Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-21 / 20. szám
Kiváló ÁFÉSZ a Duna mentén Solt, Harta, Dunatetétlen, Dunaegyháza m és Ujsolt lakóinak szolgálatában A Sóit—Harta és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elődje, a Solti Földművesszövetkezet épp negyedszázada, pontosabban 1946 májusának közepén jött létre. Tizenkilenc újonnan földhöz juttatott gazda alasoltd és tetétleni elhagyott urasági épületeit, gépeit vették birtokba. Jó szolgálatot tett akkor a traktor a kereskedelemben is, ezzel jártak fel Pestre üzemanyagért és másféle árucikkért is. Nem sokkal a megalakulás után már ben Hartára összpontosította: ruházati és cipőbolt épült, kialakult két önki- szolgáló bolt, korszerűsítésre került az építő- és tüzelőanyag-telep. Modernebb lett a vas-műszaki bolt, továbbá a kisvendéglő, amely presszóval is gyarapodott. De a körzet kisebb helységeivel sem bántak mostohán: Űjsol- ton üzletházat és italboltot építettek, a dunatetét- leni hálózatot is korszerűsítették, Dunaegyházán pedig, az ottani lakosság jelentős társadalmi munkájával, új vegyesboltot hoztak tető alá. a naposbaromfiak kihelyezése folytán a felvásárlást 1969-ig megháromszorozták. Ettől kezdve némi hanyatlás mutatkozik — a szövetkezeten kívülálló okok miatt. Az elmúlt évtized közepén az ipari tevékenység éves termelési értéke még nem érte el az egymilliót, ám ez 1970-re szinte meghatszorozódott. Hartán létrejött a betonüzem, az építőanyag-ellátás gondjainak enyhítése és a nagyüzemi szőlőtelepítés támrendsze- reinek megépítése céljából. vei), a múlt év óta pedig központi fűtés és vízvezeték szerelésével is. Újabban kötődével is bővítik az üzemet, itt méretre, megrendelésre készítenek kötött ruhaféléket, de. a tervek szerint a konfekcióra is áttérnek. Jelentős része a szolgáltatásnak az is, hogy tavaly óta a körzet boltjaiban vásárolt tartós fogyasztási cikkeket díjtalanul házhoz szállítják. Az új gazdaságirányítás módot adott a rugalmasabb kereskedelmi és ipari tevékenységre, s ezt megfelenél. Ennek alapján a megyében első helyezést értek el, s így elnyerték a KPVDSZ és a MÉSZÖV elnökségének vándorzászlaját. Kiválónak minősítették 19 egységüket. Tíz szocialista brigád nyerte el vagy tartotta meg a megtisztelő címet. A húsz éve itt, vagy a szövetkezeti mozgalomban dolgozók — kedves és eredeti elismerésként — arany pecsétgyűrűt kaptáit. Tizennégyen voltak ilyenek. Huszonkét beosztott dolgozó kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést, de Az első bolt 1946-ban. (Korabeli felvétel.) Több csatornás beszerzés pitotta, egy részjegy ára 25 kiló búza volt. Bajnok József volt az első elnök, ö és a többiek is már a földosztás nagy munkájából kivették a részüket. Hogyan kezdték, mivel indultak? A gróf Telekiek, gróf Nemes Albert, Szántó Ferenc, valamint a több száz holdas nagygazdák megnyitották az első és egyetlen vegyesboltot, amelynek az összes árukészlete alig érte el az ötezer forintot. De a kiosztott földeken létfontosságú jelentőségük volt a gépeknek. Kölcsönadták a gazdáknak, szán- tani-vetni, kölcsönöztek vetőmagot is, foglalkoztak terményértékesítéssel. Negyedszázad mérföldkövei A fejlődés mérföldköveit az alábbi események jelzik: 1949-ben megszűnt a Hangyaszövetkezet, a tejszövetkezet és a hitelszövetkezet. Ezek objektumait a földművesszövetkezet vette át. Á Hangya helyiségeiben — a jelenlegi kisvendéglő épületében — alakították ki a húsboltot, később ugyanitt textil-, illetve ruházati bolt nyílt. A lassú terjeszkedés tehát kezdetét vette: 1950-ben bérbe vették a községi kezelésben levő nagyvendéglőt, Kissolton vegyesboltot, 1951-ben péküzemet nyitottak, s szintén 1951-ben üzemi étkezdét létesítették. A kereskedelmi tevékenységen kívül termeltetéssel, silózással, legeltetéssel, bérdarálással, műtrágyaki osztással és kisüzemi mezőgazdasági gépek kölcsönzésével foglalkoztak. Első ízberF 1953-ban léptek túl a község határain: részint az újsolti, másrészt a dunatetétleni földműves- szövetkezettel egyesültek.' Kezdetleges létesítményeket vettek át, Újsolton például a régi uradalmi istállóban volt a vegyes- és az italbolt, a magtárban pedig az iroda. De ugyanezt az évet solti terjeszkedés is fémjelezte: földművesszövetkezeti kezelésbe került a három népbolt. Az addig italboltként működött létesítményt kisvendéglővé alakították át. Solt első cukrászdáját íObd-ben nyitották meg. Ebben az évben kilenc új egységet alakítottak ki, de főképpen csak átalakításról, s némi korszerűsítésről lehetett szó. Ez a cukrászdán kívül érintette a ruházati és a cipőboltot, valamint a két vegyesboltot. Ugyancsak 55-ben nyerték el a Kiváló szövetkezet címet. Az érdemek között szerepelt a több mint 600 hold tartalékföld jó hasznosítása is. ..Aztán, 1955—56 tájékán átmenetileg szövetkezeti kezelésbe került a sütőüzem. Ez idő tájt kapták meg a két szeszfőzdét — az egyiket üzemeltették —, valamint a darálót. Jelentős volt a tojás, a baromfi felvásárlása is; a zöldséget és a gyümölcsöt pedig nemcsak az egyéni és a házA harmadik ötéves tervet soha nem tapasztalt növekedési ütem jellemezte. 1965-höz képest 1970-re 63,3 százalékos felfutást értek el a kereskedelemben. A vegyesiparcikkek forgalma öt év alatt csaknem megkétszereződött. 1968- ban elkészült Solton az új ABC-áruház. Itt korábbi négy egység árukészletét vonták össze, s míg azelőtt együttesen havi 600—650 ezer forintot forgalmaztak, ez az összeg az új egységben már az első év során több mint 900 ezerre emelkedett. Jelenleg itt már egymillió 300 ezer forint a havi forgalom. A solti ABC-áruház — kívülről. táji gazdaságoktól vették át, hanem a tsz-ektől is. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően meglendült a fejlődés üteme. 1961-ben a körzet a negyedik helységgel gyarapodott: beolvadt a du- naegyházi földművesszövetkezet is. Rá két évre pedig a Soltival egyenrangú, ahhoz hasonlóan sokoldalú és intenzív működést kifejtő hartai földművesszövetkezettel társultak. De az 1963-as év azért is fontos, mert Solton ekkor létesült első ízben kisáruház. Űj épületet vásároltak meg e célra, bővítették, s a pincében is elárusító helyet alakítottak ki. A kisáruházban helyet kapott a ruházati, a kul túrcikk- és a vas-műszak részleg. Ez idő tájt jöttlétr Solton az azóta jócskán megizmosodott bambi- és cukrászüzem, ezek árüt ma már 14 községbe szá'- lítják, közöttük Dunafölcl- várra és Pest megyébe is. Fejlesztési kapacitását az fmsz 1964 és 1965 évekA vendéglátóipar öt év alatti felfutása 72 százalékos, szintén kiemelkedő. A zöldség-gyümölcs felvásárlásában még 1966-ban olyan változás történt, hogy ezt a tevékenységet átengedték a MÉK-nek. Ám lényeges feladatuknak tekintették a háztáji gazdálkodás és árutermelés segítését. A tojóhibridek, a De foglalkoznak itt mozaiklap, kéményajtók és átereszek gyártásával is. Csak ez az egy üzem negyven embernek ad megélhetést. Nem lebecsülendő a szolgáltató tevékenység sem; Solton már 1966-ban megnyílt a szolgáltató bolt. Foglalkoznak villanyszereléssel, lakatosiparral (vaskapuk, kerítések készítéséKészülnek a finom torták. Önkiszolgáló bolt Ilartán. lően ki is használták. A több • csatornás beszerzés lehetőségeivel éiwe ; oiyan árucikkek jelentek meg az öt Duna menti falu üzleteiben. amelyek azelőtt hiányoztak. Miskolcról hozatták női bundákat, Debrecenben készíttették el a hordókat, a kádakat, dunántúli üzemektől vásároltak építőanyagot, a borválaszték szélesítésére egész éves szerződéseket kötöttek az állami gazdaságokkal. A szegedi FÜSZÉRT-tel kialakított kapcsolatuknak köszönhetően jugoszláviai import sörhöz is rendszeresen hozzájutnak. , És még egy nagy jelentőségű lépés: megoldották a húsellátást. Solton és Hartán rendszeresen kapható friss sertéshús és többféle töltelékáru. Ez annak köszönhető, hogy létrehozták a sertéstenyésztő és -hizlaló társulást. Ez az igényeknek megfelelően szállítja a „nyersanyagot”, ha szükséges, akár 50 hízott sertést is hetente. Előzetes' megrendelés alapján a három kisebb község lakóinak is kielégítik a hús iránti igényeit. Elsők a megyében Az ÁFÉSZ taglétszáma 4436, a részjegyalap csaknem kétmillió forint. Összesen 264 dolgozót foglalkoztatnak. Évek óta élénk a versenymozgalom. Az eredményesebb tevékenységre sokoldalúan ösztönzik a dolgozókat. Gondoskodnak a továbbképzésről és az utánpótlásról: évente 10—12 tanulót szerződtetnek. A fiatal szakemberek legtöbbje meg is marad az ÁFÉSZ kötelékében. Az eredmények nem is maradtak el. A tavalyi össztevékenység értéke: 115 millió forint, jó két és fél millióval több a tervezettugyanilyen élTsmerésb'n részesült Turned Kálmm* igazgatósági-elnök és BP bucsik Sándor elnökhelye - tes is. Nagy tervek 1975-ig Nagyszabásúak, de egyben a realitásokra épü-n. k a tervek. Pillanatnyilag a vendéglátóipar létesítményei a legkorszc-rűlleneb- bek; a solti kisvendéglő lebontását már elhatározták. De megépítik az újat, a korszerűt Solt központjában, a nagy forgalmú utal: kereszteződésében, ahol naponta 8.0 autóbusz áll meg. Az ötmilliós beruházáshoz kétmilliót támogatásként kapnak meg. Előreláthatólag 1973 végén kerül átadásra. Bővítésre szorul a hartai 'betonüzem, az egymillió 200 ezer forintos beruházás programjában az idén elkészül egy nagyobb épület, ahol mód nyílik majd a téli foglalkoztatásra. Ugyancsak Hartán iparcikkáruház létrehozása indokolt; a tervidőszak második felében jön létre, szintén MESZÖV-támoga- tássaL Ezt, valamint a solti vendéglőt is, a helyi tanácsi szervek is támogatásban részesítik. Üjsolt és Dunatetétlen ellátása megoldott, de Duna- egyházának ABC-áruházra van szüksége. Ezt a tervidőszak vége- felé építik majd meg. Az élelmiszer-kereskedelmi egységek mindegyikét ellátják hűtőpultokkal. A bambi gyártása mellett az Unicola készítése is helyet kap, bővítik majd az üzemet, noha a gyártás máris elkezdődött. , E tervek megvalósítása hosszú távon érdemesít a kiváló címre.
