Református gimnázium, Kiskunhalas, 1879

— 16 — mas császárok közötti egyetértést gyakorta háborgatni {igyekeznek, sőt ellenök fegyvert fogni is vakmerők voltak: azon leszen mindkét császár, hogy a béke minél nagyobb biztosítására, bár mily alkalomnak is eleje vétessék : a mondott fejedelmek pedig, felhagyván minden garázdálkodással, békében éljenek.

1) Az 1648-dik évben már lezajlott harmincz éves háború gyümölcsének ize, ezen békén már nagyon is érezhető! Ezek voltak a békeszerződések, melyek a magyar királyok és török szultánok között a XVII-dik század első felében köttetének. Sajátosságukat jellemzőleg kimondhatni vélem e rövid értekezés végszavaiban még azt, hogy ezen, a Magyar és Erdélyország érdekében kelt szerződésekben, soha de soha nem a magyar király, de a fölséges római császár áll szemben, a hatalmas ottoman császár biztosaival. Mindezek mellett annyit elmondhatunk, hogy igen is nagy előnyök azok, melyek az elsorolt békeszerződések által hazánknak, a XYI-dik évszázadi állapothoz viszonyítva, megszereztettek; de mint kezdettük, végezzük azon, hogy új aerát alkotóknak egyátalában nem mondhatók, — előkészítőiként azonban azon nagyszerű eseménynek, mely az 1688-dik évvel virad fel hazánkra, igen is tekinthetők. Oaál Endre. l) Dumont Corps, dipl. IV. 521. 1. - Szaki V. K. 10. L