Református gimnázium, Kiskunhalas, 1941
11 Tehát 1777-ben iskolánk „studiösus"-ai között subscribált a Csanádi származású Vitéz József, aki innen a debreceni kollégiumba ment, s II József uralkodása alatt gróf széki Teleki Sámuel királyi biztos és működő bihari főispán titkára lett. Majd Bihar vármegye táblabírája, végül pedig (a bejegyzés idejében) Bécsben a magyar-osztrák kancelláriánál udvari ügynök (ágens) és a reformátusok consistoriumának ülnöke. Hogy alma materünk protocollumának bejegyzései mennyire megbízhatók és pontosak, érdemes a fentebbiekkel összehasonlítani Kazinczy Ferenc levelezésének s müveinek pár sorát, mely szintén megörökíti, hacsak homályos, főbb vonásokban is Vitéz Józsefünknek a Bécsben élő és Bécsbe járó magyarok előtt közismert alakját. Az Erdélyi Levelekben azt írja róla, hogy őt II. József korában az erdélyi kancellár gróf Teleki Sámuel „szép írása miatt a debreceni togátusok közül maga mellé vette volt" 3. Megjegyzi még róla, hogy Vitéz József „magyar udvari ügynök, biharmegyei táblabíró és a helvét hitvallásuak gyülekezetének bécsi ülnöke" lett 4. Vitéz József Halasról Debrecenbe kerülve a felsőbb osztályokat elvégezvén gróf Teleki Sámuel titkára lesz. Gróf Teleki Sámuel ebben az időben a legnagyobb tekintélyű és legnagyobb befolyású erdélyi főúr. Kiváló képzettségét mestereitől, Bod Pétertől és Cornides Dánieltől, valamint külföldi tanulmányútjainak tapasztalataiból szerezte. A felvilágosult II József nagyrabecsülte a nagy műveltségű református főurat, s midőn 1785-ben a megyék helyett három kerületre osztja Erdélyt, s élükre királyi biztosokat nevez ki mint „működő főispánokat", a nagyváradi kerület élére gróf Teleki Sámuelt állítja. Midőn pedig 1792-ben az erdélyi kancelláriát beolvasztotta a magyarországiba, külön erdélyi alkancellári állást szervezett gróf Teleki Sámuel számára 5. II. Lipót idejében pedig erdélyi főkancellár. Tudományszeretete és tudományos áldozatkészsége példaadó volt a maga korában. O alapította és nagyrészben ő gyűjtötte (19 éves kora óta) a híres marosvásárhelyi „TelekiTheká"-t, melynek 36.091 kötetéről és ritka könyveiről 1817-ben Kazinczy olyan elragadtatással emlékezik meg Erdélyi Leveleiben és külön tanulmányában 6. Ez a nagyműveltségű és nagybefolyású erdélyi főúr veszi tehát maga mellé Vitéz Józsefet titkárnak 1787 körül. A gróf igen megbecsülte az alapos képzettségű, szépírású és megbízható, volt halasi, 3) Kazinczy : Erdélyi Levelek. (Abafi kiad. 1880.) 107. 1. Tudományos Gyűjtemény. ISIT. VII. 6. 1. 4) Váczy: Kazinczy levelezést. III. 513 1. í) Hóman-Siekfű, Magyar történet (2. kiad.) V. 114 115, 146. 1. Marczali: Magyarország története. 587. 1. 6) Kazinczy : Erdélyi Levelek. 107-108. 1. Kazinczy ; Erdélyi Gancellárius Gróf Teleki Sámuel Excell. Bibliotliecája Maros- Vásárhelyit. Tud. Gyűjt. 7677. VII. 6. 1.
