Református gimnázium, Kiskunhalas, 1937

anyaiskolának mindenben megfelelő mását, szinte részét: particuláját, amelyet ha szerencsés viszonyok közé került, lehetőleg a teljes gimnáziumi tagozatig fejlesztett ki. Úgyhogy ezek a particulák nem voltak egyebek, mint az illető anyaiskolának más városokba helyezett párhuzamos osztályai, melyekben ugyanazt tanították és ugyanúgy, mint az anyaiskolában, az alma materben.

1

0 Külön tanár- és tanítóképzés ez időben nem volt még : a tbeológus egyesítette magában a paedagogust is. Legtöbb helyen ezeknek a particuláknak a gimnáziumi tagozata a declinisták, coniugisták, grammatisták és syntaxisták osztályaival rendelkezik.

1

1 Több nagyobb községben azonban e négy classison felül még kettő van : a poétikai és rhetorikai osztály. (Az, hogy hány növendéke volt egy-egy ilyen osztálynak, nem fontos; elvi szempontból mellékes.) Ilyen helyen a rector mellett, ki nem győzné egymaga a munkát, van 2 vagy 3 praeceptor is, néha az ottani rhetorikai vagy poétikai osztályból, de lehet végzettebb, az anyaiskolából hozott tanuló is. Így tehát vannak mintegy algimnáziumok és főgimnáziumok (megjegyezve, hogy a gimnázium szót a reformátusok régente nem is használták a középiskola megnevezésére, csak schola vagy oskola szóval jelölik

1

2). Nagyon szegény helynek kellett annak a református gócpontnak lennie, amely megmaradt az elemi iskolai fok mellett vagy oda lesülyedt. Az elemi iskolai fok egyébként is a református iskolaszervezetben beleolvadt a középiskolai tagozatba, s annak csak legalsó osztálya volt. Általában érdekesen jellemző a református iskolázás rendszerére, hogy az nem alulról felfelé való fejlődés eredménye, hanem éppen a fordítotté, a legfelső alá való építése. Debrecenben is először csak az akadámiáról van említés, a gimnáziumi tagozat csak később építődik alá. A két kollégiumnak tehát megvolt a maga vonzóköre, hatóköre, ahova togátusait küldte rektoroknak. E tekintetben különösen nagy és felmérhetetlen Debrecen hatása, melynek particulái, középiskolái átnyúltak a Dunántúlra is, s módszere a „methodus Debrecinensis" mindenfelé ismert, követett, sőt követelt volt. Az egész XVI!., XVIII. századi református művelődés szinte Debrecen képére volt teremtve. A halasi református egyház is (melynek papjáról 1032-ben van első feljegyzés) Debrecenből hozatja rektorait, tehát a halasi református oskola, a Schola Reformata Halasiensis is, hogy évszázadokon át használt latin nevén is említsem, a debreceni kollégium egyik (mégpedig elég jelentős) particulája volt.

1

3 Legelső rektoráról, sholamesteréről eddig 1669-ből tudtunk Sepsi Sámuel személyében.

1

4 Azonban a debreceni akadémikusok anyakönyve (amelyben a subscribált diákok után odajegyezték, hova mentek rektornak) megemlíti, hogy az 1660 ban subscribált Semlyeri János is Halasra 10. Amire esküvel kötelezte magát a rector. V. ö. Halasi Ref. Egyház Második Jegyzőkönyve 1764. 15, o 11. Az okiratokban sokszor „usque Syntaxim inclusive" megnevezéssel szerepelnek. V. ö. Fináczy i. m. 113. o. 12. A halasi jegyzőkönyvekben 1807-ben található legelőször ez elnevezés : pl. „Leges pro Alumnis Gymnasii Halasiensis latae" Protoc. szám nélküli old. „Ego Franciscus Nagy Halasiensis subscribo legibus Gymnasii Reformati Halasiensis." Protoc 63. o. 13. Nagy Sándor i. m. 313. o. 14. A halasi ref. egyház legrégibb anyakkönyvéről készült másolat. 1. o. — 9 —