Református gimnázium, Kiskunhalas, 1927

11 Jómagam abba a szerencsés helyzetbe jutottam, hogy egy helyen és egy időben járhattam a kezdők és haladók iskoláját, midőn egyszerre hallgattam a higgadt skótot, köztük a messze földön híres, pompás ínvernesi dialektust, amely a legszebb íro» dalmi nyelvvel azonos, az élénk londoni s a még temperamen* tumosabb walesi előadást, valamint az amerikai és ausztráliai angol nyelvet. Elég hamarosan otthon éreztem magam új isme» rőseím kőzött és beszélgetésükbe a magam magyarországi angol dialektusát is belevegyítettem. Szíves készségük és alkalmazkodó figyelmük lényegesen megkönnyítette a hozzájuk való közeledést s a társalgásukban való részvételt. Örömmel tapasztaltam, hogy a „time is money" (az idő pénz) ridegnek látszó elvéről is szí» vesen megfeledkeznek, ha valamiről vitatkoznak. Ez a gyöngéjük igen kedvezett célomnak, mert naponta kiadós gyakorlati angol órákhoz juttatott. A főtéma ott is, mint bizonyára világszerte, a lezajlott háborúval kapcsolatos kérdések és lehetőségek megvitatása. Az időmeghatározás alapja ott is a háború előtti (before the war) és utáni (since the war) helyzet összehasonlítása. Ok is szembeállítják a boldog békeidőket a háború utáni súlyos megélhetési viszo= nyokkal. Mert a „győzelem" nekik sem nyugodt jólétet, hanem megoldásra váró súlyos problémákat hozott. Igen sok intelligens) komoly megállapítást hallottam, amely szerint a háborút Nagy» Britannia ép úgy nem nyerte meg, mint a többi vérző nemzetek. Épen azért mélységes, bár méltóságteljes fájdalommal gyászolják elesett hőseiket, akiknek vére a hatalmas brit birodalom számára sem jelenti a súlyos birodalmi és társadalmi válságok megszűntét. Magam is tanúja és részese voltam annak a hetekig tartó tö= meges zarándokiásnak, amely az Edinburgh Castle=on emelt gyönyörű szép War Memorial (Háborús emlékmű) megnyitását követte. Az a hatalmas lelkesedés, amellyel a megnyitási ünnepre érkező királyi párt s a népszerű walesi herceget fogadták, egy szeriben a milliónyi hősi halott emlékének komoly néma ünnep» lésévé halkult. Meglátszott a heteken át zarándokló meghatott, komoly viselkedésű tömegen, hogy a győzelem büszke öröme eltemetve hamvad a felejthetetlen veszteségeket gyászoló lelkek mélyén. Mintha a győztes, nagy nemzet fiainak életén sokkal mélyebb nyomokat hagyott volna a háború életirtó borzalmassága, mint az nálunk tapasztalható. Mintha ők sokkal öntudatosabban szemlélnék a háború lesújtó következményeit, amelyek az ó szolid közállapotaikat is megrendítették.