Tiszteletbeli lagok- nak megválasztattak: Kozma Ferencz, Náday Izidor földmivelésügyi miniszteri tanácsosok és Dobokay Lajos miniszteri osztálytanácsos. A megüresedett igazgató - választmányi tagságra Zseny József, a számvevőségi tagságra pedig Zseny István halasi földbirtokos lett megvá­lasztva. Dr. Schuszter Konstantin váczi püspök­nek az egyesület iránt tanúsított jóakaratáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Ezután Gal­góczy Kóroly egyesületi tag azt indítványozta, hogy mintagazdaságok szervezése czéljából, szó­lítsa föl az igazgatóválasztmány az egyes közsé­geket ilyenek szervezésére. Kiadatott a választ­mánynak tanulmányozás végett. Halász Zsigmond íőszolgabiró tett még két indítványt. Ugyanis indítványozta, hogy ké­ressék meg a földmivelésügyi minisztérium arra, hogy a szöllövesszök szállítása tárgyában némi könnyítéseket eszközöljön, mert a jelenlegi zár­latok sok tekintetben a szőllőtelepitést hátráltat­ják, oly helyen is, hol íillokszeravésztől nincs is mit tartani. Indítványát a közgyűlés elfogadta. Ugyancsak az ő indítványára határozták el, hogy az állategészségügyi törvénynek a ragályos száj- és körömfájásra vonatkozó intézkedései tárgyában fölirat intéztessók a földmivelésügyi miniszterhez. Korán messünk-e vagy későn ? Nagyon gyakran szellőztetett kérdés ez, s még sincs határozottan eldöntve. Mai napig is nagyon eltérők még az idevágó nézetek. Sokan a korai metszést pártolják egész odaadással, mások pedig csupán a késői metszést tartják olyannak, a mely kielégítő eredményt nyújt. Megjegyzendő, hogy a „korai metszés“ fogalma külön­böző értelmezése szerint nagyon eltérő. Némely vidékeken mindjárt a szüret utáni metszést, más vidékeken a január hó végén vagy február hó elején eszközölt metszést értik alatta. Késői metszés alatt a márczius hó végén vagy áp­rilis hó elején eszközölt metszést értjük. Ez utóbbi met­szésnél beáll a szőllő könyezése is, a [mi sok bortermelő szerint előny a szőllőre nézve; azt tartják ugyanis, hogy mennél jobban könyezik a szőllő, annál szebb és több ter­mést ad. Ez azonban nagyon téves állítás, a mit a könye- zés lényegéből könnyen megérthetünk. Dr. Nessler szerint 11. szőllőköny annyi káliumot (hamanyt) tartal­maz, a mennyi 60 gr. friss levél képzésére szükséges. A könyezés tehát a szőllőtőkét nagyon meggyengiti, a mennyiben általa sok tápanyag vész el, s azért czél- szerűbb oly korán metszeni, hogy a metszési felület a vegetáczió megindulásáig ismét megszáradhasson s így a szőllő könyezését elkerülhessük. A tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a korán metszett szőllők levelei sokkal sötétebbek, mint a későn metszett szőllőkéi, különösen lia ezeknél erős könyezés volt tapasztalható. Ezen tapasztalatokból kiindulva a metszést, ha már őszszel elmulasztottuk, lehetőleg korán kell eszkö­zölni, mindjárt a szigora tél elmúltával, mihelyt az eny­hébb időjárás beköszön, a mi rendszerint február elején szokott beállani. A metszést első sorban mindig a régibb szőllőkben kell kezdeni, mivel ezek az esetleges könyezés folytán sokkal nagyobb mértékben szenvednek; a fiatal duzzadó és frissen trágyázott szőllők később is metszhe- tők, mert az esetleges könyezés folytán szenvedett veszte­séget nagyobb tenyészerejök által pótolni képesek. Ha a tőke fája nem eléggé érett, vagy ha a tél folyamán erős fagyok voltak, úgy, hogy a tőkékben na­gyobb kár várható, akkor várni kell a metszéssel addig, inig az egészséges és megfagyott fát egész biztosan meg­tudjuk különböztetni egymástól. Igaz, hogy ez esetben már a késői metszés hátrányai is számításba veendők, de ezek soha sem oly nagyok, mint a melyeket a megfagyott szőllővessző le nem metszése okozna. ^ p> j,“ TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest április 18.) Búza pestvidéki métermázsánként Kozs „ Árpa „ Zab „ Kukoricza „ Köles „ Heremag . „ Disznózsír „ Szalonna „ Eaggyu Méz (nyers) „ „ (sárga csurgatott) „ Budapesti sertésYásár. (Kőbánya, április 18.) Magyar urasági öreg nehéz 44.50—45.50, fiatal nehéz 46.—-47.—, közép 46.-----47.50, könnyű 47.— —48.50 Szedett nehéz —.--------.— közép 46.------47.— könnyű 46.------47.50 Oláhországi nehéz —.-------■.— Szerbiai nehéz 46.——47,— közép 46.50—47.50 könnyű 46.-----47.— Sertéslétszám 119,923 drb. Életsuly: páron­ként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Szerkesztői üzenetek. — Dr. H. Cl. Paks. A Gr. izéjére vonatkozó ag­godalma — a mint e számból is látni tetszik — alaptalan volt. Hisz mint a többinek, annak a galambnak sem volt epéje. — A cserepéldány pedig indul. Üdvözlet! — Képviselő. A mint látni méltóztatik, elég ki­merítő tudósítást adunk, nem csak az ön kívánságára, de azért is, mert mennél kevesebben vannak ott, annál töb­ben érdeklődnek iránta itt. 9.15— 9.40 7.70— 7.90 7.05— 8-90 7.15- 7.50 6.75— 6.80 7.50— 7.75 40.------48.— 53.-----53.50 43.-----50,­35.------35.50 — Uj előfizető. A kérdést eldönteni nem érezzük magunkat illetékes bíráknak, mert ízlés dolga. Ha Paris harmadmagával lett volna, bizonyára Hóra és Pallas is kapott volna egy-egy aranyaimat. Annyit azonban mond­hatunk, hogy a három „Hírlap“ mindegyike jobb, mint nagyobb formájú társaik. A lapok értékét, soh’se tessék centiméterrel mérni. — P. J. Nem önnek szólt. Ha nem irt nekünk semmit, hogy lehet az ilyesmit magára venni ? Hisz Ön nem — „ludas asszony“. — Sz. B. A lisztát köszönjük. — Keddre pedig szivből gratulálunk és küldjük áldásunkat. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Präger Ferencz. Hirdetések. ggsz. Pályázati hirdetmény. Halas rendezett tanácsit városnál üresedésben levő válOSÍ mérnöki ál­lásra ezennel pályázat hirdettetik. Fel­hivatnak tehát mindazok, kik ezen 1000 frt évi fizetéssel s alákk meg­jelölt napdijakkal javadalmazott hivatalt elnyerni óhajtják, hogy képzett- ségöket igazoló mérnöki oklevéllel vagy 1875. évet megelőzőleg kiállított végel­bocsátó okmánynyal (absolutorium) s ál­taluk teljesített mérnöki munkálatokra vonatkozó bizonyítványokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám folyó évi május hó 3-ik napjának déli 12 órájáig adják be. Városi mérnök a szakmájába vágó s munkaköréhez utalt összes közérdekű teendőket végzi, s ezen ügyekben előadó. Ezen kivid az aránylag kevés időt igénylő árvaszéki számvevői teendőket teljesíti. Megjegyeztetik, hogy a város vagy a törvényhatóság által magán személyek érdekében elrendelt földmérési munká­latok diját a polgármester állapítja meg, — magán építkezéseknél és egyéb kikül­detéseknél azonban napdija városban 2 frt, pusztán 3 frt. Halas, 1891. ápril hó 15-én. Megyei alispán ur megbízásából: Dr. Tóth. Kálmán polgármester. Nagy választék szalma és posztó kalapokban. Van szerencsém tudomására hozni a n. é. közönségnek, miszerint a tavaszi idényre diszitett és nem diszitett női és leány szalma kalapok, legújabb férfi és gyermek posztó kalapok, és legelegánsabb napernyők nagy választékban érkeztek, melyek a leg- jutányosabb gyári áron kaphatók. E fenti áruezikkeket becses figyel­mükbe ajánlva maradok teljes tisztelettel KÖEM IMTIL. Egy jó karban levő zongora jutányos árban megvehető. — Hol, megmondja a kiadóhivatal. Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom