Református gimnázium, Kiskunhalas, 1941

12 illetve debreceni diákot. A titkári teendők mellett vagy között bizonyára nagy része volt a marosvásárhelyi könyvtár nagy gonddal végzett rendezési munkálataiban is. A könyvtárról ugyanis 1796-1817 között háromkötetes, hatalmas latinnyelvű katalógus jelent meg Lipcsében és Bécsben. Erre a szerepkörre mutat Kazinczy adata is, mely szerint a könyvtár egyik ritkaságát „Servetusnak Restitutio Christianismi (1583), cimű munkáját a cancellarius II. Józsefnek ajándékozta az udv. bibliotheka számára ; magának Vitéz József kancellistája, később udv ágens által iratta le."

7 Azonban hamarosan rájöhetett az élesszemü gróf, hogy titkára értékesebb ember, hogy csak egyszerű titkár, vagy könyvtári tisztviselő legyen. Bizonyára neki köszönheti Vitéz József, hogy Bihar megye táblabírája lett. (Ennek a megyének volt főispánja illetve királyi biztosa gróf Teleki Sámuel.) Ugylátszik Debrecenben alapos jogi tudást szerzett. Ez a jogi tudás teszi lehetővé azt is, hogy a biharmegyei táblabíró aztán Bécsben a kancellárián u. n. udvari ügynök, „agnes aulicus" legyen. Ehhez is Teleki Sámuel segíthette. A kancellária ugyanis, minthogy hatáskörébe tartozott a rangraemelés és biríokadományozás kiálli ása is, sok magánember kérvényével foglalkozott. Ezért (1727 óta) ezeket a magánemberektől származó kérvényeket a kancellária csak bizonyos jogi képzettségű udvari ügynököktől, ágensektől vette át, akik már latinul terjesztették ezeket tovább.

8 A protestáns egyházak is tar= tottak ügyeik képviseletére egy-egy ilyen ágenst, aki csak az ő felirataikat terjesztette tovább. Fontos tisztségek voltak ezek, sokszor tudták viselőik tekintélyükkel egy-egy ügy szerencsés elintézését befolyásolni. Általában jól is jövedelmeztek.

9 Vitéz József azonban a feljegyzések szerint a reformátusok consistoriumának is ülnöke volt. Kissé homályos ez a maghatározás. A consi* storium, helyesebben a főconsistorium (consistorium superintendentiarum) intézménye a magyarországi református egyházban a négy superintendent megszervezése után kezd kialakulni. A négy kerület püspökeiből és gondnokaiból állt, s élére az egyetemes főgondnok került. így tehát világi vezetője, vezére volt az egyetemes magyarországi reformátusságnak, kit a legelőkelőbb főurak közül szemeltek ki, hogy nagy befolyásával és világi hatalmával meg tudja védelmezni az egyház érdekeit még az államhatalommal szemben is. Ennek az egész szervnek, noha megvolt, valóságos egyetemesen elismert jogú létezése teljesen nem bizonyítható. Az erre való törekvés és szándék is megvolt a magyarországi 7) Kazinczy utazásai. (Rátli Mór kiad. 1873.) 131. 1. 8) Hóman-Szek/Ű: i. m. IV. 344. 1. 9) A bécsi református ágens fizetése évi 1000 -1500 /'volt. Bessenyei György. nek „mint számfelett való. vagy titkos ágensnek", „consistorialis secretariusnak" évi 2000 /' volt a fizetése. V. ö.: Jlallagi A.: A magyar testőrség történtté, 1S7S, 431. 1. Zoványi Jenő. Ilessenyei György mint ref. föconsistorimui titkár. 19C9,