Református gimnázium, Kiskunhalas, 1937

be foglalva találkozunk előbb ismertetett álláspontjának kifejtésével. Különösen az alábbi sorokból világlik ki: „ 1760-ban az oskola protokollumában összeszedték 1692-tcl kezdve az oskolamesterek névsorát, amelyet ujabban évről-évre közöl a reálgimnázium értesítője „Iskolánk története" c. fejezetben, azt a hitet keltvén, mintha az a névsor a gimnázium történetéhez tartozna. Hogy a régi oskola csak egy szegényes, egvtanerős triviális (közönséges) oskola volt kezdetben, az kétséget nem szenved . . . Ilyen kis lélekszámú városka sem pénzzel, sem tanulókkal nem győzött volna fenntartani magasabb fokú középiskolát.

2" Fejtegetéseinek végeredményeként azt szűri le : igaz, hogy a halasi ref. oskola ősrégi, többszáz éves, de csak elemi iskolának tekintendő 1822-ig, és csak 1822-től kezdve középiskola. Minthogy mindezideig Nagy Szeder István történeti beállításához, mely, sajnos, a kritika hiánya nélkül számos hívet nyert magának, senki bírálólag hozzá nem szólt, s vele szemben az iskola részéről állásfoglalás nem történt, én ez alkalmat akarom felhasználni, hogy sine ira et studio vizsgáljam meg e kérdést, s a halasi református iskola történetének hiteles adatokra hivatkozó vázlatát e problémákra vonatkozólag megadjam. Városunk történeti kutatásának nagy veszteségére, fájdalom, időközben Nagy Szeder István meghalt. Ne lássék azonban kegyeletsértésnek, ha állításaival mégis szembehelyezkedem. Előrebocsátom, Nagy Szeder Istvánt és emlékét ezzel semmiesetre sem akarom kisebbíteni. Kétségtelen érdemeit, lelkiismeretes és önzetlen munkásságát, mellyel szeretett szülővárosának múltjára vonatkozó adatokat igyekezett összegyűjteni, én is nagyra értékelem. A tévedés azonban emberi dolog, s hogy ő is tévedhetett, nagyon természetes. Előadásunk az ő tévedésének jóindulatú, de ránknézve az igazság erejénél fogva kötelező helyreigazítása. Az egész probléma két alapkérdésre bontható: 1. Mióta van Halason református iskola ? 2. Milyen jellegű volt ez az iskola, elemi vagy középfokú ? Hogy egyáltalán a kérdés problematikussá vált, s Nagy Szeder István más magyarázatot próbált rá adni, mint a régi köztudat, annak az a körülmény az oka, hogy régi írásaink nem igen maradtak fenn egyházunknál, vagy ha maradtak is, azok az iskolára vonatkozólag vagy semmi, vagy csak nagyon szűkszavú feljegyzéseket tartalmaznak. Már az egyház és iskola első történetírója Tormássi János halasi lelkész és püspök is sokat panaszkodik, hogy nagyon csekély írott anyagra támaszkodhatott.

3 Ne vádoljuk azonban őseinket; legtöbbször nem az ő hanyagságuk az oka a feljegyzések hiányának, hanem az évszázados alföldi sors. Sokszor kicsiny lik le az Alföldet. Kulturáját elmaradottnak, városait fejletleneknek tartják. Pedig ilyen mostohán csak akkor bánhatunk e szerencsétlen múltú véráztatott földdel, ha története előtt szemet hunyunk. Ha igazságos történeti mértéket használunk, lehetetlen meg nem látnunk, hogy a magyar Alföld, az ország szive ugyanaz országos viszonylatban, mint Magyarország európai viszonylatban. Erdélyi, dunántúli és felvidéki 2. Nagy Szeder I.: Kiskun-Halas Város Története Oklevéltárral III. 1936. 38. o 3- Tormássi János: Halas Város Eklézsiája Históriája. 1801. Nagy Szeder i. m. 237. Toóth János : A líis-Kun-Halusi Evangelic© Reformata Ekklésiának és ahhoz tartozóknak Históriája. 1923. Nagy Szeder i. m. 371—372.