Református gimnázium, Kiskunhalas, 1937

A Halasi Református Oskola (Schola Reformata Halasiensis) történetének problémái. (A Kiskunhalasi Ref. Szilády-Gimnázium Diákszövetségének 1937. június 13-i közgyűlésén elhangzott előadás.) Előadásom tárgya egy mindnyájunkat, volt halasi diákokat közvetlenül érintő probléma, mely az utóbbi években mindinkább aktuálissá vált: Milyen régi a mi ősinek nevezett iskolánk ? Joggal emlegetünk-s száz éveket, midőn a halasi gimnázium múltjáról beszélünk, avagy csak a kegyeletes, de elfogult lokálpatriotizmus hangoztatja velünk a tetszetős évszámokat és tisztes történeti multat ? Aktuálissá vált ez a probléma, mivel az utóbbi évtizedben egyenesen kétségbevonták iskolánk ősi eredetét. Még 1926-ban Tormássi János és Toóth János műveinek második kiadásához írt zárószóban ilyen sorokat olvashatunk: „A több mint 250 éves főgimnáziumról legújabban közszájra bocsátott mesét nem fogja elhinni az, aki Tormássi és Toóth műveinek az iskoláról írt fejezeteit elolvassa, mert be fogja látni, hogy a Debrecenből, Pápáról, vagy Nagykőrösről kikért 4—5 éneklő diák még nem volt gimnázium.

1" Kiskunhalas Helyi Értesítőjében pedig 1935 július 18-án a következő sorok jelentek meg: „A halasi polgár... hízelgőnek tartja, hogy. . . 302 éves a főgimnáziuma . . . s történeti alapot nem kutat. Nem gondol arra, hogy abban az esetben, ha helyes ez a számításmód, hogy az iskolafenntartók első papjuk, vagy elemi iskolájuk korától számíthatják a későbben keletkezett középiskolájuk fennállását, akkor a halasi róm. kath. polgári leányiskola 634, a kalocsai főgimnázium 934, a pécsi tanintézetek meg 2000 évesek, sőt ha ilyen elméleteken nyugvó történeteket csinálunk, akkor a csehek és oláhok Svatopluk Dácia elmélete ellen sem tiltakozhatunk." E sorokat Nagy Szeder István, városunk történetének legszorgalmasabb búvárlója írta. Tehát az ősi iskola hangoztatása, a gimnáziumi mult keresése szerinte csak afféle ábrándozás, Horváth István-féle történetszemlélet Halason, mely szép és derék dolog, de nem igaz. Kínos feltűnést és visszatetszést keltettek ezek a sorok már annak idején is, de mint csak ugy mellékesen elhelyezett megjegyzésakre, senki sem válaszolt az illetékes körökből. 1936-ban jelent meg Nagy Szeder István történeti munkájának III. kötete: „Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története", melyben 19 oldalon foglalkozik a református iskolák történetével, így gimnáziumunk múltjával is. Itt már könyvalakban s rend1. Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas Város Történetéhez 1923—1926. 379.0,