Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-02-04 / 5. szám

e. I « I IV IV kép teli bék n-ek zen lett nyí Az zot qui dói zat szí* lén töt zet vés art lát ve: rét bé kü ba löi .le] m az na az za be b S' h \ r 1 Nem feledjük a várost Áz emlékverseny tapasztalatairól Másodszor hirdette meg a Móra Ferenc emlékver­senyt a városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a Móra Ferenc művelődési központ. A csaknem egy évig — Móra születésének évfordulójától, halálának évfordulójáig — tartó em­lékverseny végéhez közele­dik. Mindhárom forduló le­zajlott és már csak az ün­nepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás van hátra. Visszapillantva az elmúlt időszakra, megállapíthat­juk, hogy a verseny kevés kivétellel csaknem az egész város tanulóifjúságát meg­mozgatta. A középiskolák­ból 616. az általános isko­lákból 1951 tanuló vett részt, szép eredménnyel. Különösen nagy jelentő­sége volt az első forduló­nak, melynek célja a Móra Ferenc-művek elolvastatá- sa. Igen nagy segítséget nyújtott ehhez a Móra Fe­renc nevét viselő ifjúsági könyvtár, mely irányította a Móra-művek kölcsönzé­sét és elősegítette, hogy a meglevő kevés műből a le­hetőség szerint arányosan jusson az iskoláknak. A második forduló az olva­sással szerzett ismeretek feldolgozása volt, illusztrá­ciók, illetve írásbeli pályá­zatok formájában. Itt is csak dicséret illeti a tanu­lókat jó munkájukért. Kü­lönösen kiemelhetjük a Kossuth általános iskola tanulóit, akik közül szinte minden tanuló készített il­lusztrációt Móra valame­lyik művéhez. Illusztrációik a gyermeki ábrázolásmód egyszerűségén keresztül is m-^ragadóak szépségükkel. Ugyanezt mondhatjuk az ének-zenei általános iskola 3. és 4. osztályosai által készített bábokról is. A legszebb illusztrációkat február 8-án kiállításon te- k5,*,h"tik m"g az érdeklő­dők a művelődési központ­ban. Az írásbeli pályázatok értékelése még tart, de a zsűri vé'^ménye szerint itt sem kell szégyenkezni a félegyházi diákoknak. Vé­gül a verseny harmadik fordulója a szóbeli vetélke­dő volt, külön az általános iskolák felsőtagozatosai és külön a középiskolások számára. A vetélkedő kérdéseit összeállító zsűrit Móra Fe­renc második kedves váro­sából, Szegedről kértük fel. Tagjai: Hegedűs Andrásba tanárképző főiskola főigaz­gatója, Péter László, a so­mogyi könyvtár főmunka­társa, Fazekas István, a vá­rosi tanács vb művelődés­ügyi osztályának főelőadó­ja. Városunkat Fekete Já­nos, a Honismereti Bizott­ság titkára képviselte. Az iskolák csapatai nagy izga­lommal készültek, hiszen nemcsak tudásukat dicsér­ték jó feleleteik, hanem is­kolájukat is, melyet képvi­seltek, tanáraikat, akik fel­készítették őket a verseny­re, akik megszerettették velük Móra Ferencet és az ő írásait. Az általános is­kolák felsőtagozatosai kö­zül kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott az Izsáki úti általános iskola csapa­ta, élén Horváth Sándor 8. osztályos tanulóval. Igen szépen szerepelt még a Pe­tőfi általános iskola, ének­zenei általános iskola és Bajcsy-Zsilinszky általános iskola tanulói. Mindkét korosztálynál közönség előtt szerepeltek a csapatok, s a versenyzőket elkísért tanu­lók lelkes tapssal biztatták csapatukat. A középiskolá­sok közül a Varga Jenő szakközépiskola tanulói ér­ték él a legmagasabb pont­számot a szóbeli vetélke­dőn. Véget ért tehát a ver­seny, amit méltán nevezhe­tünk mozgalomnak is, amely a Móra-kultusz el­mélyítését szolgálta. Móra Ferenc, aki városunkból Szegedre került, halála előtt egy évvel 1933-ban így írt: „Akik írásaimat is­merik, azok tudják, hogy Félegyházán élek ... Engem Félegyháza tett íróvá...” Írásainak megismerésével, emlékének ápolásával kö­szönjük meg vallomását. Fekete professzor úr Eleven szellemű, energi­kus férfi dr. Fekete Lajos egyetemi tanár, a magyar sertéstenyésztés és takar­mányozástan kiváló pro­fesszora. Nem tartozik a száraz, arisztokratikus tí­pusú tudósok közé. Közvet­lenségével, ízes félegyházi beszédével, nagy tudásá­val percek alatt lenyűgözi hallgatóját. Szívesen beszél a kiskun emberek állatsze- retetéről, az állatok neve­léséhez való hozzáértésük­ről. Szívesen idéz régi-régi iratokból, így tudtam meg hogy a rét valaha árteret jelentett, az egykor Kis­kunfélegyháza környékén található réti disznó tehát nem a réten, hanem az ár­terekben élt. Mint egy — a török hódoltság idejé- íródott — levélből kiderül annak idején „... a rét! disznók és a törökök miatt veszélyes az út” Félegyhá­zán át. Még a pásztor sem mert a réti disznók közelé­be menni... Dr. Fekete Lajos pro­fesszornak szép sikert ho­zott az elmúlt év. Kilenc éven át tartó kutatómunka és • kísérletezés után két, általa kitenyésztett sertés- fajtát engedélyeztek közte­nyésztésre. Államilag, elis­mert sártésf síitának nyil­vánították a Cornwall Piet- ran Ft és a magyar nagv- fehér hússertés Pietran Fi középintenzív viszonyok között tartható, korszerű sonkatípusú sertést. Ez a jelentős tudományos ered­mény összességében két évtized áldozatos munkája révén jött létre. — Magyarországon én kezdtem először elmélet­ben és. gyakorlatban meg­valósítani a sertések kor­szerű sonkatípusát. Több A SZURKOLÓKNAK Városunk élsportolói — /. rés» Réczi László. Mi félegyháziak büszkék lehetünk arra, hogy 1971-ben Bács-Kisikun megye első számú sportolója Réczi László birkózó volt. A kitünte­tő címet azzal nyerte el, hogy a szófiai világbaj nokságon a kötöttfogású 62 kilogrammos súlycsoportban 25 fős mezőny­ben a 4. heiyet szerezte > meg. Réczi, aki júliusban tölti be 25. életévét, szíwel-lélskkel fél­egyházinak vallja magát. Szá­mos fővárosi patinás egyesület hívta soraiba, de ő a Kískunr félegyházi Vasashoz sportkar­rierje befej ez léig hű kíván ma­radni. Erre váll az a tény is, hogy a Kilián utcai új lakó­házba szépen berendezett la­kásba költözött feleségévéi. Foglalkozása lakatos és most végzi a gépipari, technikum 3. osztályát. Szépen berendezett otthonában vásámao látogat­tam meg, mert január 3-tól egy hétig Pesten, majd Tatán, mint olimpiai jelölt, edzőtáborozá­son vesz részt Az élet Tatán, ahogy ő mondja nem „leány­álom”. Napi 3 edzés — egy adag másfél óra — 3 kilométe­res futás, torna, gimnasztika, technikafejlesztés és a küzdő­I szellem következet©« kidombo- rítása. Ott vannak Tatán edző­társai, az egri Lakatos és a többiek, akik szeretnék a fél- j egyházi fiút a nyeregből kiüt- I nil. Szerényen kijelenti: Az olünpiai kiküldetésért még so­kát kell küzdeni, csak azokat viszik ki a sportolók e fontos seregszemléjére, akinek pont­szerzés! esélye van. Néhány napot kihagyott, beteg volt, de most már ismét egészséges. Mindent elkövet, hogy megva­lósíthassa minden sportoló i vágyálmát, az olimpiai részvé- ; telt. A közeljövőben még va- : sámap sem jöhet haza, mert ; február közepén megkezdőd­nek a versenysorozatok és ezek ! legtöbbje szombat, vasárnap lesz. I Réczi Lászlót B esze László hívta birkózni. Nagy fantáziát : látott a Vasas mestere, a sze­rény. jó felépítésű, sportsze­rűen élő fiúban. Hálás is edző­jének, aki rendszeres, fegyel­mezett módszerrel tanította meg birkózni és, aki nemcsak sportpályafutását, de magán­életét is egyengette. Sokat kö­szönhet Móczár Sándornak és pályatársai közül Seres László­Január utolsó vasárnap­ján a Móra Ferenc Műve­lődési Központ nagytermé­ben tartotta zárszámadó közgyűlését a Petőfi Mun­kás Kertszövetkezet. Amikor azt halljuk, vagy olvassuk, hogy zárszám­adás, olyan ünnepi ese­ményre gondolunk, ame­lyen a vezetőség beszámol a tagságnak az elmúlt év jó, vagy rossz munkájáról, s amelyen legtöbb esetben még nyereségrészesedést, jut"lmat is osztanak. A kertszövetkezet ez lói kivételt képez. A ta- iok, a 23 holdon elterülő 173 parcella tulajdonosai nem .várnak jutalmat, nye­reségrészesedést, sőt, ők m^guk fizetnek, hogy ka­pálhassanak, kis parcellá­jukon saját maguknak meg- ermelhessák saját maguk ■>. zöldségféléket. Lehet, v néha többe kerül ez ..rmalés. mintha a pia- on vásárolnák meg, de err is anyagi célok vezér- : ezeket az amatőr ker- Iszeket, inkább a hobby, a szab-való hasznos időtöltés, á városi, üzemi NT,TOJT SZEMMEL Kertszövetkezeti közgyűlésen irodai dolgozóknak annyi­ra fontos kikapcsolódás. S, ha ez így is van, még­sem nézhetik tétlenül, hogy — ha nem is verejtékkel, de —fáradsággal és anya­gi ráfordítással megter­melt, korai fagyoktól, késői jégesőtől, széltől is óvott veteményeiket mások szü­reteljék, idegen gyerekek, malacok pusztítsák. Dóczi Frigyes intézöbi- zottsági elnök beszámoló­jának és, a sok-sok hozzá­szólásnak is ez volt a té­mája. Túl közel van az Oj Élet utca, melynek la­kói még — tisztelet a né­hány kivételnek — mindig nem akarnak új életet kez­deni. Portájukról kaput nyitnak idegen kertekre, de ha nem nyitnak, akkor is úgy kezelik, mintha saját­juk volna, azzal a különb­séggel, hogy csak a beta­karítást végzik el, de ab­ban aztán nincs köszönet. Ez ellen az invázió ellen akarnak most védekezni a kertszövetkezet tagjai, úgy, hogy élősövény-keritést vonnak a kert és a telep kijzött, olyan csőszt fogad­nak, akinek hamis kutyá­ja van stb. Lehet, hogy ezek az intézkedések is csökkentik a bosszúságot és fokozzák a termelési ked­vet, de tanácsunk, rendőr­ségünk sem nézheti tétle­nül ezt az egyoldalú, és éppen ezért nem egészen hatékony védekezést. Felsőbb szerveink, pár­tunk, kormányunk helyes kezdeményezésnek tartja, támogatja a városi embe­rek keretszövetkezetét, ép­pen ezért a helyi hatósá­goktól, a helyi társadalom­tól is több erkölcsi támo­gatást vár az a 173 család amelyik arra szánta ma­gát, hogy legalább saját konyhájára megtermeli a szükséges zöldségfélét. Tóth Miklós ivak. aki elfoglaltsága mellett sokat segue: l az edzuse-.en, mert hlaoa, eilen.U nuíul nincs ■ fej.ódés. „em utolsósorban há­lás Réczi László, a Vegyipari íácpgy^r dolgozója, a' gyár ve- ietuszgéneic t-s sportvezetőinek, akik megértesse, és megbeosú- ! léssel viseltetueK sportpályafu­tása iránt. De nézzük, hogy jutott el Réczi a világba.nokságon’ való részvételig, lstefí-can 19 éves ko­rában Jurúor válogatott vőit, ott nem sikerült helyezést el- j érnie. Még azon az őszön be- I vonult kalonánax Szolnokra és j 1968 őszig komoly mérkőzése- I ken nem szerepelt. Ekkor új- I bői nekirugaszkodott és 1S&9- ben már a magyar bajnoksá­gon ezüstérmet szerzett, 1970- I ben megismételte, ismét mlso- | dik lett. Közben a megyei és í területi versenyeket sorra meg- i nyerte. Még ebben az évben ! Bukarestben 10 nemzet verse­nyén ismét második helyet ! szerzett. Ennek alapján került 1971-ben Tatára, sorozatverse- "rer> a le<~öbb pontot gyűjtöt­te. Járt a Szovjetunióban, Tas- .......en, ma d Várnában állt rajthoz, de szereplését ekkor még nem kisérte szerencse. Ausztriában viszont ismét a dobogó második fokára állha­tott. Constancában és Lipcsé­ben betegsége miatt nem volt eredményes. Viszont 1971 május havában a magyar bajnokság 17 fős mezőnyéből úgy került ki győztesként, hogy vala­mennyi mérkőzését megnyerte. Ez a győzelem jogosította fel a világbajnokságon . való rész­vételre, ahol mint' tudjuk, ered­ményesen küzdött, súlycsoport­jában első számú olimpiai je­lölt és megyénk vitathatatlanul elsőszámú sportoló'a lett. Tu­dását, küzdókéeessévét csak szerénysége múl'a félül. Vit­rinje. tele van serleggel, érté­kes díjakkal. Érmei mar ott el sem fémek, ezeket egy doboz­ban tárolja. Ezekkel ö nem di­csekedett. nekem kellett észre- vennem. Stkerei nem tették el- bizakodottá. és ezért is bízunk benne, hogy Réczi László iné» sok djcsőséget szerez Kiskun­félegyházának. p. j. európai országban tanul­mányoztam ezt a kérdést, többek között hosszabb ideig tartózkodtam Dániá­ban is. ahol barátságába fo­gadott a sertéstenyésztés koronázatlan királya, a vi­lághírű Clausen professzor. A kutatómunka órületes küzdés, szerzetesi életmó­dot követel. Jaj annak, aki belefárad! Gondolja el, mi­lyen nehéz lehetett nekem ezt az életformát megvaló­sítani. hiszen valójában én is ugyanolyan bohém ter­mészetű vagyok, mint a többi félegyházi... Dr. Fekete Lajos, mint magánember, szorosabbra már nem is fűzhetné kap­csolatát szülővárosával. Ba­rátai. rokonai élnek otthon, akiket gyakran és szíve­sen látogat meg. Ami a szakmát illeti, a kapcsolat nem olyan sikeres, ami- , lyen lehetné, bár rendsze- i résén találkozik a félegy­házi termelőszövetkezetek ' állattenyésztőivel, s jelen- i leg is a Városföldi Állami Gazdaságban . félegyházi ‘ termelőszövetkezetek pén­zéből épülő nagy, ipari jel­legű komplex sertéstelep szaktanácsadója. — Apai-anyai ágon is bennszülött félegyházi va­gyok. Hiába élek már hosz- szú ideje távol szülőváro­somtól, mindig és egyre többször hazagondolok, s töröm a fe.lemet, mint le­hetne ezt a nagy nyomorú­ságból új életre kapó né­pet még emberibb élethez segíteni. Amikor 1944-ben kitűnő minősítéssel kézhez vettem a diplomámat, ha­zamentem, s egy ideig a városi közigazgatásban, a Termelési BizofV.ág ügy­vivőiéként dolgoztam. Ké­sőbb a debreceni kormány megbízott a gazdasági fel­ügyelői tisztség ellátásával. Két esztendeig tevékeny­kedtem ebben a beosztá­somban, egészen addig, amíg a nagy tekintélyű Konkoly Thege Sándor professzor meghívott ma­ga mellé az Agrártudomá­nyi Egyetemre. Jól tudom hát, milyen sorban élt szü­lővárosom népe, s onnan küzdötte fel magát a mos­tani szintre, ami még min­dig nem magas, de mégis óriási eredmény. Fekete Lajos a budapes­ti egyetemen a takarmá­nyozástannal kezdett fog­lalkozni. Az 1950—51-es tanévben már ő adta eló ezt a tantárgyat a hallga­tóknak, ami nagy megtisz­teltetés volt számára, de épp akkora munka Is. Ö 'ria meg azt a 380 holdas jegyzetet is, amely azután .033ZÚ ideig az egyetlen 'nkönyv volt ebben n <r">k- ' gban. A következő évben ezdett el szíve szerinti (szakmájával, a sertéste­nyésztéssel foglalkozni. Ma I már ennek a területnek él­vonalbeli, elismert szakem­bere. Dr. Fekete Lajos az elnöke az Agrártudományi Egyesület sertéstenyésztési szakosztályának, a Szab­ványügyi Bizottságnak, az Országos Szaktanácsadói Bizottság sertéstenyésztési szakbizottságának. Guláy István Ügyeletes ál atorvos Kiskunfélegyházán feb­ruár 5-én szombaton dél­után és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos. Laká­sa: Wesselényi u. 3., tele­fon: 180. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Petőfi- szállás, Pálmonostora, Gát­ér és Kunszálláson az ügye­letét dr. Horváth Tibor tartja. lakása: Mártírok U. 4., telefon: 387. Mizim'í'or KISKUNFÉLEGYHÁZA Február 5—6. JELENIDO Február 7-én fél 4, h ropv eg'red 6 és 2 órakor LÁNYOK pórázon Február b-áin fél 4 órakor LANTOK PÖX1*70N Február 8-án fél 4 é 7 órakor Mű vés?, mozi FARAO Dir^ a hek'ű-Ú! Február 9-én fél 4, Irirom’-eg'ed 6 és & órakor LÁNYOK PO-'^ON Február 10—11. DEL CSILLAGA M \TINE­Vasárnap délei-tt fé’ *0 őrekor Február 6-'n ÖTEN AZ ÉGRŐL Előadások kezdete hé özn?p. vasárnap: fri 4. háromnegyed 6 és 8 orakor! Anyakönyvi h rek KISKUNFÉLEGYHÁZA Négy év munkájáról Kunszállásán február fi­án délelőtt 10 órakor a pártházban, Petőfiszálláson február 13-án délután 14 órakor a művelődési ház­ban,, Gátéren pedig március 4-én 17 órakor a műveíő- dési házban tartják az ön­kéntes tűzoltók vezetőség­választó taggyűléseiket. Születtek: Fekete Zsolt any­ja ive ve: Németh Masdolha, Petróczi Andrea Edit (Ónodi Mária), Ónodi Irma (Piroska Irma), K*s Anita (Péter-Szabó J Matild), Vakjlya Csaba Miklós J (Sipka Mária), Czinege Éva Ro­berta (Németh Éva Mária),! Viglási End”e A‘tila (Fekete; Rozália), Toldi Csaba (Tajti I Irén). Fazekas Éva Rozália (Pintér Klára). Házasságot kötöttek! Molnár ! Tamás — Hajmás Mária, Nagy János — Horn oki-Szabó vMar- git, Fazekas Ferenc — Bajáki Éva, Szőcs Ferenc — Lala Jvl- ! liánná. Meghaltak: Gyen-es István 77 éves, Kis-Szabó Jánosáé Illés Terézia 87 éves, Rózsahegyi An­tal né Kelemen Ilona 83 éves, Katona Gáspárné Cserényi Ve­ronika 72 éves, Krizman Ilona 87 éves. Molnár Andrásné Tan­ner Mária 76 éves. Kolompár János 88 éves. Kása Laiosné Túri Gizella & év-es* Bajáki \ Flóriánná Fricska Mária 7 éves. Zombori János f:3 é-.r Lajos Ferenc 63 éves ..kerá! s FÉLEGYII \ZI HÓM A Magyar S/ona is - , párt Kiskunt Városi Bizorsásán-u< -r Petőfi Nine «•’a-dosá Főszerkesztő dr W^tne .Dam Fele ős 'riadó- Preiszins^r Andra« Szerkesztőse^ ci^dohiva'a . Kiskunfé) Szabályáé rér Telefon 15 »3 >73 A lapot árusításban -» =* ^?v házi pos»abi\/í»a "lófizet-he* ’ a v-ma-i talokná; es Kézh-sr Postautalványon /’aiam-rr » válással a KH1 >15 w :rv pénzforeaJmt leizőszamara Bács-Kiskun megv*i Nvomda V Kecskemét — Tel.: 12-213 Index: 25 908

Next

/
Oldalképek
Tartalom