Református gimnázium, Kiskunhalas, 1937

tését. Iskoláit e célból szervezi olyan nagy gonddal. A református kánonok az iskolát „seminarium Dei et Ecclesiae"°-nek nevezik. A XVI. század végétől kezdve a XVII. század közepéig kialakul a református közoktatás érdekes szervezete. Két fő centruma van: Sárospatak és Debrecen. Mindkét helyen olyan iskola alakul, amely irányítója lesz az egész református tanügynek. Szervezetük és törvényeik, tanítási módszereik és tankönyveik mintái lesznek a többi iskoláknak. Főiskolák ezek. „Igazi református egyetemek, az egyetemek nemzetközi jogai nélkül."

7 Olyan kollégiumok, amelyekben a betűvetéstől kezdve a legmagasabb tudományágig: a sacrosancta theologiáig megtalálható minden fokozat, s amelynek professzorai külföldi egyetemeket járt férfiak, akik tudományukat koruk európai színvonalán tanították. A természetes ingadozások és változó alakulások után általában a következő ^osztályok, illetve évfolyamok alakultak ki: 1. Abecedariusok. Vagy:) „ , .. Avagy: ) „, ,. A . 2. Declinisták. ) Sextani. )Classis rudimentana. 3. Coniugisták. Quintarii. Classis donatistarum. 4. Grammatisták. Quartarii. Classis etymologica. 5. Syntaxisták. Tertiarii. _ Classis syntactica. 6. Poéták. Secundarii. Classis poetica. 7. Rhetorok és logikusok. Primarii. Classis rhetorica. Ezek után következett az akadémiai tagozat: 1. Metaphisicusok (logica, metaphisica, számtan, történelem, földrajz, görög, a theológia elemei: egy évig.) 2. Philosophusok (bölcselet, mathematica, történelem, philológia, görög és római régiségek tanulmányozása: három évig.) 3. Theológusok ( theológia és a héber tanulmányozása: három évig.) A középiskolai tagozat rendesen 7 évig, az akadémiai is 7 évig tartott, Tehát körülbelül 14—15 évig tartott egyfolytában egy kollégiumi tanulmány (ami megszakítás nélkül igen ritkán történt meg.) Az összes hazai református iskolák e két főiskola tagozatainak mintájára alakultak, csupán csak fokban tértek el egymástól. „A legkisebb református iskolák szervezete és rendje az adott eszközök határáig képemása volt a debreceni vagy sárospataki typusnak."

8 „Minőségük egy vala: vér az anya véréből"

9 E szoros kapcsolatot és egyöntetűséget egy érdekes körülmény tette lehetségessé. A tanításban ugyanis a tanulók is résztvettek. A kollégiumokban a professzorok csak a felső, akadémiai tagozaton tanítottak, a többi osztályokban togátus diákok, u. n. „publicus praeceptor"-ok, a „professor" csak felügyelt. Amikor a theológus diák elvégezte a philológiát, tehát négy évig volt akadémiai hallgató, hogy a theológia utolsó hároméves szakaszát külföldön végezhesse, s ehhez megfelelő pénzt szerezhessen, rendszerint elment vidékre (általában 2 évre) rectornak, vagy schola-mesternek, s ott megszervezett egy a körülményekhez képest az 6. „Az Isten és az egyház veteményes kertje" — S. Szabó J. i. m. 483 o. 7- Fináczy E. : A magyarországi közokt. törte. Mária Terézia korában. II. 209. 8- Fináczy: i. m. 209. 9- Fináczy: i. m. 209. — 8 —