Református gimnázium, Kiskunhalas, 1929

n nagy családdal és persze nagy podgyásszal a hajóutat választtattuk — hol Hartán, vagy Úszódon, hol meg Foktón szállva ki a hajóból, s onnét aztán kocsin zötyögvén Petőfi kiskőrösi szülőföldjén keresztül, néha azonban éppenséggel a keceli rettenetes sivatagon át, Halasra, mikor kocsink kereke •tengelyig sülyedt sírva a homokba. Bizony ezt a nyolc órai kocsiútat — reggeltől dé'utánig alaposan meguntuk, s még jobban lázadoztunk volna, ha édes apám a maga folyton sziporkázó ötletességével, ele» ven szellemével nem igyekezett volna szórakozhatni btenfilüníket, s tartani bennünk a lelket. Mentiyi kedves rigmust csinált ezek alatt a hosszú kocsi-útak alatt! Egyszer, emlékszem, szakadó esőben, ké ségbeesve szálunk partra az uszódi á' omáson, s mire beevickéltünk Kalocsára, már csuron-víz voltunk va'amennyien. Elkeseredésünket édes spám íyenféle poéiai rög önzésekkel igyekezett enyhitge ni: Úszódon úsztunk — Kalocsán kalocsnit húztunk... Mire az án Vadkertet elhagyva, a bicskanyitó Harcosáról, de egyben pompás ivóvízéről híres pírtóí csárdához értünk: a mi kedves Ha'asunkhoz való közeledés tudatátában — s jól meg is száradva — a kegyes éggel együtt •a mi kedvünk is derülni kezdett... A szív és lélek komoly poézise szoros kapcsolatokat teremtett édes apám és az ő halasi időzése között. Költői tevékenységének igen nevezetes mozzanatai Ha'assal függenek össze. Mint eredeti költőnek, terjedelemre és értékre legnagyobb alkotása, a Salamon című, történeti költeménynek nevezett éposz, melyben — mint nemes becsvágygyal hangoztatta — elvesztett ős énekeink egy részét akarí|a a krónikákból visszaállítani, s mellyel 1874-ben meleg dicséretek közt elnyerte a Magyar Tudományos Akadémián az önálló költői becset feltételező 200 aranyas Nádasdy-díjat — pályázatra küldött formájában (mely első két részhez később írta meg a harmadik, befejező részt) i:t készült, a halasi csöndben, s mi a csa'ádban már készül.e alatt halottuk egyes részleteit, s gyönyörködtünk bennök. S;o'.:ása vo't ugyanis édes apámnak, hogy készülő vagy megírt verseit feloVasta — régebben egyedül édes anyánknak, később pedig, mikor mi gyermekek fölcseperedjünk, az egész csa'.ádi