Református gimnázium, Kiskunhalas, 1937

ment rectornak.

1

5 Kutatva e név után sikerült is megtalálnom a halasi egyház legrégibb számadási könyvének az u. n. „öreg rationarium"-nak az első oldalán, A könyvecskét 1668-ban kezdték, ez a bejegyzés nyomtatványféle.

1

6 E két dátumból valószínű, hogy Semlyeri János már 1666ban itt volt, mert két évet kellett egy-egy rectori megbízatásban eltölteni, sőt mivel recturára a subscribálás után rendszerint négy év múlva mentek a theológusok (az utolsó három év előtt), egészen valószínű, hogy Semlyeri János már 1664-ben a halasi oskolához került, s 1666-ban pedig, mint gyakran előfordult abban az időben, „marasztották" a következő két évre is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy talán előbb nem lett volna Halason református iskola, de mindenesetre azt jelenti, hogy 1664-ben már a debreceni kollégium particulája, tehát az egyetemes hazai református iskolaszellem és szervezet részese. Meg kell még itt külön jegyeznem, hogy a Debrecenből való rectorkiküldés szokása 1657—60 körül kezdődik meg,

1

7 s Halas pár év múlva már mint iskolafenntartó szerepel, tehát mindjárt a legelsők között, s ettől kezdve e kapcsolat századokon át fennáll. A probléma második érdekesebb és inkább vitatott fele az a kérdés : Ha volt is a halasi református egyháznak 1664-től kezdve oskolája, vájjon középiskola, gimnázium volt-e az. vagy csak 1822-ben alakult azzá ? Az kétségtelen, hogy mint nevet csak 1807 óta használja iskolánk a gimnázium elnevezést (de mint emliténk őseink nem is használták e kifejezést még a debreceni kollégiummal szemben sem). De nem az elnevezés itt a fontos, hanem a jelleg. Vájjon

1 az 1664-től ismeretes iskolának gimnáziumi, középiskolai jellege volt-e, vagy csak triviális iskolai, elemi iskolai színvonalon állt, amint Nagy Szeder István állítja ? Fináczy Ernő mint a hazai iskolázás múltjának egyik legalaposabb ismerője a református particulák középiskolai (gimnáziumi) jellegének elvi meghatározására a latin tanítás feltétele

1

8 mellett a következő fokozatokat állítja fel: 1. A kollégium anyagát elvégezték egészen a theológia alapvető részéig (pl. miskolci, hódmezővásárhelyi). 2. Még logikát is tanítottak (pl. nagykőrösi, kecskeméti, szalontai). 3. Rhetorikáig tanítottak (pl. szikszói, szentesi). 4. Syntaxisig tanítottak (pl. kunszentmiklósi, szabadszállási). 5. Csak a maior parva anyagáig jutottak el.

1

9 Tehát ötféle változatot, fokozatot lehetett a múltban megkülönböztetni, amelyek természetesen ugyanazon iskolánál sem voltak állandóak, hol egyik kategóriába lehetett számítani, hol a másikba ugyanazt az iskolát. A jelleg foka, vagyis a tanított anyag nagy mértékben a rector 1

5- Nagy Sándor i, m. 313. 16- A kiskunhalasi ref. egyház „Öreg Rationariuma." 1. o. 17- Nagy Sándor i. m. 310—327. 18- „Középiskolának (gimnasiumnak) azokat mondhatjuk, melyekben a latin grammatikát, vagy legalább az alaktant összes részeivel együtt teljesen befejezték" Fináczy i. m. 193, o 19. Fináczy i. m. 209, o. — 10 —