Református gimnázium, Kiskunhalas, 1929

18 keretében, hanem közéleti pályáján is. Méltón zenghette Szép élet című költeményében róla: Ki magzatimnak édes anyja, Őrangyalunk — nekem s nekik, Hű feleség és gondos dajka, Milyen csak ritkán szuetik. Hozzám láncolta a szerencsét, S úgy megbűvölte kis köröm', Hogy édes lett a kötelesség, S az önfeláldozás öröm... Az ebben a versben emlegetett kedves kis kör, középpontjában felejthetetlen jó édes anyámmal, itt Halason, az ö forrón szeretett szülőföldjén élte — elmondhatom — legiszebb napjait. Itt pihent, do'gozva, — itt do'gozott, pihenve az én áldott emlékű édes apám, a ki egyaránt fáradhatatlan volt a munkában és a szeretetben. S mikor az ő megdicsőült alakja fölmerül lelki szemem előtt, s mikor itt róla és itteni életéről emlékezem: a legnagyobb hálával és a legmelegebb szeretettel adózom a magam és egész családunk nevében Kiskunhalas város közönsége és vezetői, s a Diákszövetség iránt — mindazok iránt, a kik ezt a mai kedves ünnepet kigondollak és megvalósították. Boldogok és büszkék vagyunk annak tudatában, hogy édes apám neve s emiekezete nem csart nem tünt még itt el, hanem az iránta való érzések régi lángjánál a szerető kegyelet ríme új szövétneket gyújt. . Ehhez a fáklyához sok hasonlóra volna szükség ma, hogy a belőlük áradó fény és melegség megvilágítsa és megenyhítse a sötét és hideg magyar éjszakát. Az elmúlt nagyok példájának követése, tanításaik megszívlelése, hagyományaik folytatása: egyik elsőrangú biztosítéka gonoszul megcsalt, rútúl megcsonkított szerencsétlen hazánk feltár madásának. Szász Károly.