Református gimnázium, Kiskunhalas, 1912

4 rezgési elmélet. — E szerint a fény az egész világűrt, az összes testeket, azoknak molekuláit is mindenütt betöltő rendkívül finom, a levegőnél sokkal ritkább, teljesen rugalmas közegnek, az u. n. éter­nek rezgő, oscillatorikus mozgása. E rezgés a fényforrásból kiindulva isotrop, vagyis minden irányban egyenlő viselkedésű anyagban minden irányban egyenlő sebességgel terjed s igy az egyenlő rezgési fázisban levő éterrészecskék gömbfelületen feküsznek, melynek centruma a fényforrás. Tehát isotrop testben gömbhullám alakjában terjed az éter­részecskék rezgése: a fényhuliámzás s a terjedés iránya e gömbök sugarai s igy ez elmélet szerint evidens a fény egyenes vonalú ter­jedése. Hogy e két hypothesis és elmélet közül melyik valószínűbb, az már el van döntve tudományosan is. Sokáig tartó szellemi harcz folyt az elsőségért s végül is a Huyghens-féle rezgési elmélet az angol Joung és a franczia Fresnel által kibővítve teljes diadalt aratott. — Hogy miért bukott el a Newton hypothesise, könnyű rá megfe­lelni : ellentmondott sok tapasztalt fénytünemény az emissió elmé­letnek, vagyis nem lehetett ez elméletből levezetni minden fénytüne­ményt. A fény visszaverődését (reflexió) még elég kielégítő módon magyarázta, mint rugalmas golyók ütközését, de már a fénytörés ismert tünemény-csoportjait nem volt képes Newton megfejteni egy újabb, u. n. mellékhypothesis felvétele nélkül; az úgynevezett fény­találkozási (interferenczia) tüneményeket meg e póthypothesis segé­lyével sem tudta levezetni az emissió elmélet. Már pedig a tapasz­talat bőven szolgáltatta ez interferenczia tüneményeket. Már Grimaldi észrevette, hogy ha bizonyos körülmények között ugyanazon fény­forrás igen kicsiny felületéről kiinduló fénysugarakat találkoztatunk egymással s e sugarakat ernyőn felfogjuk, úgy ez ernyőn az inter­ferált fénysugarak bizonyos helyen erősítik, míg más helyen gyengítik egymást, sőt teljesen meg is semmisítik, amit eléggé bizonyít az ernyőnek e pontokban való elsötétűlése. Ez interferenczia tüneményt teljes iehetlen megfejteni. Newton materialisztukus elméletéből; hiszen ha anyag anyaggal találkozik, nem hogy megsemmisítnék egymást, hanem még növelik s így az interferált sugarak megsemmisítő hatását ez elmélet nem tudja meg­érteni. — Már pedig ez az interferenczia tünemény mindnyájunk által tapasztalt és nagyon is közönséges fénytünemény. Avagy nem tapasz­taltuk-e mindnyájan gyermekkorunkban a szappanléből szalmaszállal felfújt labdát s a rajta mutatkozó pompás színeket!? Mennél na­gyobbra sikerült felfújni e gömböt, annál gyönyörűbb, annál változa­tosabb színekben tündökölt az. Ezek a szép ragyogó színek, mind a

Next

/
Oldalképek
Tartalom