Református gimnázium, Kiskunhalas, 1912
4 rezgési elmélet. — E szerint a fény az egész világűrt, az összes testeket, azoknak molekuláit is mindenütt betöltő rendkívül finom, a levegőnél sokkal ritkább, teljesen rugalmas közegnek, az u. n. éternek rezgő, oscillatorikus mozgása. E rezgés a fényforrásból kiindulva isotrop, vagyis minden irányban egyenlő viselkedésű anyagban minden irányban egyenlő sebességgel terjed s igy az egyenlő rezgési fázisban levő éterrészecskék gömbfelületen feküsznek, melynek centruma a fényforrás. Tehát isotrop testben gömbhullám alakjában terjed az éterrészecskék rezgése: a fényhuliámzás s a terjedés iránya e gömbök sugarai s igy ez elmélet szerint evidens a fény egyenes vonalú terjedése. Hogy e két hypothesis és elmélet közül melyik valószínűbb, az már el van döntve tudományosan is. Sokáig tartó szellemi harcz folyt az elsőségért s végül is a Huyghens-féle rezgési elmélet az angol Joung és a franczia Fresnel által kibővítve teljes diadalt aratott. — Hogy miért bukott el a Newton hypothesise, könnyű rá megfelelni : ellentmondott sok tapasztalt fénytünemény az emissió elméletnek, vagyis nem lehetett ez elméletből levezetni minden fénytüneményt. A fény visszaverődését (reflexió) még elég kielégítő módon magyarázta, mint rugalmas golyók ütközését, de már a fénytörés ismert tünemény-csoportjait nem volt képes Newton megfejteni egy újabb, u. n. mellékhypothesis felvétele nélkül; az úgynevezett fénytalálkozási (interferenczia) tüneményeket meg e póthypothesis segélyével sem tudta levezetni az emissió elmélet. Már pedig a tapasztalat bőven szolgáltatta ez interferenczia tüneményeket. Már Grimaldi észrevette, hogy ha bizonyos körülmények között ugyanazon fényforrás igen kicsiny felületéről kiinduló fénysugarakat találkoztatunk egymással s e sugarakat ernyőn felfogjuk, úgy ez ernyőn az interferált fénysugarak bizonyos helyen erősítik, míg más helyen gyengítik egymást, sőt teljesen meg is semmisítik, amit eléggé bizonyít az ernyőnek e pontokban való elsötétűlése. Ez interferenczia tüneményt teljes iehetlen megfejteni. Newton materialisztukus elméletéből; hiszen ha anyag anyaggal találkozik, nem hogy megsemmisítnék egymást, hanem még növelik s így az interferált sugarak megsemmisítő hatását ez elmélet nem tudja megérteni. — Már pedig ez az interferenczia tünemény mindnyájunk által tapasztalt és nagyon is közönséges fénytünemény. Avagy nem tapasztaltuk-e mindnyájan gyermekkorunkban a szappanléből szalmaszállal felfújt labdát s a rajta mutatkozó pompás színeket!? Mennél nagyobbra sikerült felfújni e gömböt, annál gyönyörűbb, annál változatosabb színekben tündökölt az. Ezek a szép ragyogó színek, mind a
