Református gimnázium, Kiskunhalas, 1927

10 társalgóban való társalgások folyamán hamarosan tünedezni kezdtek a kölcsönös megértés akadályai és új ismerőseimben hova» tovább a magyar ügy-iránt érdeklődő előzékeny barátokra leltem. A megismerkedés sorrendje ott egészen más, mint nálunk. A társadalmi érintkezés szabályai közt nem szerepel az első találkozáskor való bemutatkozás kőtelező volta. Napok múlhatnak el anélkül, hogy az ismétlődő találkozások alkalmából formális bemutatkozásra kerülne a sor. Mintha ezzel azt akarnák jelezni, hogy náluk nem a név a fontos, hanem az egyéniség. Előbb megismerik, hogy tényleg kivel van dolguk s ha érdemes, akkor megkérdezik a nevét is. így ment végbe az én ismerkedésem is és csak fokozatosan tudtam meg új környezetem tagjainak személyi körülményeit. Az eredmény elég érdekes volt, amennyiben kiderült, hogy a 8—10 tagú kis társaság a hatalmas brit birodalom legtávolabbi tájairól és az Amerikai Egyesült államokból verődött össze. Ez a körülmény eloszlatta azt az aggodalmat, hogy a kizárólagos skót dialektus miatt esetleg nem lesz alkalmam az igazi angol nyelvet gyakorolnom. Egyszerre hallottam a legkülönbözőbb kiejtéseket, ami fokozta ugyan a megértés nehézségeit, azonban a fokozott figyelem folytán az eredmény is ehhez igazodott. Egyidejűleg nem csak az egységes angol kiejtést kellett figyelnem, hanem a különböző dialektusok között is gyakorlati különbséget kellett tennem. Bár az azonos irodalmi műveltségű emberek beszédje álta= Iában ott is megegyezik, az egyes díalektusbeli különbségek mégis sokkal feltűnőbbek, mint nálunk. Legkönnyebb volt megértenem a skót művelt emberek beszédét, akik az irodalmi angol nyelvet beszélik meglehetősen világos tagolással és lassúbb tempóban, mint az angolok. Igaz, hogy a londoni művelt angol beszéde viszont hangzatosabb, épen a tempóban és a hangsúlyozásban megnyilvánuló nagyobb élénkség miatt. Még feltűnőbb az eltérés, ha a skót köznyelvet vesszük tekintetbe, amely nemcsak kiejtés® beli, hanem szókincsbeli különbségeket is mutat az angollal szemben. Mindez azonban nem dönti meg azt a tényt, hogy a társalgási nyelv gyakorlásának kezdő fokán ajánlatosabb a skóciai világosabb tagolású és lassúbb tempójú beszéd iskolája, mint a londoni lázas lüktetésű, gyorsütemű beszéd megértésének erő» szakolása. Megfelelő gyakorlás után az átmenet már nem olyan nehéz egyikről a másikra.