Református gimnázium, Kiskunhalas, 1937
részek nyugodtabban fejlődhettek; az Alföld állandó csatározások, hadfelvonulások, s másfélszázados török megszállás, keserves adóztatások színhelye. Erezték ezt maguk, halasi eleink is. 1742-ben a református torony fedelébe egy levelet helyeznek el, melyben megrendítő őszinteségben (az Isten akaratán való megnyugvás ellenére is) felsír a nagy alföldi panasz: „Hogy most megnevezett városunk eleitől fogva sok nyomorúságoknak Centrumává igy Helyheztetett ezen Keresztény Magyar Hazában az Európai mindenféle sok Nemzetségek Planétás villongásinak, valamiként a Szép Égen Helyheztetett Nap Sugárlásinak minden Planétákra szükséges fogyhatatlanul ex Centro Suo használni, Centruma lévén Mi az Duna és Tisza Fojó vizek közeinek . .. Fegyver, Éhség és Döghalál gyakor fellegzési noha gyakorta gyászosakká tették Szegény Fejeinket az porokig 4!" Ha különbség van tehát az alföldi viszonyokban, meg kell értenünk. Az Alföldnek nincsenek építészeti emlékei, várkastélyai, remek templomai, itt errefelé csak egy-egy zöldhalomnak, fekete halomnak, vagy kuruchalomnak nevezett domb jelzi, hogy itt valamikor nem márványból, hanem emberi holttestekből építettek: védőfalat a hazának, a magyar életnek. Elkallódtak, felperzselődtek a büszke levéltári reliquiák is, csak egy-egy számadási könyvben meglapuló név, bejegyzés maradt sokszor útbaigazítónak, s ez mesél csák arról a küzdelemről, mely itt folyt a magyar életért s egyben a magyar kulturáért is. Mielőtt azonban bárki is egyházunk e szűkszavú, szegényes adatait megszólaltatná, feltétlenül tisztába kell jönnie az elmúlt századok református tanügyével, iskoláinak szervezetével. E nélkül a maga elszigeteltségében tapogatódzás, találgatás, sőt félreértés lesz kehünkben a legtöbb adat, míg vele világosság derül, s pár fennmaradt, látszólag néma sorból egészen fontos következtetéseket vonhatunk le. Ezt nem tette meg Nagy Szeder István, s itt van az ő történeti tévedéseinek és félreértéseinek a magyarázata. Pedig szerencsére, ma már az iskolatörténet, a magyarországi közoktatás és kiváltképen a református nevelés története, ha egészen apró részleteiben nem is, de a fő vonalaiban teljesen feldolgozott képet nyújt. Ebbe az általános képbe kell csak elhelyezni a halasi oskola múltját, s a néma adatok megszólalnak, kiegészülnek 5. A református iskolarendszer múltjának a képe a következőkben foglalható össze. A reformáció, mint mindenütt, hazánkban is programjául tűzte ki a nevelés felvirágoztatását, s így vele a műveltség, a tudományok terjesz4. Na gy Szeder István : A Halasi Református Templom Története. 1923 I. m. 5— Go. 5. V. ö. Szilágyi I. : A gymn. oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallá. súaknál. 1861. Molnár A : A közoktatás története Magyarosz.-on a XVIII. sz.-ban. 1881. Géresi—Dóczi—Sinka : A gymnasium története a debreceni ev. ref. Collégiumban. 1894/95-i értesítő. Fináczy E. : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I., II. 1889, 1902. Fináczy E. : Az újkori nevelés története. 1927. Nagy Sándor: A debreceni református kollégium I 1933 S. Szabó J. : A református iskolák jelentősége a török uralom alatt. Prot. Szemle. 1934.
