Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-02-04 / 5. szám

H J/ é>é Világ proletár fal, egyesül fetek! ira: 90 fillér KO» XVI. évfolyam, 5. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1972. február 4. A lakosság érdekében A városi D/EB vizsgálatairól A városi Népi Ellenőrzé­si Bizottság legutóbbi ülé­sén megtárgyalta a petőfi- szÄlläsi Aranyhomok Mg. Szakszövetkezetnél végzett vizsgálatról készített jelen­tést. A NEB elnöke ezt köve­tően beszámolt az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról, az azóta érkezett ügyekről, intézke­désekről, és az elnöki jog­körben tett intézkedések­ről, végül elfogadták a NEB I. félévi munka; r- vét Jórészt a NEB vizsgála­tának, illetve közreműkö­désének köszönhető, hogy az Aranyhomok Szakszö­vetkezetben a már igen sú­lyos hiányosságok felszínre kerültek, és a hibák kikü­szöbölésére az intézkedése­ket meg lehetett tenni. Alig néhány hónapja, hogy a vizsgálat kapcsán az elnö­köt és az egész vezetősé­get leváltották. Az új ve­zetőség Ladányi Endre el­nök vezetésével a hiányos­ságokat részben már fel­számolta és néhány vonat­kozásban igen szép ered­ményeket értek el. Ameny- nyiben a tagság az új ve­zetőséget mindenben támo­gatja, minden hiányosság megszüntethető, ami első­sorban a tagság érdekét jfogja szolgálni. A NEB számos magán­beadványra, vagy bejelen­tésre tett intézkedéseket, a legtöbb esetben eredmé­nyesen. Ügy az állami, tár­sadalmi szervek, mint a magánszemélyek bizalom­mal fordulnak problémáik­kal a városi NEB-hez, tud­va azt, hogy amennyiben kérésük jogos, azt el is in­tézik. Szükséges lenne azon­ban, hogy a város irányí­tása alá tartozó községek­ben működő NEB csopor­tok közreműködését az ed­diginél jobban igényelnék a különböző községi szer­vek és lakosok. A vizsgálatok során ki­derültek többek között pél­dául olyanok is, hogy az egyik termelőszövetkezet napidíj és útiköltség címén jogtalanul jelentős összeget fizetett ki. A NEB intéz­kedésére cserélték ki egyes üzletekben a kellemetlen illatú és ízű sertészsírt. In­tézkedés történt, hogy a szavatossági időre készült fogyasztási árukat, a sza­vatossági idő lejártával az üzletekben ki kell cserélni. Intézkedés történt, hogy a kereskedelem a nála for­galmazott típusú üres üve­geket ünnepnapi nyitva- tartás idején is köteles visszavenni. Vizsgálatra került az egészségügyi beruházások megvalósulása és minősé­ge, a kereskedelmi vendég­látás értékesítési munkája. Az utóbbi témáról a NEB részben javaslattal, részben a törvényesség betartására történő felhívással élt. Ilyen például az adott osz- tálybasorolás feltételeinek a biztosítása, vagy a visz- szasorolás eszközlése. Té­ma volt a nők gazdasági és szociális helyzetének meg­javításával kapcsolatos kormányhatározat végre­hajtásának ellenőrzése há­rom tsz-nél és egy keres­kedelmi vállalatnál. Városunkban a törvé­nyesség betartására való törekvés bizonyítéka, hogy a NEB-nek az elmúlt év­ben nem kellett kezdemé­nyezni büntető eljárást. Kitüntették Kezdeményezte azonban néhány esetben szabálysér­tési, fegyelmi, vagy kárté­rítési eljárás lefolytatását. Ilyen gazdag programot tűzött ki a NEB 1972. I. félévre is. Vizsgálni fogják a közérdekű bejelentések és panaszok intézését,a tej­termelést és ellátást (ezen vizsgálat már meg is kez­dődött), a vizek szennyező­désével kapcsolatos kor­mányhatározat végrehajtá­sát, az iskolaegészségügy helyzetét, a tanácsi bérla­kások karbantartását, sző­lő és "vümölcsösök telepí­tését, azok állagát, a Költ­ségvetési Üzem működését, valamint az általános isko­lai diákotthonok szerepét és jelentőségét az ifjúság nevelésében. Reméljük, hogy az emlí­tett célkitűzések végrehaj­tásával még egy lépést te­szünk előre városunk és községeink területén a tör­vényesség még fokozottabb betartásában. K. Z.-r 1972. február 8. Móra Ferenc-emléknap A február 8-i Móra Fe- renc-emléknapot egy 4-es számjeggyel is jelölhet­nénk. Kiskunfélegyházán levelet. Az 1933. január 22- | Móra-ünnepség 1956. május én tartott kultúrünnepélyen 6-án- volt, a szoboravatás mondotta Móra Ferenc: alkalmából. „Más írónak is van szüle- ■ A negyedik Móra-ün­Móra Ferenc helyreállított szülőháza. ugyanis ez lesz a negyedik nagyszabású Móra-ünnep­ség. Az első kettőre még az író életében került sor: 1929. január 9-én adta át díszközgyűlés keretében a város vezető testületé Móra Ferencnek a díszpolgári ok­SOOO biztosított Közel 4600 káreseményt mértek fel az Állami Biz­tosító kiskunfélegyházi vá­rosi fiókjának kárszakértői az elmúlt év folyamán. A kifizetett kártérítés össze­ge meghaladja a 8 millió 600 ezer forintot, melyből a szövetkezeteknek 5 mil- miló 186 ezer forint, ma­gánszemélyeknek vagyon­biztosítási káraikra 1 mil­lió 600 ezer forint jutott A biztosítási, és önsegélyező csoportokba az elmúlt év folyamán 483-an léptek be és ezzel a tagok száma 8i74-re emelkedett. Etet­és balesetbiztosításaikra 936 ezer forintot fizetett ki a biztosító 1971-ben. tési helye, más író is sze­reti szülővárosát, de ne­kem Félegyháza több, mint más írónak születési helye, több mint emlék. Engem Félegyhr ’a tett íróvá ...” Ekkor ismertette a Fél­egyházára nézve oly ked­vező testamentumát is, mélynek 3 pontja így szól: „ ... amikor az Úristen ha­zahív. akkor azt, arni meg­marad belőlem, idehozzák Félegyházára, mert csak itt lesz nekem Jó álmom, itt lesz jó alvásom és itt hal­lom még leghamarabb a feltámadás angyali hívá­sát. Félegyháza iránti sze- retetemnek ennél jobban nem tudok kifejezést adni.” A harmadik nagyobb Néhány gondolái a pályaválasztásról Szabó Sándor levéltárosnak, aki közszolgálatban i 41. esztendejét tölti tudományos munkásságának elis méréséül a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést ado­mányozta Ilku Pál művelődésügyi miniszter. Az elmúlt napokban és hetekben városunkban több mint 600 csatádban volt té­ma a pályaválasztás, a to­vábbtanulás. Segítették eb­ben a fiatalokat és szülő­ket a különböző ismertető füzetek, tájékoztatók, szü­lői értekezletek, az osztály­főnökök, akik szívesen szol­gáltak felvilágosítással, ta­náccsal mindenkinek. A 8. osztályok tanulói üzemeket látogatták, iskolákat keres­tek fel ismerkedés, tájéko­zódás céljából. Egyre több az olyan osztályfőnöki óra is, ahol az üzemek, közép­iskolák, szakmunkásképző intézetek képviselői jelen­nék meg és beszélnek a szakmákról, foglalkozások­ról, a lehetőségekről. Mind­ezek ellenére sem könnyű a döntés. Sok-sok szakma várja helyben is a fiúkat, 'únyokat. Bővültek a kö­zépiskolai továbbtanulás lehetőségei is, a Petőfi gim- ''ziumban például gépipa­ri szakközépiskola indul. A ok érv. szempont, a szülői "•épzelések, a gyermek ■'leklődése, kívánsága ind-mind felsorakozik mikor dönteni kelt Ter- észetesen nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni né­hány közösségi szempont­ból fontos igazságot sem, mint például az egyéni és népgazdasági érdekek egyeztetése, kölcsönös fi­gyelembe vétele vagy a te­hetséges gyermekek közép­iskolai továbbtanulása. Sokszor hangsúlyoztuk azt is, hogy minél több fiatal helyben válasszon szakmát, itthon tanuljon tovább. Mit mutatnak a legfris­sebb adatók? A város és a négy község iskoláiban végző 618 nyolcadikos fia­tal közül 30 százalék kö­zépiskolában, 58,9 százalék pedig szakmát választva szeretne továbbtanulni. Mindössze 69-en jelezték, hogy egyelőre otthon ma­radnak. Ezt nem lehet he­lyeselni, hiszen közismert, különösen egyes szakmák­ban, a szakmunkáshiány. A szakmát választottak 12 százaléka, a középisko­lába jelentkezettek 18 szá­zaléka vidéki intézetekben, tehát másutt kívánja tanul­mányait folytatni. Nagyon kevés, mindössze 24 tanuló jelentkezett mezőgazdasági szakmára. Rövidesen elküldik az ál­talános iskolák igazgatói a tanulók jelentkezési lap­jait. Mielőtt azonban ez megtörténik, javasoljuk minden illetékesnek (szü­lök, osztályfők, igazgatók) mégegyszer vizsgálják felül a döntéseket, a jelentkezési arányokat. Azt szeretnénk, illetve az lenne a meg­nyugtató, ha az egyéni és közösségi érdek minél tel­jesebb összhangban érvé­nyesülhetne az idei pálya- választási munka során is. Bensc György népség legjelentősebb ese­ménye a Móra Ferenc-em- lékház megnyitása lesz. Mezősi Károlu kutatásai eredményeként a „poraiból feltámasztott” szülőház e j napon eredeti állapotában, | helyreállítva és berendezve I várja a tisztelők és érdek- j lődök sokaságát. Az emlék- I házat délelőtt 11 órakor | Hegedűs András, a Szegedi j tanárképző Főiskola fő- j igazgatója nyitja meg. A délutáni program 15 ! órakor a Móra-szobor ko- j szorúzásával kezdődik. A koszorúzás! ünnepségen közreműködik az ifjúsági Vegyeskar, ünnepi beszé­det mond Fekete János, a honismereti bizottság elnö­ke. A művelődési központ­ban 16 órakor kerül sor a Móra Ferenc-emlékversenv záró ünnepségére és a dí- j jak kiosztására. Az emlék­nap irodalmi műsorral zá- I rul, melyen a Móra gimná- j zium, Petőfi gi'mházium. | közgazdaségi szakközépig - I kola és a Móra általános iskola diákjai szerepelnek. Sajtos Géza „Félegyházi utca ligetes' Mennyire örülünk még most is, amikor e nótát halljuk. Városunké az Al­föld egyik legszebb főut­cája, gyönyörű szép fáival. Az utcák azonban napról napra változnak, ezrével épülnek az új lakások. A hatalmas arányú építés mellett szükséges a csator­nahálózat, víz-, a gáz-, a villanyvezeték építése is. A csatorna- és a gázvezeték építése még az idén meg­kezdődik. Nem tudjuk még pontosan, hogy hol lesz vezetve a gáz és a szenny­víz, de máris nagyon félt­jük a gyönyörű fákat, bí­zunk abban, hogy az út­test alatt húzódnak majd a vezetékek. Féltjük a zöld­övezetei annál is inkább, mert már egyszer nagy vi­ta volt és a villanyhálózat korszerűsítése miatt a fő­utcán a fáknak a felé; majdnem kiszedték. Bí­zunk abban, hogy a város vezetői is tudják, hogy az- új lakások, üzletek, víz, gáz mellett szükséges a vá­rosban a zöldövezet is. Parkokat nem igen tudunk létrehozni, de fásításra nagy lehetőségünk van fő­leg az új épületek környé­kén. Kövessük a Kossuth utca és a Fürst Sándor ut­ca környékének példáját, az új épületek lakói a házak közötti területet fásították, nem várták, hogy a Költ­ségvetési Üzem végezze ezt. Különösen szükséges lenne a fásítás és füvesítés a Kis Gizella telepen és a Móra- városban. N. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom