Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-02-11 / 6. szám

XVI. évfolyam, 6. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1972. február 11. Világ '»rof pinr rat. egyesül fetch! Arat 90 fillér KÖZLÖNY T ér me!ősz<5 vetkezet eink a fejlődés útján Az agrártudományi egye­sület kiskunfélegyházi cso­portja és a Homokhátsági Tsz-szövetseg közös klub­foglalkozást tartott dr. K. Nagy Sándorral, a TOT fő­titkárával, aki előadásá­ban elmondta, hogy a szo­cialista mezőgazdaság a népgazdaság IV. ötéves ter­vével összhangban, alapjá­ban véve egészségesen fej­lődik. A szocialista mező- gazdasági nagyüzemek to­vább szilárdultak, jelentő­sen emelkedett a termelé­sük, s a lakosság ellátása úgy mennyiségileg, mint mipőségileg javult. Mindezek ellenére a me­zőgazdaságban is van prob­léma bőven. Az elmúlt év­ben a termelőszövetkezetek beruházásai, igaz, hogy nem jelentős mértékben, de túl­haladták a tervezettet, de jelentősen csökkentek 1970- hez viszonyítva. A tsz-ek- ben 1970-ben az összberu- házás 12,5 milliárd, 1971- ben 9,8 milliárd forint volt. Jelentősen csökkent az el­múlt évben az építő beru­házás és nőtt a gépi beru­házások összege, ami na­gyón örvendetes. A termelőszövetkezetek az 1971. évet eredményesen zárták. Ez különösen jelen­tős azután, hogy 1970-ben a súlyos ár- és belvízkár miatt nehéz pénzügyi hely­zetbe került a mezőgazda­ság is. Az 1971. évet le­csökkent termelési alapok­kal, kimerült tartalékokkal kezdték. A mezőgazdasági terme­lés (országosan) változatlan áron 1971-ben 15 százalé­kai nőtt. Ezen belül a növénytermelés 20 száza­lékkal, az állattenyésztés pedig 6 százalékkal emel­kedett. A növénytermesztés nagymértékű emelkedése a kalászos gabonák rekord- eredménye mellett is el­maradt az 1969. évitől. En­nek oka, a nagy termelési értéket képviselő és nagy munkaigényű növények ve­tésterületének csökkenése. Az állattenyésztés a közös gazdaságokban ha lassú ütemben is, de évről évre emelkedik. Jelentős fejlő­dés tapasztalható a sertés és a baromfitenyésztésben. Változatlanul problémát je­lent viszont országosan is a szarvasmarha-tartás. Az állomány növekedett, de a tehenek száma csökkent. A mind korszerűbben termelő szövetkezeti me­zőgazdasági nagyüzem te­vékenysége nem szűkíthe­tő le a nyersanyag-terme­lésre. A gazdaságirányítás új rendszere utat nyitott az egyéb tevékenységeknek is. | A tsz-mozgalom nagy ered­ménye, hogy az alaptevé­I kenységhez lett elismerve (a növénytermelés, állatte­nyésztés, kertészet mellett) az élelmiszer-feldolgozás, fafeldolgozás, gépjavítás, az építés, karbantartás és az élelmiszerek belföldi ér­tékesítése. A jövőben sem esik korlátozás alá a lakos­ság részére végzett szolgál­tatás és a helyi építőanya­gok termelése. Az ipari te­vékenységet a kormányin­tézkedések szabályozzák és van olyan is amit egyálta­lán nem végezhetnek tsz- ek. Az előadás további ré­szében dr. K. Nagy Sándor kitért a gazdaságok egye­sülésének és együttműkö­désének kérdéseire. E fo­lyamatok kialakítása meg­követeli a megfontolt, kö­rültekintő számításokat, hogy az egyesülés, vagy együttműködés mennyiben lesz gazdaságos. A hazai fogyasztók és az ipari igé­nek szükségszerűen megkö­vetelik ezt az együttműkö­dést. De az ilyen együtt­működés megköveteli a szö­vetkezeti elvek érvényesí­tését. A szövetkezetek nem alárendelt partnerei az iparnak, hanem egyenjogú­ak velük és a ráfordításaik arányában akarnak része­sedni. Erről egyes ipari vál­lalatok még megfeledkez­nek. Befejezésül az előadó a szövetségek képviseleti munkájáról és annak fej­lesztéséről beszélt. A tsz- ekben a termelés szakoso­dásával egy-egy ágazat döntő súlyra jut. Az álta­lános képviseleti tevékeny­séggel együtt mindinkább előtérbe kerül az ágazatok képviseletének a megoldá­sa. A vitaindító után a klub tagjai számos kérdést tet­tek fel, melyekre az előadó részletes választ adott. N. I. Az Ady Endre brigád A kiskunfélegyházi Ci­pész Szövetkezetben a múlt év május 1-én alakult az Ady Endre brigád, Vidéki Károly vezetésével. Ez a kollektíva az itt készülő ci­pők aljarészét gyártja, s nagyon sok függ munkájuk minőségétől. Nem volt ki­fogás termékeik ellen ko­rábban sem, de a brigád megalakulása óta különö­sen jól dolgoznak. Mennyi­ségi és minőségi tervüket teljesítik, részt vesznek a politikai oktatásban és ezenkívül munka után is több közös rendezvényük volt. Kecskeméten voltak együtt színházban, most pedig az Alföldi Cipőgyár helybeli üzemébe készülnek tapasztalatcsere-látogatásra. A brigádot dicséri az Is, hogy javaslatukra decem­berben a szövetkezet dol­gozói két órai munkabérü­ket ajánlották fel az ál­lami gondozott gyermekek megajándékozására, egy órai keresetükkel pedig a tanyai iskolák villamosí­tását segítették. Minden hónap utolsó keddjén bri­gádgyűlésen beszélik meg tapasztalataikat és a jövő tennivalóit. Mostanában már egyre több szó esik arról, hogy vajon elérik-e céljukat, megkapják-e a szocialista címet? Minden jel arra mutat, hogy az Ady Endre brigád méltó a megtisztelő cím viselésé­it Megnyílt a Kedden délelőtt 11 óra­kor ünnepélyes keretek között megnyitották Móra Ferenc író szülőházát a látogatók számára. Az ün­A fiatalok lakásszövetkezete Az elmúlt évben váro­sunk fiataljai körében nagy érdeklődést váltott ki az „Ifjúság 71” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet ala­kulása. Már az első alka­lommal 139 család csatla­kozott és az alakuló köz­gyűlés után tovább folyt a szervezés a tervezett 152 lakás elérésére. Felkeres­tük a lakásépítő szövetke­zet elnökét, Kása Józsefet, s arra kértük, mondja el, hogy hol tart ma a fiata­lok szövetkezete. Az igazgatóság elnökétől megtudtuk, hogy — több alapító tag időközben más módon oldotta meg lakás- problémáját — az 1972 második negyedévben in­duló 50 lakás építésére a jelentkezés jnár lezárult. Most már csak az 1973-ban kezdődő II. és III. ütemben kezdődő építkezésekre lehet korlátozott számban jelent­kezni. Az „Ifjúság 71” la­kóházak a Móra Ferenc té­ren épülnek. Megállapodás történt a szanálási munká­latok határidejében is, a Kiskunfélegyházi Építőipa­ri Szövetkezet 1972. április 15-ig megkapja az építke­zéshez szükséges területet. A városban hangzottak el olyan vélemények, hogy az Ifjúsági Szövetkezet nem tud megbirkózni a felme­rült nehézségekkel. A té­nyek ismeretében nyugod­tan állíthatjuk, hogy min­den problémát meg fogunk oldani, jelentős segítséget nyújt az ÁFÉSZ, a MÉ­SZÖV Bács megyei lakás­szövetkezeti titkársága, a helyi párt- és KlSZ-szer- vek, a városi tanács, és nem utolsósorban a VSZM ; 2. sz. gyáregysége — mely I fiataljait anyagilag is tá- : mogatja. T. M. népségén részt vett Kata- nics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Ma­darász László, a megyei tanács elnökhelyettese, Sztanojev András, a váro­si pártbizottság első tit­kára, Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titká­ra, Korpánál Zoltán, a vá­rosi tanács titkára, Szé- csényi István, a Hazafias Népfront városi titkára, a megyei, a városi pártbi­zottság és tanács vezető munkatársai, a félegyházi lakosság és ifjúság küldöt­tei. Az ünnepségen részt vett Móra Panka, az író leánya is. A Móra-ház udvarán megnyitó beszédet mondott Hegedűs András, a Szege­di Tanárképző Főiskola fő­igazgatója. Méltatta Móra Ferenc egyéniségét, sokol­dalúan bizonyította, mit jelentett Kiskunfélegyháza az író látásmódjának, gon­dolatvilágának, karakteré­! nek kialakításában. Besze­det Móra híressé vált, so­kat idézett mondásával fe­jezte be: „Engem Félegy­háza tett íróvá, nekem Félegyháza jelenti apámat és anyámat”. A beszéd elhangzása után megkoszorúzták az emlékházat melynek kere­tében Móra Panka élő szegfűcsokrot helyezett el a ház falán, majd ugyan­csak ő nyitotta meg a ház ajtaját és elsőnek ment be a régi otthonba. A Móra-emlékünnepség keretében délután 3 óra­kor megkoszorúzták az író kiskunfélegyházi szobrát, ahol Fekete János hely- történeti kutató tartott megemlékezést. Délután 4 órakor került sor a Móra-emlékverseny díjkiosztására és irodalmi műsorra a Móra Ferenc Művelődési Központban. A verseny értékelésére még visszatérünk. Az V. kongresszus előtt A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa január 16- án tette közzé az V. kong­resszusra való készülődés megkezdését. Ezért váro­sunkban is számadással tartozunk mindazoknak, akik a Népfront munkáját az elmúlt időszakban rész­vételükkel, munkájukkal szabad idejük feláldozásával segítették. A munkánkról készített számadást elnök­ségünk összeállította, és február 3-án bizottságunk elé terjesztette. Bizottsá­gunk több hasznos és tar­talmas javaslatával bővítet­te beszámolónkat, melyet ezután jóváhagyva javasol­ta a február 26-án meg­tartandó HNF városi újjá­választó nagygyűlés beszá­molójának, melynek elő­adója dr. Mihalovits István HNF-elnök, az Országos Tanács tagja lesz. Szabadegyetemek A Móra Ferenc Műve­lődési Központban febru­árban két szabadegyetem kezdődik. A Közlekedési Szabadegyetem célja, hogy részletes tájékoztatást nyújtson a KRESZ és a BTK közlekedésre vonat­kozó jogszabályainak vál­tozásairól és ezekkel kap­csolatban a közlekedésben részt vevő gépjárműveze­tők kötelességeiről. A részt­vevők 10 héten át — min­den szerdán 18—20 óráig — ismerkedhetnek meg a hasznos tudnivalókkal. A foglalkozások előadói között van dr. Juhász Antal, dr. Balogh Géza, Kurucz Lász­ló rendőr hadnagy, Surján József KPM-előadó, Szondi Károly az ÁB fiókvezetője, Tóth Zoltán és Papp Lajos az AFIT kirendeltségveze­tői, Zanati László az Autó­klub titkára és a KPM Pá­lyaalkalmassági Intézet elő­adója. A Művészeti Tagozatú Szabadegyetemen két kollé­gium kezdődik. Az egyik a Művészettörténeti Alapis­meretek, a másik Bevezetés a Zeneesztétikába kollégi­um. Mindkettőben egyete­mi, illetve főiskolai taná­rok tartanak szemléltetés­sel egybekötött előadáso­kat. Mindkét szabadegye­temre február 20-ig lehet jelentkezni a művelődési [irö^pnnthafl. A beszámoló tartalmazza a Hazafias Népfront eddi­gi szerepét, további felada­tait, mely a szocialista de­mokrácia kiszélesítésében, a tanács-népfront kapcso­latának eddiginél nagyobb lehetőségeiben bontakozik ki. De megtudjuk a beszá­molóból azt is, hogy a nép­frontmozgalom feladata to­vábbra is a párt szövetségi politikájának szolgálata, nekünk pedig szocialista nemzeti egységünk erősíté­se. A nemzeti egység alap­ja a munkás-paraszt szö­vetség. A sokoldalú, tar­talmas beszámoló után kö­vetkezik nagygyűlésünk kiemelkedő eseménye, a bizottsági tagok és küldöt­tek megválasztása. Igaz, hogy az elmúlt időszakban végzett a népfront sok szép és eredményes feladatot a lakosság érdekében, de a következő időszakban az újonnan megválasztandó bizottságra még több és szebb feladat megoldása vár. Csak néhányat emlí­tünk meg Különös gond­dal kezeljük és készülünk a tanács-népfomt együtt­működési megállapodás megkötésére, nagy költőnk, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmá­ból rendezendő emlékün- nepség-sorozatra, városunk 200 éves évfordulójának megünneplésére 1974. ja­nuárjában. A felsorolt és még sok sok egyéb feladat várja az újonnan megválasztásra kerülő bizottsági tagokat, akik a feladatok megoldása érdekében szabad idejük­ből áldoznak fel a közös­ségért, városunkért. * ~ Sz. t _

Next

/
Oldalképek
Tartalom