Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1972-09-08 / 36. szám

XVI. évfolyam, 36. szám * A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA ★ Kiskunfélegyháza, 1972. szeptember 8. V Hág proletárjai, egyetüljetehl Az S. félév után A városi párt-végrehajtó- bizottság augusztus 31-én tárgyalta a város szocialis­ta iparának első félévi eredményeit és ezen az ülé­sén határozta meg az év hátralevő időszakának fel­adatait. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az el­ső féléves terv 102,1 száza­lékra lett teljesítve. Az elő­ző év első félévéhez viszo­nyítva a növekedés 5,2 szá­zalékos. örvendetes ez a szám különösen azért, mert a növekedés teljes egészé­ben termelékenység növe­kedéséből származik, hi­szen a város iparában 1,8 százalékkal kevesebb lét­számmal oldották meg a feladatokat, mint 1971 első felében. Különösen szép ered­ményt ért el e téren a ci­pész ktsz, aki a tervét 120 százalékra teljesítette. Ezt a szép eredményt az tette lehetővé, hogy január 1-én a kézműipari termelésről áttértek a szalagrendszerű termelésre. A szövetkezet ezzel stabilizálta helyzetét és biztosítottnak látszik az eredmények növelése mel­lett a megfelelő nyereség is. Sajnálatos tény, hogy to­vább növekedett a kilénések száma és mintegy 14 szá­zalékkal több a munkahe­lyet változtató dolgozók száma, mint az előző év azonos időszakában. Van azonban olyan vállalat is, ahol jelentősen csökkent a kiléoések száma. Ilyen pél­dául a Vegyipari Gépgyár, ahol a csökkenés 1971 első félévéhez viszonyítva több mint 33 százalékos. E téren igen fontos feladat, hogy a gazdasági egységek vezetői állandóan vizsgálják a ki­lépések okait és a lehető­ségek határain belül min­dent kövess°nek el annak érdekében hogv javul jon a munka szervezettsége, a munkahelyi közérzet. A törze°árdéhan rejlő erő senki előtt nem vitatott, ennek az erőnek a növelé­se minden Gazdasági egység frtn+es feladata. A város szocialista ipara nyereségtervét 113,9 száza­lékra teljesítette, a mun- i-egyhavi átlagkere­sete nedig 6,2 százalékkal A felsorolt eredmények rrég tobbak lettek volna akkor, ha a gazdasági egy­ségek előtt kevesebb, ter­melést akadályozó problé-! ma lett volna. A még meg­oldatlan problémák felszá­molása érdekében az ed­digieknél intenzívebben kell foglalkozni az üzem- és munkaszervezés kérdései­vel. A KB 1971. december 1-i határozatában rögzítet­tek megvalósítása jelenleg a legfontosabb feladatok közé tartozik. A határozat megvalósítása érdekében üzemeinknél a kezdeti lé­péseket megtették. A gaz­dasági eredmények állandó javítása érdekében sokkal hatékonyabb munkára van szükség e téren. Igényelni kell a szocia­lista brigádok segítségét. Az új tartalommal meg­töltött szocialista brigád- verseny tevékenységében nagyobb súlyt kap a vál­lalati tervcélokkal jól ösz- szehangolt gazdasági, tér melési feladatok végrehaj­tása. Összefoglalva, a végre­hajtó bizottság megállapí­totta. hogy a város ipara gazdasági mutatóit alapve­tően teljesítette. Az elért eredmények mellett az év hátralevő részében foko­zottabb erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a város min­den ipari, gazdasági egysé­ge az éves tervét maradék nélkül teljesítse. S. J. Látogatás a Húsipari Vállalatnál Már 1971-ben is rekord- eredményeket értek el a Húsipari Vállalatnál a sertés felvásárlása, vágása és feldolgozása terén, eb­ben az évben ezeket az eredményeket is magasan túszárnyalták. Erről beszél­getünk a vállalat igazgató­jával. Az elmúlt év első hét hó­napjában 163 464 darab ser (.est vettek át és ez az előző évek számaihoz oyan magas teljesítmény volt, hogy sokan nem hittek an­nak túlteljesíthetőségében. Most bebizonyosodott, hogy a jó szervezés, a körülte­kintő vezetés, a dogozók jó hozzáállása „csodákra” ké­pes: az idei első hét hónap eredménye: 236 165 darab sertés átvétele (144 száza­lék). A sertésvágás is hasonlóan szép eredménnyel folyik. Annak dacára, hogy ez idő alatt nem épült új vágási hely a vállalatnál, a szak­munkáshiány is fennáll még, ez évben 56 667 darab sertést vágtak le, 11 ezer­rel többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hogy mi ennek a „titka”, ez is „leleplezi” Bíró elv­társ. Egyik az, hogy áttér­tek a két műszakra, másik: a nagy kínálat folyamatos felvásárlásának biztosítása érdekében nagy erőfeszíté­seket tesznek a vágások gyorsítása érdekében, ha kell, még túlóráztatással is. A harmadik, de nem utolsó „titka” ennek a rendkívüli teljesítmény­nek: a szocialista munka­verseny, az élő és tettre- kész brigádmozgalom. A készítmények gyártá­sa 128 vagonról 134 vagon­ra, tehát 6 vagonnal emel­kedett, de a közeljövőben újabb 20 százalékkal növe­lik a gyártást az új feldol­gozó üzem beindulásával. Éz éppen jókor kerül sorra, hiszen szeptember, október és november hónapokban legmagasabbak az igények a húskészítmények iránt. Terveik között szerepel­nek az eddigi kétszeri heti kiszállítás helyett a három­szori árukiszállítás és ha a városi tanács egy üzlethe­lyiséget bocsátana rendel­kezésükre, azt berendeznék, felszerelnék és mint a Sü­tőipari Vállalat kenyérbolt­ját, saját szaküzletüket ál­landóan ellátnák friss áru­val, a lakosság érdekében. Mindenki látja, hogy kevés a húsbolt a városban és hét végén a sertéshúsért, fel­vágottfélékért sorban áll­nak. Az is idetartozik még, hogy a szakmunkáshiány megszüntetése, vagy enyhí­tése érdekében nagy erővel folyik az utánpótlás képzé­se is. T. M. Tanácskozott a nőbizottság A városi nőbizottság 1972. augusztus 28-án megtartott ülésén a napirendi pontok között szerepelt a város kommunális fejlesztéster- vének a hátralevő időszak­ban megvalósításra kerülő feladatok ismertetése. Gu­lyás István elvtárs, a vá­rosi tanács osztályvezetője tájékoztatta a bizottságot és az üzemek megielent kén- viselőit a jelenlegi felada­tokról. Az érdeklődés kö­zéppontjába került a gáz­vezetés kérdése, a szenny­vízelvezetés megoldatlansá­ga, az óvodai. férőhelyek bővítése és a Móraváros kereskedelmi ellátottsága. A beszélgetés során szóba került a feladatok mielőb­bi megoldását szogáló tár­sadalmi munka hasznossá­ga, ennek kapcsán a ta­nácstagok felelősségteljes munkája. Cz-né Érdekes szerződés A félegyházi Vas-, Fém­ipari és Gépjavító Szövet­kezet, valamint a Magyar Hajó- és Darugyár egy érdekes kooperációs szer­ződést kötött, melynek ér­telmében a szövetkezetben azonnal megkezdik egy termókonténer kazán pro­totípusának gyártását. Az olajfűtésű, óránként 2.5 tonna gőz termelésére alkalmas, szállítható, érde­kes berendezés első példá­nyát a tervek szerint ok­tóber elejére készítik el. Még az idén azonban kö­rülbelül tíz darabot gyár­tanak le belőle A kertészeti termelés szakembereinek nagyszabású tanácskozása A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület kertészeti társasága és megyei szer­vezete, valamint a Bács- Kiskun megyei Tanács ál­tal összehívott plenáris üléssel, csütörtökön dél­előtt ünnepélyes keretek között megnyitották Kecs­keméten az országos ker­tészeti napokat. A Katona József Szín­ház adott otthont hazánk tizenkilenc megyéjéből és a fővárosból, továbbá a határokon túlról erre az alkalomra öszesereglett több száz kertészeti szak­embernek, tudományos kutatónak, a párt- és az államigazgatás oktatási in­tézmények és vállatok j képviselőinek. Abban az épületben tanácskoztak a most első ízben megrende­zett kertészeti napok részt­vevői, amelyet háromne­gyed évszázada a környék­beli kertészeti kultúrát megalapozó, addig kihasz­nálatlan földek értékesíté­séből befolyt összegekből építettek Kecskemét ak­kori vezetői. Dr. Molnár Béla, a ker­tészeti társaság elnöke kö­szöntötte az ülés elnöksé­gében helyet foglaló dr. L énárt Lajos mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi- | niszterhelyettest, dr. Ro- mány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Jan Marce- lit, a Csehszlovák Kon­zervipari Egyesülés ve­zérigazgatóját és munka­társait, dr. Mészöly Gyu­la akadémikust, és a ta­nácskozás valamennyi résztvevőjét. Ezt követően dr. Romány Pál mondott üdvözlő beszédet. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a Kecskeméten meg­nyílt kétnapos tanácskozás résztvevői olyan termelési ágazat időszerű témáit vi­tatják meg, amely népgaz­daságunkban dinamikus növekedésével tűnik ki. Ha ez jól működik, pro­duktumaival szebbé, jobbá teheti az emberek életét. Utalt a megyei pártbizott­ság első titkára arra a ki­emelkedő szerepre, ame­lyet Bács-Kiskun megye tölt be az ország kerté­szeti termékekkel való el­látásában, a kertészeti szakemberek képzésében, a tudományos kutatásban. Az ezekben a napokban hazánkban lezajlott bor- világversenyen és kiállítá- : son elhangzott olyan véle- I mény, hogy Magyarország adjon helyet egy bemutató .szőlőskertnek, amelyben a világon termesztett sző­lőfajták többsége megtalál­ható. Javasolta, hogy ezt Kecskeméten valósítsák meg. Majd a vendéglátó Bács-Kiskun megye kép­viseletében sikeres mun­kát kívánt a kertészeti napok résztvevőinek. (Folytatás az 3. oldalon) Jó termés kukoricából A városi párt-végrehajtó, bizottság a múlt héten tár­gyalta meg a nyári mező- gazdasági munkák állásáról szóló jelentést. A jelentés kiemelte, a 10 ezer hektár gabonaterüle­tünk több mint a felét al­kotó búza a mi területün­kön a legmagasabb terme­lési mennyiséget adta: bú­za 17 mázsa hektáronként, rozs: 8.8 mázsa hektáron­ként, őszi árpa 18,1 má­zsa hektáronként. Ehhez hozzá kell venni, hogy az összterületre vonatkoztatva átlagosan 1,5 mázsa veszte­ség volt az időjárás és az egyes gazdaságokban el­uralkodott „ráérünk” szem­lélet miatt. összesen 57 kombájn állt rendelkezésre, ebből 50 da­rab volt üzemképes. Ez a kombájnbázis Petőfiszállás község kivételével a teljes kombájnaratást időben tud­ta volna biztosítani, az al­katrészellátást is figyelem­be véve. ami az elmúlt időhöz képest igen sokat javult. A technikai bázis hiánya a szárító kapacitás hiányából adódott. Forró levegős szárító csak a Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetnél van. Az idei gabo­naaratás bebizonyította, hogy csak a komplex gé­pesítés teszi biztonságossá a már megtermelt termés betakarítását. A Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ön­költséges alapon más ter­melőszövetkezeteknek is szárított gabonát. A szalmabetakarítás 90— 92 százalékos. A nyári ta­lajmunkában augusztus 15-ig még csak 50 százalé­kos volt. e munkánál le­maradás van. A tavasz fo­lyamán összesen 4053 tonna műtrágya-hatóanyagot szór­tak ki. ami az előző évi mennyiségnek másfélszere­se. Ennek eredménye meg is mutatkozott, például az Egyesült Lenin—Rákóczi­ban 19,6 mázsa, Mórában 19,5 mázsa, a Vörös Csil­lagban 18 mázsa, az Alkot­mányban 19 mázsa búza- átlagtermést értek el hek­táronként. Rozsból a Pe- tőfiszállási Aranyhomok Szakszövetkezet közös te­rületén 8,5 mázsa lett hek­táronként a termésátlag. A növényvédelem terüle­tén komolyabb hiányossá­gok nem jelentkeztek a ka­lászosoknál. szőlő-gyü­mölcsnél a csapadékos idő­járás ellenére. A szőlőnél igaz, 9—11 permetezést kel­lett végezni. Zöldségfélénél a zöldborsó jó termést adott, átlag városi szinten 17 má­zsa hektáronként. A lucernabetakarítás ko­moly problémát okozott, a menyiség megfelelő, ellen­ben a minőséggel több he­lyen probléma jelentkezett. Az 587 hold dohány köze­pes termést ígér. A nyári betakarítási munkákkal egy időben az őszi munkákra a felkészü­lés is beindult, rendelke­zésre áll 252 darab üzem­képes traktor, ez a bázis normális időjárás mellett is a. várható nagy tömegű termés betakarításához csak jól szervezett munkával fog­ja biztosítani a betakarí­tást. A kukorica igen szép | termést ígér. A végrehajtó bizottság állásfoglalása: a termelő- szövetkezeteink a városban és a négy községben a ga- j bonabetakarítást augusztus 15-ig befejezték. Elismerés illeti mindazon termelőszö­vetkezeteket, akik az üte-1 mezett időben befejezték, különösen a két nagy ter­melőszövetkezet. A végre-i hajtó bizottság rámutatott, hogy az őszi betakarítás még nagyobb feladat elé állítja minden gazdasági vezetőt, szakembert, és a tagságot. A sikeres betaka­rítást biztosítani kell a 3350 hektár közös és 2617 hek­tár háztáji kukoricánál, 1064 hektár silókukoricá­nál. 876 hektár másodve­tés termésénél, ami szintén nagy tömeget ad. Emellett a szőlőszüret is szintén ko­moly munkaerőt köt le. De nem kisebb feladat az őszi vetések biztosítása, ami 6839 hektár terület. Valamint 7258 hektár őszi mélyszántást kell végezni. Emellett még számos fel­adat van. Mindezen felada­tok végrehajtását jobb üzemszervezéssel. minden kedvező óra kihasználásá­val, a gépek jobb kihasz­nálásával tudják biztosí­tani. A kalászosok betakarítá­sánál az egymás megsegí­tését, a közös összefogást elhanyagolták a termelő- szövetkezetek. Az őszi be­takarításnál erre nagy szük­ség lesz. Nem szégyen az, ha egy-egy termelőszövet­kezet igénybe veszi a má­sik termelőszövetkezet gé­peit, ha az végzett a mun­kával. Az üzemanyag táro­lására már most gondolja­nak a gazdaságaink, mivel a helyi ÁFORT-kirendelt- ség megszűnt és más vá­rosokból kell az üzemanya­got biztosítani. Csak gondos tervezéssel, tudjuk a r.eft tömegű termést veszteség- mentesen időben és jó mi­nőségben betakarítani és táróink . M I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom