Református gimnázium, Kiskunhalas, 1879
a török pasák, s bégek által elkövetett ellenségeskedések, rablások, s kártételek sorozatát magában foglaló irattal Konstantinápolyija indittassék, — melynek — a hon polgárainak minden tekintetben is boldogságát szivén hordozó nádor óhajtása szerint — meg lett azon örvendetes következménye. hogy a már emiitett gyarmati és első szőnyi békekötéshez egészben hasonló, mind az alkudozásokra, mind a hódolt helyeket illető pontokra nézve, a második szőnyi szerződés, az 1642-dik év martius 12-én megkészült. —') Jellemző erre vonatkozólag a török békebiztosoknak itteni önviselete, mely a béke megkötését annyira megnehezité, hogy az alkudozás már már egészen megszakadni, s a háború elkerülhetlenül bekövetkezni látszék, — mi annál nagyobb aggodalmat gerjesztett a nemzetben, mert a végházak szerfelett rosz állapotban voltak. — Mily nagyfokú lehetett az aggodalom, hazánk derék vezérférfiai részéről ezen időszakban, kitűnik azon kimerítő véleményből, melyet Eszterházy Miklós, a gondos nádorispán az 1641-dik óv végén, a török béke tárgyalás alatt, az ország, s különösen a véghelyek védelmi állapotáról a király elé terjesztett. 2) A XVIl-dik század első felében a magyar király és török császárok közt kötött békéket az 1649-dik évben Konstantinápolyban kelt béke rekeszti be. Mintha csak ismét a XVI-dik századba mentünk volna vissza, — pedig nem csak azért, mert ez a béke Konstantinápolyban jött létre. — és mert ennek létrehozásával Schwarzenborni Schmidt Rudolfot látjuk foglalkozni egyedül; de főként azért, mert igaz ugyan az. hogy ezen konstantinápolyi béke, a zsitvatoroki. bécsi és szőnyi szerződések alapján köttetett meg: — de mig az 1627-dik évben az első szőnyi béke kötése alkalmával meglepetésünket fejeztük ki a felett, hogy Erdélynek abban még csak a nevével sem találkozunk : addig ennek záradékában ezt látjuk: „Tapasztaltatván, hogy az erdélyi fejedelmek ellenséges ós baleljárás által a hatalJ) Katona XXXII. 184-194. 1. Hammer III. k. 217. 1. ) Eszterházy Miklós munkái 368. könyv.
